Rohingja menekültek egy csoportja több mint 150 milliárd dollár kártérítésre perli a Facebook közösségi média üzemeltetőjét, amiért szerinte nem fordított figyelmet az olyan, gyűlöletre felbujtó bejegyzések törlésére, amelyek hatására erőszakot szenvedtek el a mianmari hadseregtől és támogatóitól, sőt, a közösségi média működési módja szerintük még meg is sokszorozta e bejegyzések számát – jelentették hírügynökségek.
A csoport ügyvédjei hétfőn Kaliforniában nyújtották be a keresetet, és ebben azt állítják, hogy mianmari megjelenésével a Facebook hozzájárult a gyűlöletbeszéd, a félretájékoztatás és az erőszakra felbujtás elharapódzásához, végső soron a 2017-ben elkezdődött rohingja népirtáshoz, több mint 10 ezer rohingja meggyilkolásához, több mint 150 ezer bántalmazásához és ahhoz, hogy a muszlim vallású kisebbségből több mint egymillió embernek el kellett menekülnie a buddhista többségű dél-ázsiai országból. A menekültek legnagyobb részét a szomszédos Banglades fogadta be, de az Egyesült Államokban is menedéket kapott 10 ezer ember.
A keresetet a csoport minden olyan rohingja nevében nyújtotta be, aki túlélte a mianmari erőszakos cselekményeket, vagy van olyan rokona, aki áldozatul esett az erőszaknak. Nagy-britanniai ügyvédek is jelezték, hogy szándékukban áll hasonló per indítása – jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség. A Facebook üzemeltetője, új nevén a Meta Platforms, egyelőre nem reagált a hírügynökség kérdéseire.
Már sokan megvádolták a közösségimédia-óriást azzal, hogy hanyagságával – az inkriminált szövegek törlésének elmulasztásával – hozzájárult a félretájékoztatáshoz és a politikai erőszak szításához, amelyeket pedig saját szabályzata szerint akadályoznia kellene. Az ENSZ emberi jogi szakértői 2018-ban megvizsgálták a rohingják elleni támadásokat, és arra a megállapításra jutottak, hogy a Facebooknak igenis, volt szerepe az erőszak terjedésében.
A perkereset szerint a Facebook 2011-ben jelent meg Mianmarban, és több millió ember számára a cég tette lehetővé egyáltalán az internet használatát, de nem sokat törődött azzal, hogy figyelmeztesse a lakosokat az online félretájékoztatás és a hamis hírek veszélyére, pedig a mianmari hadsereg előszeretettel használta ezt az eszközt a rohingják üldözésében. Ezen túlmenően pedig a Facebook üzemeltetője nem ismerte a helyi belpolitikai, társadalmi helyzetet, nem alkalmazott elégséges számú, a helyi nyelveket ismerő moderátort arra, hogy töröljék a gyűlöletre szító bejegyzéseket.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic
Facebook
Twitter
YouTube
RSS