A baloldali miniszterelnök-jelölt rezsipolitikája háztartások százezreinek okozna fűtési nehézségeket. Ha Márki-Zay Péteren múlna, a jelenleginél ötször magasabb rezsiszámlák érkeznének a napokban, hiszen Hódmezővásárhely polgármestere a rezsicsökkentett hatósági árak helyett piaci árakat vezetne be – világított rá friss elemzésében a Századvég.
Az intézkedés háromszázhatvanhatezer forint többletkiadást okozott volna egy átlagos magyar családnak 2021-ben. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsipolitikája csaknem háromszorosára növelte volna az energiaszegénységet Magyarországon
– írták.
Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így – más európai országokkal szemben – a több mint fél éve tartó energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a magyarországi háztartási tarifákat; azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban
– emelték ki. Hozzátették: Márki-Zay Péter – a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan – megszüntetné a rezsicsökkentést és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be. A Századvég megbecsülte, az intézkedés hogyan befolyásolta volna a magyar családok 2021-es kiadásait.
Ha Márki-Zay Péteren múlna, a jelenleginél ötször magasabb rezsiszámlák érkeznének a napokban
– vélekedtek. A rezsicsökkentésnek köszönhetően egy magyar háztartás átlagosan havi huszonkétezer forintot, azaz évente kétszázhatvannégyezer forintot költ áramra és gázra. A piaci árszabás bevezetése a havi kiadásokat átlagosan harmincezer, az éves költséget pedig háromszázhatvanhatezer forinttal emelte volna meg az elemzés szerint. Az év második felében kirobbanó és azóta mélyülő energiaválság miatt az átlagos kiadásnövekedés éven belüli eloszlása egyenlőtlen: a januári számlák harmincnégy százalékkal – körülbelül nyolcezer forinttal –, a decemberiek pedig négyszáz százalékkal, kilencvenegyezer forinttal emelkedtek volna a hatósági védőháló nélkül.
Ez azt jelenti, hogy ha a Márki-Zay Péter által támogatott tarifaszabályozás működne Magyarországon, egy átlagos háztartás összesen száztizenháromezer forintról kapna áram- és gázszámlát januárban
– írták. Úgy folytatták, hogy a baloldali rezsipolitika okozta árnövekedés hatására az energiakiadások aránya jelentősen megemelkedne a családok költségvetésében. Míg egy átlagos háztartás jelenleg kiadásainak mindössze kilenc százalékát fordítja áramra és gázra, az arány decemberre – a piaci árazás és változatlan költségvetési korlát mellett – negyvennégy százalékra emelkedne, így az emberek kénytelenek lennének jelentősen visszafogni más célú kiadásaikat. A Századvég szerint súlyos terhet jelentene a családoknak a rezsicsökkentés eltörlése.
Leginkább a nagycsaládosokat sújtaná
Az áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat sújtaná: egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége százkilencvenezer forintról négyszázötvenezerre, míg egy nyolctagú családé négyszáznyolcvanezerről 1,1 millióra nőtt volna 2021-ben. Mivel a nagycsaládosok kiadásaik nagyobb arányát fordítják áramra és gázra, az áremelkedés súlya is fokozott lenne náluk a Századvég szerint.
A piaci árak hatására elszabadulna az energiaszegénység
– fogalmaztak. A rezsicsökkentési program bevezetése óta a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások aránya az Európai Unión belül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, és mára az európai átlag – 8,2 százalék – csaknem kétszerese a magyarországinak, ami 4,2 százalék.
Márki-Zay Péter rezsipolitikája azonban megfordítaná ezt a kedvező tendenciát, és több százezer családot taszítana energiaszegénységbe
– írták.
A piaci árszabás következtében 2021-re tizenkét százalékra emelkedett volna az energiaszegény háztartások aránya, vagyis tavaly átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről
– olvasható a Századvég elemzésében.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS