Ez nem a tárgyak és dokumentumok kiállítása, hanem az élményeké – fogalmazott Batta András a jövő év elején megnyíló Magyar Zene Háza tárlatával kapcsolatban, kifejtve “stílszerűen azt is mondhatjuk, a Magyar Zene Háza állandó kiállítása olyan lesz, mint egy zenemű: az elejétől a végéig szól a zene”. Az igazgató kiemelte, a kiállítás a lehető legszélesebb közönséget szeretné megszólítani.
Utolsó fázisába érkezett a Magyar Zene Háza épületének átadása, valamint a kiállítás installációinak berendezése is. Batta Andrást, a Magyar Zene Háza igazgatóját a kiállítás tartalmáról, illetve arról kérdeztük, hogyan lehet a zenéről izgalmas, interaktív kiállítást létrehozni.
.
A zene születésétől a popkultúráig
Batta András elöljáróban kiemelte, a tárlat hangsúlyosan az európai zenetörténetet mutatja be, a zenei írásbeliség megjelenésén, majd a többszólamúság kialakulásán át az operajátszásig, a XX. századi avantgárdig, végül a zene globálissá válásáig, azaz a popkultúráig. Ugyanakkor megjegyezte, fontos annak is az érzékeltetése, hogy ez a “zenei kaland” az ősember mágikus cselekményeitől indul, amikor először fordult a transzcendens felé,
amikor először szólította meg az istenséget: ez volt a zene születésének pillanata.
Mindenkinek szól
Az igazgató elmondta, természetesen a tematikának hangsúlyos eleme a magyar szál, népzenénk gyökerei.
Egy emberpár életútján keresztül mutatjuk be a százötven évvel ezelőtt még érintetlenül virágzó népi kultúrát, és persze megjelenik többek között Bakfark Bálint és Tinódi Lantos Sebestyén művészete, Joseph Haydn és Eszterháza szellemisége, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán életműve, egészen a kortársakig, Ligeti György munkásságáig
– sorolta Batta András, hozzátéve, a legkülönbözőbb hanghatások és a zeneiség hangsúlyos szerepet kapnak, de ha valaki nem szeretne mélyebben elmerülni a tárlat anyagában, akkor is erős impressziókkal gazdagodhat, ha csak végigsétál rajta.
Ez a kiállítás a lehető legszélesebb közönséget szeretné megszólítani, köztük olyanokat is, akik nem feltétlenül zenei szakemberek, sőt, az sem biztos, hogy rendszeresen járnak klasszikus zenei koncertekre
– hangsúlyozta az igazgató.
Nem a tárgyak kiállítása lesz, hanem az élményeké
A szakmai tematikai kapcsán Batta András ugyanakkor elmondta, a kiállítást megalkotó csapat hét nagy fordulópontra fűzte fel a zenetörténet bemutatását, mintha egy előadást néznének végig a látogatók, meghatározott dramaturgia mentén. Mint megjegyezte, a Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő tárlat leginkább egy filmhez hasonlítható, amelyben a látogató végigsétál egy történeten, tulajdonképpen annak egyik jelenkori szereplőjeként, miközben találkozik más szereplőkkel is – a múltból.
De stílszerűen azt is mondhatjuk, a Magyar Zene Háza állandó kiállítása olyan lesz, mint egy zenemű: az elejétől a végéig szól a zene, hiszen itt minden, ami a látogató elé tárul, a zenéhez kapcsolódik
– fogalmazott, kiemelve a kiállítótérbe megérkezve a látogatók felteszik a fejhallgatót, és attól kezdve elmerülhetnek a zenében: csaknem 300 rövid részletet hallgathatnak meg az elmúlt két évezredből, elképesztő hangminőségben.
Ez nem a tárgyak és dokumentumok kiállítása, hanem az élményeké: berendezett terek, installációk, animált vetítések, elmélyedésre csábító képernyős sarkok várják az érdeklődőket, aki akár két-három órát is bóklászhatnak itt, és még kedvük lesz visszatérni egy másik alkalommal is
– hangsúlyozta Batta András.
Vezetőkép: Városliget Zrt.
(X)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS