Magyarország öt évvel a teljes folyosó kiépítésének 2026-os határideje előtt, elsőként adta át a Via Carpatia közép-európai gyorsforgalmi korridor összes, területére eső szakaszát. Az M30 közelmúltban forgalomba helyezett befejező elemével az országrész észak-déli irányban is magas minőségű közutakon járható át. A tengeri kikötőket összekapcsoló, ipari térségeket felfűző nemzetközi útvonal Borsodban is élénkíti a gazdasági fejlődést – fejtette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, kormánybiztos az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónáról szóló találkozón, csütörtökön, Miskolcon.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében ismerteti: a magyar kormány 2020-ban döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a történelmi régiók versenyképes gazdasági egységekként fejlődhessenek tovább.
Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna
Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A zóna stratégiai jövőképe szerint erősségeire alapozva 2030-ra Magyarország legnagyobb ipari tudásparkjává válik, gazdasága innovációra épül, és magas hozzáadott értéket képvisel. Palkovics László a terület országgyűlési képviselőivel, megyei és városi vezetőivel tekintette át a fejlesztési elképzeléseket, az előkészítésükben elért előrehaladást. A miniszter, kormánybiztos elmondta:
az M25 autóút tavalyra megvalósult teljes kiépítésével Északkelet-Magyarországon már elértük azt a kormányzati közlekedéspolitikai célt, hogy minden megyei jogú várost bekössünk a gyorsforgalmi hálózatba. Régi elvárásokat teljesítve 2020 végén két újabb Borsod megyei útfejlesztésről döntöttünk. A 37-es főút Gesztely–Szerencs közötti szakaszának négysávosításán és a Sajószentpéter–Berente elkerülőn már nyár óta dolgoznak a kivitelezők. A megyeszékhely tehermentesítő útja is készül az Y-híddal.
Hangsúlyozta azt is, hogy a modellváltó Miskolci Egyetem a fejlesztési és béremelési forrásokat is beleértve a korábbinál két és félszer több pénzből gazdálkodhat. A felsőoktatási intézmény bázisán az anyagtudományokra, fenntarthatóságra és logisztikára fókuszáló tudományos és innovációs park létesül. Az egyetem a nemzeti laborok és az alkalmazott kutatóintézetek hálózatában való szerepvállalása révén jelentős tudásközponttá válik. A Miskolci Szakképzési Centrum XXI. századi szakképző intézmények programját több mint 6 milliárd forinttal támogatja a kormány.
A lefektetett tervekkel a kezünkben és az innovatív másképp gondolkodás jegyében folytatódik a munka Északkelet-Magyarország gazdasági fejlődésének az érdekében
– hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter a találkozón. Kijelentette:
a jármű- és gépipart, a vegyipart és más tradicionális ágazatokat összefogó stratégiai jövőkép megvalósítása magabiztos ütemben halad.
A Miskolci Egyetem kuratóriumi elnökeként örömét fejezte ki, hogy a térség fejlődését ösztönző közös munkából az egyetem is ki tudja venni a részét.
A Miskolci Egyetem nemcsak egy szakmai utánpótlást biztosító tudáscentrum, hanem a gazdasági és oktatási élet csomópontja, találkozóhelye, amely remek helyszínt biztosít a szakmai konferenciákon túl a legmagasabb szintű stratégiai eszmecserékhez is
– hangsúlyozta Varga Judit.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS