Takaros, a nyugat-európai színvonalat is bőven megugró kórház a budai hegyek ölelésében – sokan talán egy drága magánkórházra gondolnának a leírás alapján, azonban a Budapesti Szent Ferenc Kórház egyike annak az öt intézménynek, amelyet történelmi egyházaink működtetnek, szolgáltatásaik pedig mindannyiunk számára ingyenesen elérhetőek. Az egyházi kórházakról és a járvánnyal szembeni helytállásról Toldy-Schedel Emilt, a Szent Ferenc Kórház főigazgatóját és az Egyházi Kórházak Egyesülésének vezetőjét kérdeztük, aki elmondta, hogy kollégáival a frontvonalban és a rehabilitáció folyamatában is végig jelen voltak az utóbbi időszakban éppúgy, mint ahogy idén karácsonykor is ott lesznek.
A járvány harmadik hulláma alatt, idén tavasszal is átadtak egy teljesen megújult épületszárnyat, és jelenleg is zajlanak munkálatok a kórházban. Új kórház születik?
Részben egy teljesen új tömböt építünk, nagyobbrészt viszont a kórház nagy múltú épületeit újítottuk meg olyan módon, hogy ezáltal a legmodernebb környezetben, a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával és természetesen elhivatott, odaadó szakszemélyzet gondoskodásával gyógyulhassanak betegeink.
2021. április 16-án Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter adta át a Budapesti Szent Ferenc Kórház teljesen megújult épületszárnyát. Fotó: Kásler Miklós Facebook-oldala
A kórház rend által történt újraalapítása óta az elmúlt évtizedben történhetett meg, az, hogy elsorvasztási kísérletek helyett az államigazgatás partnereként többmilliárdos fejlesztést végezhettünk, legnagyobbrészt a magyar állam, kisebb részt az Európai Unió, a fenntartó rend, betegeink és önkormányzatok támogatásából. Azt gondoljuk, hogy enélkül a háttér és közös akarat nélkül ezt a szellemiséget és a mára megvalósult ellátási formákat nem tudnánk XXI. századi módon képviselni. Emellett az intézmény szellemiségét és a helyszín hangulatát illetően is úgy reméljük, hogy új kórház született, célul tűztük ki ugyanis, hogy nyitott kórházként működjünk. A járvány miatt természetesen ezt a típusú nyitottságunkat a betegek és az itt dolgozók védelme érdekében korlátoznunk kell, de a kórház felújítása és bővítése közben nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy országos hatókörünk mellett a helyben élők számára is fontos egészségügyi szolgáltatásokat tegyünk elérhetővé. Ilyen módon egy helyszínen érhető el például a környéken élők számára a háziorvosi ellátás és az ország valamennyi szegletéből érkezők számára a kiemelkedő színvonalú kardiológiai – továbbá jelenleg post-covid – rehabilitációs programjaink.
Valamennyi egyházi kórház kitűzött ilyen jellegű célokat?
A Magyarországon működő öt egyházi fenntartású kórház más és más profilú intézmény. A görögkatolikusok Kisvárdán teljes körű területi ellátást nyújtanak, a MAZSIHISZ Szeretetkórház speciális feladatai mellett hozzánk hasonlóan fontos rehabilitációs feladatokat lát el, a reformátusok a Bethesda Kórház révén a hazai gyermekgyógyászat fontos oszlopát biztosítják. Az Irgalmasrendi Kórház szinte teljes profilú általános intézményként működik, ezen belül kiemelkedő felszereltségű invazív kardiológiával és ortopédiával szolgálja ellátási területét és az országból hozzá forduló betegeket. A Szent Ferenc Kórház pedig legnagyobbrészt kardiológiai rehabilitációs centrumként működik, nemcsak az egyházi, hanem az állami fenntartású szívsebészeti centrumok háttérintézményeként is, és mind az infarktusos, mind a szívműtéten átesett betegek esetében országos ellátási területtel bír. Együttesen a születéstől kezdve egy teljes profilú ellátást nyújtanak, a szakterületek legtöbbjén. Nem titkolt célunk, hogy az egyházi intézmények egy hálót képezzenek a magyar ellátórendszeren belül. Ennek érdekében hoztuk létre az Egyházi Kórházak Egyesülését (EKE), a koordinációs és szakmai képviseleti szervezetünket.
Az egészségügy viszont rendszeres közéleti viták tárgya hazánkban. Jogosak a kritikák?
Úgy gondolom, hogy nincs olyan rendszer, amelyen ne lehetne javítani, de a kritika önmagában kevés. Sokáig talán az jelentette a problémát, hogy senki nem állt elő egy koherens vízióval a magyar ellátórendszert illetően. Ez bennünket, egyházi intézményeket arra ösztönzött, hogy az EKE formájában létrehozzuk azt a formális együttműködési keretünket, amivel kijelölhetjük a saját utunkat, illetve összehangolhatjuk azt a mindenkori egészségügyi kormányzat szándékaival. Meggyőződésem, hogy ez egy szükséges és hasznos lépés volt. Az egyházi kórházak az utóbbi években az egészségügyi rendszer koherens átalakításban az államigazgatás folyamatos partnerei voltak.
Toldy-Schedel Emil szűkebb értelemben egy kórház, tágabb értelemben pedig egy szakrális értékközösség vezetőjeként vallja, hogy az egészségügyi ellátórendszerben jelentkező kihívásokat a saját, világos vízióik mentén küzdhetik le a legeredményesebben Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Az állami és a magánszektor mellett végső soron mi indokolja egyáltalán az egyházi kórházak létét?
A történelmi előzmények fényében mondhatnám, hogy a kérdés megmosolyogtató, hiszen már maguknak az ispotályoknak (a középkorban a szegények, betegek, rászorulók gondozására szolgáló intézmények – a szerk.) a létrehozása is a szerzetesrendekhez köthető. A kérdést nem megkerülve fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kórházunknak az egyház nem csupán fenntartója. Az Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció nővérei 1935-ben alapították ezt a kórházat, amelyben az ápolás területén, betegágy mellett napjainkban is dolgoznak szerzetesnővérek. Összességében úgy látom, hogy az egyházi szellemiségű gyógyításra a mai világban talán minden eddiginél nagyobb szükség van.
A kórház túlélte a kommunizmus dúlásait, de miként állt helyt a koronavírus-járvány eddigi hullámai során?
Lassan egy évtizede vezetem a kórházat és a legtöbb főigazgató kollégámhoz hasonlóan azt tudom mondani, hogy ekkora megpróbáltatást emberemlékezet óta nem kellett kiállnunk. Rendkívül büszke vagyok a kollégáim emberfeletti teljesítményére, áldozatvállalására és helytállására. A kezdetektől jelen voltunk a küzdelemben, tehermentesítettünk, közben dolgoztunk a fertőzésen átesettek utókezelésén, rehabilitációján, és olyan ellátási formákat dolgoztunk ki, amelyek ennek az elhúzódó járványnak a hosszú távú negatív hatásait próbálják csökkenteni. Az oltási kampány kezdete óta pedig minden nap hozzájárulunk ahhoz, hogy minél több honfitársunk életét és egészségét óvhassuk meg a vírussal szemben. Ugyanakkor mégis azt gondolom, hogy számunkra minden nehézség ellenére valamivel könnyebb volt az elmúlt időszak, hiszen a hit közelsége támaszt nyújt a legkilátástalanabb pillanatokban is, amelyre a megnyugvást kereső orvos, ápoló vagy éppen beteg lelkének egyaránt szüksége van.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS