Közzétették hétfőn Fehéroroszországban az alkotmánymódosítás tervezetét, amely elemzők szerint egyebek közt lehetővé tenné az ország tekintélyelvű elnöke számára, hogy a hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozza a hatalmát.
A javasolt alkotmánymódosítást Aljakszandr Lukasenka elnök hivatalos honlapján, illetve a BelTA állami hírügynökség internetes oldalán tették közzé, és felszólították a fehéroroszokat, hogy fűzzenek hozzá kommenteket, tegyenek javaslatokat, és fejtsék ki a véleményüket a változtatásokról. A módosítások értelmében az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be a tisztséget – ezt a korlátozást korábban Lukasenka elnöksége idején törölték el -, de csak akkor lépne ismét életbe, ha új elnököt választanának, így Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár. Lukasenka így legalább 2035-ig szabaddá tette a maga számára az utat, amikor 81 éves lesz – közölte az AFP francia hírügynökséggel Valerij Karbalevics független politikai elemző.
A tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi négy évről ötre, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással. Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük idején elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban. Az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátják, a tervek szerint februárban. A referendum akkor lesz érvényes, ha legalább 50 százalékos részvétel mellett a szavazók több mint 50 százaléka támogatja. Lukasenka huszonhét éves elnöksége alatt három népszavazást tartottak a volt szovjet köztársaságban: az elnöki ciklusok eltörléséről, az alkotmány módosításáról, illetve a szovjet időkben használt állami jelképek újbóli bevezetéséről.
A tavaly augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek. A javasolt alkotmánymódosításokat a tiltakozások idején szövegezték, amikor Lukasenka számára világossá vált, hogy “elveszítette a városi lakosság többségének a támogatását” – vélte Karbalevics. Az elemző szerint az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményének bevezetése tartalék terv a tekintélyelvű vezető számára, ha lemondásra kényszerül az elnöki tisztségről.
A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a Központi Választási Bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása. A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.
Karbalevics szerint a tartalék terv veszített a jelentőségből, amióta az Oroszország támogatta Lukasenka rendszere felszámolta a tiltakozó mozgalmat.
Így a javasolt módosítások kettős célt szolgálnak: lehetővé teszik, hogy Lukasenkát 2035-ig elnökké válasszák, illetve az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés esetleges elnökeként is hatalmon maradhat
– fejtette ki az elemző. A módosítások érintik Fehéroroszország “semlegességét” és “atomfegyver-mentességét” is. Lukasenka novemberben felajánlotta, hogy befogad orosz atomfegyvereket, ha a NATO atomfegyvereket telepít Németországból Kelet-Európába.
Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Lukasenka ellenlábasa volt az augusztusi elnökválasztáson, hétfőn bírálta a tervezett alkotmánymódosításokat. A Litvániába menekült Cihanouszkaja a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak felajánlották a választást Lukasenka és Lukasenka között.
Márpedig nem fogjuk őt választani, mint ahogyan tavaly sem tettük
– tette hozzá.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/BelTA/Pool/NikolajPetrov
úgyamintvan
2021-12-28 at 22:46
lukasenkából az ellene indított háttérbirodalmi csalási váddal hőst csináltak a beloruszok szemében-ahogy milosevicsből is hőst csináltak a szerbeknél-az pedig a világ legtermészetesebb dolga hogy egy nép összefog,összetart az ellene irányuló
teljesen nyilvánvaló(amerikai) támadás megakadályozására!(akár diktátor megválasztásával-akár a régi rómaiak)
Etel
2021-12-28 at 16:21
Ezt az alkotmánymódosítást veszi mintának az ellenzék a majdani győzelme esetén egy felessel?
Lukasenkanak még elég volt 80 százalék. Még lampavasat, platot sem ígért és mégis? Bár lehet, hogy csalt és neki is csak egy feles jött össze.
csakafidesz
2021-12-28 at 13:58
Tulajdonképp ennek örülni kell. A diktatura nagyon stabil kormányzást ad és sokmindent meg lehet valósítani, ha a diktátor a hazáját tekinti a legfontosabbnak.
Locksmith
2021-12-28 at 09:51
LIBERÁL FASISZTA EU-s BÜROKRATÁK!
Mikor ti sipákoltok belorusz választási csalást, akik magyar diktatúráról is deliráltok, felvetődik az emberben, hogy “ezek nem biztos, hogy igazat mondanak”. Túl toltátok a biciklit, ezért számomra hiteltelenek vagytok. Elhiszem, hogy Lukasenka nem a becsületesség bajnoka, de nektek – nyugati korrupt liberál fasisztáknak – semmi jogotok nincs ahhoz, hogy beleszóljatok egy ország belügyeibe. Miért nem ott akartok először “jót tenni”, ahol tényleg százszor nagyobb a baj? Adjak tippeket? Észak-Korea! Szaud-Arábia! Afganisztán! Szomália! Eritrea! Ha majd ezeken a helyeken végeztetek libsikéim, sort keríthettek az elcsalt amerikai választásra is. Aztán jöhetne a saját porta is Brüsszel környékén: Megkérdezhetnétek a saját polgáraitokat, hogy akarnak-e vajon parazita migránsokat a nyakukba, akik majd elvágják a torkukat idővel? Ha azt mondják rá, hogy igen, nagyon szeretnénk, sőt gyermekeinket is szívesen odaadjuk lmbtq aktivistáknak – vigyétek, akkor elgondolkodhatunk, hogy esetleg tényleg a mi(magyar) készülékünkben van a hiba! De addig, amíg az embereknek nem teszitek fel a kérdéseket ezekről magyar, vagy svájci mintára, addig ti ne mondjátok meg, hogy mi a probléma Belorussziával, vagy Magyarországgal! Amit mondotok, az a ti (megvásárolt)véleményetek, és nem az eu-s polgároké. Ne feszítsétek tovább a húrt, mert pórul jártok! Jöhet itt idővel egy újabb nürnbergi per, ahol a változatosság kedvéért nem ti lesztek az ítélkezők!
UFF
Királytigris
2021-12-28 at 09:51
Mi a jobb a belaruszoknak? Egy ember, jelen esetben Lukasenka, aki a belarusz érdekeket védi, vagy egy sorosi samesz, aki az ország erőforrásait külföldi kezekre játsza, és segédkezet ad Belarusz teljes kirablására.
Ez itt a kérdés, és még az összes közép és kelet európai ország választóinak is.
Inkább egy diktátor az ország élén, aki a nemzetét védi, mint egy sorosi sameszes CIA ügynök!
György Balogh
2021-12-28 at 08:54
Remélem Lukasenka megvédi hazáját Biden fiától. Ők nemakarják az Ukrán nyomort.
na4
2021-12-28 at 07:08
Belarusznak akkor annyi. Csá modern világ.
Gábor
2021-12-28 at 07:02
Ameddig nem ostromolják fehérorosz menekültek a magyar határt, teljesen mindegy, hogy mit csinál Lukasenka. Ő a törvényesen megválasztott vezető (80%-os győzelem!!!), azt tesz, amit akar.
Lukasenka amúgy nem a szívem csücske az ideológiai háttér miatt, de azt el kell ismerni, hogy következetesen és könyörtelenül lesújt mindazokra, akik a nemzet túlélését veszélyeztetik. Ez pedig becsülendő, sőt peldaértékű. Ott esélye sincs a liberalizmusnak és az emberi jogi hülyeségeknek.
Mária néni
2021-12-27 at 21:24
Jaj, hát, no, legyen ez az ő belügyük és a mi népszavazásunkba
se üssék bele az orrukat.