Leghamarabb április 26-án lehetne népszavazást tartani az ellenzéki kérdésekről – írta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója pénteken, a Facebook-oldalán. Az ellenzéki referendum aláírásgyűjtésében részt vevő pártok pénteken adták le a Karácsony Gergely főpolgármester által – a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról – kezdeményezett népszavazási kérdések aláírásgyűjtő íveit.
Szánthó Miklós kiemelte: azzal, hogy a baloldal csak a mai nap nyújtotta be a népszavazási kezdeményezéseihez szükséges mennyiségű aláírást a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hivatalosan is elszállt az esélye annak, hogy az április 3-ára legyen kitűzhető.
A referendumot még az elképzelhetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is leghamarabb csak április 26-án lehetne megtartani
– jegyezte meg. Kifejtette: az NVI-nek 60 napja van megvizsgálni a 470 ezer (valójában kérdésenként 235 ezer) aláírást.
Ha ezzel egy nap alatt végeznek is, az január 22-ét jelenti. Ha megvan a döntés, az megtámadható a Kúrián. Ha ilyesmi nem is történik, a jogerőre emelkedéshez akkor is 5 nap kell, így az január 27.
– írta. A jogerőre emelkedett határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben és a Nemzeti Választási Bizottság elnökének hivatalosan is tájékoztatnia kell az Országgyűlés elnökét a kezdeményezés hitelesítéséről. Az igazgató megjegyezte: szintén lehetetlen a gyakorlatban, de ha ez is egy nap alatt megtörténik, az január 28-át jelenti.
Az ezt követő első parlamenti ülésnapon a házelnök bejelenti a kezdeményezést a képviselőknek. Erre elvileg csak februárban lenne már lehetőség, mivel ekkor indul a hivatalos ülésszak
– írta Szánthó Miklós. Hozzátette: feltételezve a szintén a lehetetlent, hogy csak ezért összehívnak egy rendkívüli parlamenti ülést egy hétvége alatt, az január 31. lesz.
Szintén példa nélküli lenne, de mondjuk, hogy az Országgyűlés aznap döntene is, és elrendelné a népszavazásokat. Sőt, a vonatkozó határozat azonnal megjelenik a Magyar Közlönyben. A határozat – ha nem támadják be az Alkotmánybíróságon – 15 nap után lesz jogerős: azaz február 15-én. A köztársasági elnök ezt követően tűzheti ki a népszavazást. Szintén feltételezve, hogy ezt már aznap, február 15-én megtenné az államfő, ettől naptól számított 70–90 napon belülre lehet kiírni a népszavazást
– fejtette ki Szánthó Miklós. Kiemelte: ha nincs is semmilyen jogorvoslat, és minden érintett szerv napon belül vagy egy nap alatt végez – a több napot/hetet igénybe vevő ügymenettel –, leghamarabb egy lehetetlenségig felgyorsított eljárásrendben is április 26-án lehetne megtartani a referendumot. Szánthó Miklós kitért arra is: van egy kivételes szabály, amely szerint egy népszavazást akkor is ki lehet tűzni, ha más kérdésben a köztársasági elnök már korábban népszavazást írt ki, és ez utóbbi időpontjáig legalább ötven nap van hátra. Ennek alkalmazásához azonban legkésőbb február 12-én ki kellene tűzni az ellenzék által kezdeményezett kérdésekben a népszavazást. Ez azonban – mint az Alapjogokért Központ igazgatója fogalmazott – “a legextrémebb felturbózással” sem tud kijönni.
Forrás: Szánthó Miklós Facebook-oldala; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS