Nagy sikerrel zárult novemberben az “1000 év barátságban – Lengyel-magyar hagyományőrző séták” elnevezésű rendezvénysorozat. A nyáron kezdődött program – amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának köszönhetően jött létre – nyolc magyarországi várost érintett. A program eredetiségét az adta, hogy a hagyományápolás a jelen részévé vált, kilépett a kiállítás keretei, a múzeumok falai közül és szó szerint „szembe jött” a közlekedőkkel, sétálókkal az utcán, parkokban, tereken. Például akár buszpályaudvarokon, bevásárlóközpontok parkolójában, vagy egy esküvő násznépe közé vegyülve.
Vác, Budapest, Eger, Esztergom, Kecskemét, Győr, Veszprém és Székesfehérvár utcáin, terein és parkjaiban lengyel, illetve magyar történelmi ruhákban és felszerelésben vonultak fel hagyományőrzők, hogy így tisztelegjenek és emlékeztessenek a lengyel és a magyar nép ezeréves barátságára. A hagyományőrzőket zenészek kísérték, akik különféle hangszereiken különböző korok, évszázadok dalait és ritmusait szólaltatták meg. A közreműködők az ország több pontjáról érkeztek.
A hagyományőrzők zömét a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület, a Veresegyház Katonai Hagyományőrző Egyesület, a Mogyoródi Sándor-Huszár Történelmi Lovas Hagyományőrzők Egyesülete, az 52. Sorgyalogezred Hagyományőrző Egyesület és az Egri Vitézlő Oskola Egyesület tagjai adták. A zenészeket a Tabulatúra Régizene-együttes szervezte. A program eredetiségét az adta, hogy a hagyományápolás a jelen részévé vált, kilépett a kiállítás keretei, a múzeumok falai közül és szó szerint „szembe jött” a közlekedőkkel, sétálókkal az utcán, parkokban, tereken. Például akár buszpályaudvarokon, bevásárlóközpontok parkolójában, vagy egy esküvő násznépe közé vegyülve.
A lengyel és a magyar nép történelmi barátsága legendás. Már az Árpádok és a Piastok is gyakran léptek szövetségre, Könyves Kálmán és III. Boleszláv pedig örök testvériséget és barátságot fogadott. A Visegrádi Nyilatkozat 1991-es aláírásával létrejött Visegrádi Együttműködés (V4) is a lengyel, magyar és cseh, 1335-ös Visegrádi Királytalálkozó összehívására vezethető vissza.
A hagyományőrző séták programsorozat erre emlékeztetett, ezt ünnepelte, egyfajta tisztelgés a két ország régi hősei és közös, nagy harcai előtt, de jelezte az összefogás máig tartó erősségét is. A séták alatt szó szerint megelevenedett a múlt, amiből jelenünk és jövőnk táplálkozik. Magyarországon és Lengyelországban csaknem egy időben került sor az államalapításra. Az Árpádok és a Piastok gyakran léptek szövetségre, Könyves Kálmán és III. Boleszláv pedig örök testvériséget és barátságot fogadott. (x)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS