Egyes sajtóorgánumoknál rendszeresen visszatérő toposszá vált, hogy a kormány a jegybankkal karöltve direkt gyengíti, illetve gyengítette a forintot éveken keresztül. Számos elméletet látott napvilágot arról, hogy vajon miféle fondorlatos szándék vezérelhette őket. A baloldali sajtó egyik legnépszerűbb magyarázata például az, hogy a jegybank azért szőtt titokzatos tervet a forint szándékos gyengítése érdekében, hogy aztán az árfolyam segítségével több száz milliárdos nyereségre tegyen szert. Mivel az ilyen konteók fő ellenszere a tények felsorakoztatása, így a következőkben megvizsgáljuk ismét, hogy miből is ered, és hova kerül a jegybank eredménye.
Azért ismételten, mert a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddig szinte minden adandó alkalommal közölte már, hogy sem árfolyam-, sem eredménycélja nincs, ám a konteók mégis makacsul tartják magukat ezeknél az orgánumoknál. Azt persze mindenki eldöntheti, hogy hisz-e, vagy sem a jegybanknak, de azért a tényeket már aligha lehet megkérdőjelezni, ezért akkor vegyük is sorra őket.
Először is, amikor a forint egyfajta tudatos gyengítéséről írnak hatásvadász cikkeket az MNB nyereségének keletkezése kapcsán, akkor rendszeresen elfelejtik megemlíteni, hogy a magas árfolyameredményt legnagyobb részben az okozza, hogy a Magyarországnak járó eurókat forintban kell kiosztani, így a jegybanknak azt először át kell váltania a kormány számára. Tekintettel arra, hogy a kormány számláit a jegybank vezeti, ennek szükségességét aligha vonhatja bárki is kétségbe.
A forint árfolyamát a nemzetközi trendek határozzák meg
Emellett, ha megnézzük a régió devizáinak alakulását az utóbbi években, akkor egyértelműen látszik az, hogy ezek aktuális árfolyamát is – akárcsak a forintét – az utóbbi esztendőkben főként a nemzetközi folyamatok határozták meg. Egy olyan válság esetében, mint amit például a koronavírus okozott, természetes pénzpiaci reakció a kockázatkerülés felerősödése, ami miatt a feltörekvő gazdaságok devizái gyengülnek a fejlett, menedékeszköznek számító devizákkal szemben.
Így bármennyire is izgalmasabbnak hangzik az a verzió, hogy a miniszterelnök és a jegybankelnök titokban összefogtak a forint legyengítése érdekében, ennek valójában nem sok köze van a valósághoz. Az ok sokkal prózaibb ennél, mégpedig az, hogy hazánk méretéből, gazdasági és geopolitikai jellemzőiből fakadóan egyszerűen ki van téve a nagy nemzetközi pénzpiaci trendeknek, ezek pedig egy ideje a forint gyengítésében érdekeltek. Ennek a ténynek a figyelmen kívül hagyása vagy tudatlanságból, vagy rosszindulatból fakadhat, de mivel nem szeretnék pálcát törni senki felett, ennek eldöntését inkább az olvasóra bízom.
Jó üzlet volt az aranyvásárlás
Másodszor nézzük meg a következő nagyobb tételt, az arany árfolyamán realizált nyereséget! Természetesen itt is voltak, akik már eleve az MNB aranyvásárlását is kritizálták, ám valószínűleg végül megbánták, hogy nem követték a jegybanki példát, hiszen időközben óriásit erősödött az arany árfolyama, más befektetési formák pedig messze nem jövedelmeztek ilyen mértékben. Ennek köszönhetően az MNB nyereségében a jó időben történt aranyvásárlás is jelentős szerepet játszott.
Most pedig lássuk a másik oldalt is, hogy végül mihez kezdett nyereségével a jegybank! Most tekintsünk el a Kortárs Gyűjteménytől vagy az Értéktár programtól, mert bár azok is jelentős összeget képviselnek a saját területükön, de jegybanki mércével mérve mégiscsak kisebb tételeknek számítanak. Ha követjük a nyereség útját, mindjárt szembe is tűnik, hogy azt az MNB évek óta szinte teljes egészében befizeti a költségvetésbe. Mindannyiunk költségvetésébe. Egész pontosan a 2015. és a 2018. évi eredményéből történő ötven–ötven milliárd forintos, illetve a 2019. évi eredményből történő kétszázötven milliárd forintos befizetést követően a Magyar Nemzeti Bank tavaly ismételten kétszázötven milliárd forintot fizetett be a büdzsébe, amivel néhány év alatt hatszáz milliárd forintnyi jegybanki osztalékkal gyarapította a költségvetést.
Ennél a pontnál már el is juthattunk ahhoz a kérdéshez, hogy mindezeket figyelembe véve tulajdonképpen milyen önös érdeke fűződne a jegybanknak a forint gyengítéséhez, amikor a nyereségét végül úgyis befizeti a költségvetésbe? Ha azt befizeti a költségvetésbe, akkor az a makacs vád sem tűnik igaznak, miszerint az MNB nyeresége egyenesen a jegybanki alapítványok számláján landolna.
Az MNB Alapítványa átláthatóan és jól gazdálkodik
És akkor végül – ha már idecitáltam a jegybanki alapítványokat –, nézzünk rá az ezek által kezelt vagyonra is. Az alapítványoknak – illetve egyesülésüket követően ma már csak egy alapítványnak – juttatott pénz sorsát megvizsgálva fontos kitérni arra, hogy a szervezet a jogi formájából adódó szabályozás miatt köteles megőrizni a rábízott vagyont, tehát azt nem költheti el.
De vajon hogyan tud diákokat, kutatókat támogatni és oktatási és képzési tevékenységeket végezni, azaz hogyan tudja ellátni közhasznú célját, ha nem nyúlhat a pénzhez? Úgy, hogy az Alapítótól kapott összeget befektetheti, és annak a hozamát már felhasználhatja. Mindezt persze folyamatos ellenőrzés mellett, hiszen a gazdálkodását nemcsak az Állami Számvevőszék és az ellenzék árgus figyelme felügyeli folyamatosan, de arról rendszeresen számot kell adnia a nyilvánosság előtt is. Ebből fakadóan az alapítvány és a jogelőd alapítványok negyedévente közölt kimutatásai bárki számára elérhetőek. A legfrissebb adatok szerint pedig a kétszázhatvanhat milliárd forintnyi alapítói vagyon mára kétszáznyolcvan milliárd fölé emelkedett, amiből kitűnik, hogy nemcsak az MNB, de az általa létrehozott Alapítvány is jól gazdálkodik.
A tények, mint láthatjuk, makacs dolgok, viszont csak akkor cáfolják meg a valótlanságokat, ha el is jutnak mindenkihez, ezért érdemes újra és újra elismételni őket.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Vladtepesch
2022-01-25 at 12:52
Csöndben ÉS folyamatosan vásárolni kell az aranyat.
Minden hónapban venni 1 tonnát.
Felhajtás nélkül, fű alatt, de venni!!!
Amikor elértük a 200 tonnát, akkor lehet egy kis pihenőt tartani.
Ja, és az MNB alapíthatna egy SAJÁT céget az itthon képződő elektromos, helyesebben elektronikus hulladék felvásárlására és bontására.
A mobilok, PC-k és társaik tele vannak arannyal és ritka földfémekkel.
A használt, bontóba került kocsik katalizátorait is be kellene államilag gyűjteni.
Namond
2022-01-25 at 07:33
Gratulálok a jól megírt gazdasági, gazdálkodási témájú cikkhez.
Dicséretes kezdet, reméljük egyre jobb lesz.
A témát illetően meg vagyok döbbenve!
– Az MNB nem a hazai valuta értékállóságáért felel?
– Miért nincs a jegybanknak árfolyam célja?
– Csak nem a szabadon (saját jogon és kapcsolt vállalkozásokon keresztül) folytatható tőzsdei műveletek kedvéért?
No de sebaj, ha az MNB-nek nincs árfolyam célja, akkor legyen.
Egye szemet bántó gondolatokra:
“A Magyarországnak járó eurókat forintban kell kiosztani, így a jegybanknak azt először át kell váltania a kormány számára.”
Ez igaz és így helyes.
Az átváltási árfolyam viszont kérdéses.
De hová lesz az átváltott euró és milyen árfolyamon?
“hazánk méretéből, gazdasági és geopolitikai jellemzőiből fakadóan egyszerűen ki van téve a nagy nemzetközi pénzpiaci trendeknek,”
Ez félig igaz, a romló gazdasági teljesítményű, 1999-2010 közötti, 20 év alatt a forint árfolyama kb 80-100 forinttal romlott, 100%-ot meghaladó (fogyasztói kosár)infláció mellett.
A 2010-2021 közötti 10 év alatt a gazdasági teljesítmény átlagos 5%-os növekedése mellett 100-110 Ft-al romlott az árfolyam, az első időszak 0%-os inflációja mellett.
A nagy nemzetközi pénzpiaci trendek pedig azért érvényesülhetnek, mert a nemzetközi pénzpiacot, a hazai belső pénzpiacot meghaladóan elárasztotta a magyar forint, a dollár, jen, euró kölcsönök forintban fizetésével.
Mely forintokat a kölcsönt nyújtók nem hazai befektetésekre és fejlesztésekre költötték, hanem pénzpiaci spekulációkra.
Ez nem véletlen, hiszen az MNB deviza éhsége miatt kedvezőbben adott el forintot, mint azt a nemzetközi piacon beszerezhették volna a befektetők.
Ezzel bizony a forint kitettsége nőtt és a a nagy nemzetközi pénzpiaci szereplők rá is játszottak.
“ezek pedig egy ideje a forint gyengítésében érdekeltek”
Lásd mint fent, ha a jegybank olyan hülye, hogy maga gyengíti a védelmére bízott valutát érdemes rájátszani, hiszen Soros példája a nemzeti valuták shortolással bedöntésére él és élni fog.
Persze vannak országok, ahol ez nem lehetséges, mivel tilos a valuta shortolása, valami (számomra) ismeretlen oknál fogva ez nem igaz a hazai tőzsdére.
Nálunk shortolható a forint akár az érdekelt által személyesen, akár közvetítők mögé bújva, ugye MNB?
A pénzpiaci többlet forint kiáramlás pedig érdektelen, ha a forgalmazó nyereséget mutat fel, ugye MNB?
Most szívunk, mivel a nemzetközi pénzpiac tele van lenem kötött, játékpénznek használt forinttal és sem hazai lekötése nem biztosított.
Az EKB-nak meg esze ágában nincs a hazánknak járó uniós támogatásokat a szabadpiacról bevont forintban kifizetni és azok helyett eurót felszabadítani.
(Persze az MNB is jobban örül ha eurót kap nem forintot, lehet el sem fogadná.)
” Egy ….. válság esetében, ….. természetes pénzpiaci reakció a kockázatkerülés felerősödése, ami miatt a feltörekvő gazdaságok devizái gyengülnek a fejlett, menedékeszköznek számító devizákkal szemben.”
Érdekes mellébeszélő szöveg, a cikk író igazán kifejthetné mi a f.szt ért fejlett devizán.
Tán szarva nőtt vagy 12 tőgycsöcse van a fejlett devizának?
A világ elszámoló valutája az elmúlt 100 évben 1000%-ot meghaladóan inflálódott US dollár.
Egész egyszerűen azért, mivel abból nyomtattak az egész világnak eleget és ismerté vált és elterjedése idején arany alapú valuta volt, amíg De Gaulle meg nem hekkelte.
Elfogadottsága alapja nem az értéke és értékállósága hanem a megszokás, ezzel a FED is tisztában van, ezért rontja a dollárhoz a nemzeti valutákat és az eurót.
(Érdekes a rubellel, rúpiával és a jüannal hagyományos eszközökkel nem igazán boldogulnak, mivel nincs a belső piaci mennyiséget meghaladóan annyi a nemzetközi piacon.)
MNB aranyvásárlása helyes döntés volt. De olyat leírni, hogy jó időben történt az MNB aranyvásárlása, a 2000 dollárt meghaladó unciánkénti árak mellett, amatőr csúsztatás.
Ha azt olvasom, hogy az aktuális piaci áron vagy az alatt történt az aranyvásárlás azt megtapsolom.
De ilyet leírni, hogy “jó időben történt az aranyvásárlás”, az bizony szégyen.
Én még azt is támogatom, ha az MNB más nemes és űripari fémekbe, netán az aksikhoz nélkülözhetetlen lítiumba fektet, lényeg a kincsképző funkciója teljesítésével erősítse a hazai valutát.
“Ennél a pontnál már el is juthattunk ahhoz a kérdéshez, hogy mindezeket figyelembe véve tulajdonképpen milyen önös érdeke fűződne a jegybanknak a forint gyengítéséhez, amikor a nyereségét végül úgyis befizeti a költségvetésbe?”
A kérdés álszent.
1. Az MNB részvénytársaságként működik így, mint ahogy vezetői személyükben is, eredményérdekelt.
2. Mint azt tudjuk a 2000-es évek néhány hülye közgazdásza Japán sikerét a yen alacsony árfolyamának tulajdonította, nem az export nagyságának, feldolgozottsági fokának, minőségének és szállítási fegyelmének.
Ez volt az alapja a Bokrosi csúszó leértékelésének, az export támogatás, mint monetáris segédeszköz.
Sajna ez ma is így folyik, nem az export termékek mennyisége és minősége, kiszerelése javul, ha nem az elszámoló ár, árfolyamromlásból adódó többlete növekszik.
Ha már MNB-s alapítvány(ok).
Az alapítványok ugye nem gazdasági társaságok, nem termelnek, nem nyújtanak piaci szolgáltatásokat, így nincs üzemi eredménye, értékesítési bevétele kizárólag költségei részbeni megtérülését szolgálja.
Viszont mint gazdálkodó szervezet szabad pénzeszközeit befektetve PÉNZÜGYI EREDMÉNYT realizálhat, amely lehet osztalék, részesedés és ÁRFOLYAMNYERESÉG (saját jogon és kapcsolt vállalkozásból -stróman cég adódóan is).
Az MNB alapítvány kizárólag ily módon érhet el mérlegében feltüntetett kiadásait és meg nem térült költségeit meghaladó eredményt.
Ugyebár tudjuk, hogy a bizonyos pénzügyi befektetők, kockázati társaságok, bankok, biztosítók kötelezettek állampapírokat, befektetési jegyeket vásárolni.
Ezekhez csatlakozik az MNB alapítványa saját jogon és kapcsolt vállalkozásokon keresztül.
?kapcsolt vállalkozás?
Közpénzből gazdálkodó hazai ?magántőke alapok?, befektetési társaságok, kockázati befektetők pl: Hiventures Zrt, Divat & Design tőkealap, Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt, Optima Befektetési Alapkezelő Zrt, Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt, PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt, Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt, stb
Az érdekesség kedvéért, csúnya és bizonyára hazug pletykák szerint a titkos tulajdonosi érdekkör Rogán felé tendál a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt, Carion Befektetési Alapkezelő Zrt.
Az Alpac Capital portugál alap legalább hozott pénzt az országba, ha nem is a nemzetközi piacon kallódó forintokat.
Szóval ez a jól megírt cikk egy nagy banánhéj a kedves olvasónak.
Afféle állításait elhitetni szándékozó prospektus, mely valótlan és értelmezhetetlen jelzőkkel félig feltár folyamatokat minősítve, takargatja a tényleges gazdasági és PÉNZÜGYI_FINANSZÍROZÁSI információkat.
Érdeklődőknek:
https://www.valaszonline.hu/2021/05/19/exkluziv-43-titkos-penzalapot-kezel-a-ner-felsoelitje/
Kívánság:
Igazán szeretném, ha Varga István energiáit a globalista bolsi oldal által már 20 évvel ezelőtt létrehozott kockázati-befektetési-tőke alapjai, kiemelten a szadesz közeliek feltárására fordítaná, az MNB baklövései takargatása helyett.
sanyi
2022-01-24 at 22:07
Ezt kell, tenni. Ismételgetni az alapokat, a józanész narratíváját, mert ez az egy módja megverni a libsi őrült eszméket. Amit a magyar jobboldal csinál az a reneszánszhoz hasonlítható. Vissza kell nyúlni a józanész és gondolkodás európai hagyományaihoz. El kell ismételni a gazdaságtudomány alapjait az értekteremtő munkáról és takarékosságról. Filmeket kell csinálni, ahol fiúk és lányok szerelmesek lesznek egymásba, stb. Egyszerű.
Naprózsa
2022-01-24 at 21:22
Hát azért ez az arany és egyéb állami tartalék felettébb jólesne a baloldalnak, újra eladni fityingekért, ugye?
S azt se feledjük, hogy ez az áldott emberszerető gyurcsányi bagázs az ő idejükben 12%-on vagyis irreális magas szinten tartotta a jegybanki alapkamatot azért, hogy mindent ehhez lehessen kötni, ezáltal a bakok 22-25 (THM)-et állapíthassanak meg, és a lakosságot (még a pont ezzel a módszerrel a devizahitel csaláshoz tereljék) és elképesztő lakossági kirablást indukáljanak, amikor nyugatra talicskával tolták ki a magyarok munkájának gyümölcsét, miközben elvették sokak felől az ingatlan és egyéb vagyonukat.
A baloldali választók persze már erre nem emlékeznek, hisz náluknál az aranyhal is hosszabb memóriájú…
bl
2022-01-24 at 17:51
A haladók azt szeretnék ha Surányi lenne újra a jegybankelnök és masszív veszteséget szeretnének. Hehehe.
Sas
2022-01-24 at 16:41
Új bevételi forrásokat kell keresni az államnak, 1 000 milliárdos nagyságrendű lyukat kell betömni.Ha nem lépünk előre termelékenység-versenyképesség terén, akkor nem állítható vissza az egyensúly.Az MNB korábbi nyereségét a válságkezelés költségei, a kamatok-az infláció miatt-veszteségbe fordítják.
Juvancz Ágnes
2022-01-24 at 16:36
Szuper összefoglaló! Közkinccsé kéne tenni!