Idén ismét már előző nap elkezdődnek az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezései, október 23-án Orbán Viktor miniszterelnök rendhagyó helyszínen mondja el beszédét – közölte Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden, Budapesten.
Kovács Zoltán sajtótájékoztatóján elmondta: az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs kedden elfogadta a központi rendezvények biztosítási tervét.
Emlékezzenek minél többen!
– kérte az államtitkár, kiemelve: idén nemcsak a forradalom 65. évfordulójára, hanem az 50. évfordulón történt atrocitásokra is emlékeznek. Az államtitkár közölte: miként korábban már több rendezvény – mint például az augusztus 20-i eseménysorozat vagy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus – esetében, úgy a nemzeti ünnepi állami és önkormányzati rendezvényekre, valamint a jövő héten a mindenszentek és halottak napja alkalmából tartandó egyházi, állami, önkormányzati megemlékezésekre, temetőlátogatásokra sem lesznek érvényesek a koronavírus-járvány miatti korlátozások. Kiemelte: a járványügyi szakemberek és az operatív törzs álláspontja szerint korlátozások nélkül is biztonságosan lebonyolíthatók az ünnepi rendezvények.
Az államtitkár a programokat ismertetve elmondta: idén ismét kétnapos megemlékezéssorozattal készülnek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójára. A központi rendezvények október 22-én, pénteken 14 órakor kezdődnek a műegyetemi emlékműnél, ahol a Rákóczi Szövetség képviselői is csatlakoznak a megemlékezéshez, majd együtt vonulnak át a műegyetemi ünnepségre. Onnan 16 órakor indul el a hagyományos fáklyás menet a Bem térre, ahol 17 órakor kezdődik a megemlékezés.
Szombaton, október 23-án a hagyományoknak megfelelően reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek a programok a zászlófelvonással. Az Országházban 10 és 16 óra között meg lehet tekinteni a Szent Koronát. Délután fél 4-kor rendhagyó helyszínen, az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán felállítandó színpadnál folytatódik a megemlékezés, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet. Kovács Zoltán kiemelte: nem véletlen a helyszínválasztás, hiszen ott 15 évvel ezelőtt, az 50. évfordulón a békés emlékezőket és ünneplőket brutális rendőrrohammal verték szét.
Erre is reflektál az állami rendezvény
– hangsúlyozta az államtitkár, aki 2006. október 23-át a modernkori magyar történelem legszégyenteljesebb napjának nevezte. Kitért arra is, hogy ehhez az ünnepséghez csatlakozik a 14 órakor a Műegyetemtől induló Békemenet is, de az – emelte ki – nem az állami rendezvények része. Ezzel együtt biztosítják az ünnepi rendezvények, így a Békemenet békés, biztonságos, zavartalan lebonyolítását is – tette hozzá.
A Terror Háza Múzeumnál, az Új köztemető gyászparkjában, a 300-as parcellánál és a Kossuth téren is lesznek elemei a központi rendezvényeknek. Fényfestés is lesz október 22-én és 23-án este több helyszínen, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Terror Háza Múzeum falain, valamint a Nagy Imre-szobornál
– ismertette a részleteket az államtitkár. Kovács Zoltán kérdésre válaszolva elmondta: az általa vezetett operatív törzs információi szerint mintegy 400-450 állami, önkormányzati, valamint a gyülekezési törvény hatálya alá eső egyéb rendezvény lesz. Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki pártok is hirdettek meg rendezvényt október 23-ára, az operatív törzs vezetője azt mondta: nincs olyan információjuk, amely szerint bármilyen párhuzamosan tartott rendezvény megzavarná a központi programokat. Az ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs és a benne részt vevő szervezetek továbbra is azért dolgoznak, hogy mindenki méltóságteljesen, a lehető legnagyobb biztonságban ünnepelhessen.
Ami 2006. október 23-án előfordult, az még egyszer nem fordulhat elő
– szögezte le az államtitkár.
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
csakafidesz
2021-10-19 at 18:51
TISZTELETTELJES KÉRÉS!
A SZÉGYENLETES VASKEFÉT A LIGETBEN (gyurcsány avatta szívre tett kézzel amíg embereket nyomoríttak meg a Belvárosban) TÁVOLITSÁK EL A LIGETBŐL, MERT HOZZÁ FOGHATÓAN RONDA ALKOTÁS SEHOL A VILÁGON NINCSEN. SEMMI KÖZE ANNAK A KÖPEDELEMNEK A FORRADALOMHOZ!
csakafidesz
2021-10-19 at 18:47
Nagy Imre személyében 1956-ban a kommunisták maradtak kormányon. A forradalom és a szabadságharc, főképp a szabadságharc azért történt meg, mert a kormányt finoman szólva leszarták. Félóránként mondta be Nagy Imre (magnóról) hogy ne harcoljanak, hogy kijárási tilalom van, stb. Nagy Imrét kivégezték pedig Münnich is tagja volt a kormánynak, sőt Apró Antal is ott ült, mindjárt Nagy Imre után a sorban fent az asztalnál. Valakit be kellett áldozniuk..
Tehát NEM NAGY IMRÉT ÜNNEPELJÜK, HANEM A FELKELŐKET, A PESTI NÉPET!!!
ERZSI
2021-10-19 at 15:07
Ha, minden helyett kizárunk, akkor hol leszünk, sehol! Az a lényeg, hogy tud hol vagy, ne légy naiv, indokolatlanul pozitív, főleg ne légy gazember. Fontos tudnod hol vagy és akként cselekedj és viselkedj, de ne légy megalkuvó! Nem vezet jóra, ha valaki beleesik a meszes gödörbe, ahol minden fehér, és azt gondolja, hogy a mennyországban van és hátra dől a gyönyörtől.
Ál-balóldali szélhámosoktól mentsen meg a Isten!
Poppy
2021-10-19 at 14:54
Október 23. a mi felemelő megemlekezésünk lesz a hőseinkről. Nem engedhetjük meg, hogy a gyilkos kommumisták, az EU-ból szalasztott genderek, LMBTQ-s ballibsik, külföldi neomarxista ügynökök beleszóljanak a belügyeinkbe. Nem leszünk az EU rabszolgái sem.