Jogállamiság és forrásmegvonás – Az ellenzékkel szövetségben indított bosszúhadjáratot Magyarország ellen az EU

Készül az EU a magyar országgyűlési választásokra: “oligarchaellenesnek” címkézett határozati javaslatot állít össze a Bizottság, amelynek értelmében szigorúbban vizsgálnák az uniós források felhasználását – ezzel párhuzamosan a valamilyen okból kifolyólag még mindig meg nem határozott “jogállamisági elvek” érvényesülését –, a dokumentumban pedig Orbán Viktort is személy szerint említik. Ironikus módon a határozati javaslat egyik kiemelt előkészítője az a Cseh Katalin volt, aki ellen költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a hozzá köthető botránnyal összefüggésben a NAV. A határozat függetlenségéről és szakmaiságáról pedig más is gondoskodik: azt ugyanis az a Petri Sarvamaa jegyzi, aki 2020-ban konkrétan arról cikkezett a Politicóban, hogy “ideje kirúgni Orbánt a néppártból”. Hogy a javaslatba a magyar miniszterelnök – bármiféle előzetes vizsgálat nélkül – már annak elfogadásakor bekerült, szinte fájóan nyilvánvalóvá teszi, hogy az EU oldalt választott az áprilisi választásokon, mégpedig azt, amelyik a nemzetállami helyett az eurokraták és gazdáik érdekeit szolgálja.

Csütörtökön 22 igen szavazat, négy nem és két tartózkodás mellett fogadta el azt a határozati javaslatot, amellyel elvben az “oligarchia” ellen akarják felvenni a versenyt, az uniós források átláthatóbb elosztása érdekében. A papíron nemes célt azonban több dolog is erősen árnyalja: az összeállítók személye, valamint a megszületett dokumentum tartalma.

A jogállamisági vesszőparipához hasonlóan ugyanis ez a ló is sántának tűnik: nemcsak azért, mert az oligarchák “levadászásáról” és az uniós pénzek felhasználásának átláthatóságáról szóló határozati javaslat összeállításában az egyik legfontosabb közreműködő az a Cseh Katalin volt, akivel kapcsolatban az uniós források gyanús megszerzése és felhasználása miatt nyomoz a NAV – nem is beszélve a DK-s Rónai Sándor hathatós közreműködéséről, akinek a Szemlőhegyről biztosan tudtak súgni egyet és mást az oligarchaság mibenlétéről –, sokkal inkább arról van szó, hogy a határozat összeállításának felelőse az egyik legorbánfóbiásabb eurokrata, Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő, aki 2020-ban arról írt véleménycikket, hogy Orbánt ideje lenne kizárni a néppártból. Ezek után nem meglepő, hogy éppen Orbán Viktor neve az, ami szerepel a határozatban.

Különösen érdekes továbbá, hogy az uniós források átlátható elköltésének vizsgálatáról szóló, egyébként nyilvánvalóan – már csak Cseh Katalin ügye miatt is – támogatható határozatban valahogy ismét felmerült a még mindig teljes balladai homályba burkolózó részletszabályozású szent jogállamiság kérdése, amelynek első blikkre nem sok köze lehet a határozat eredeti céljához. Márpedig Sarvamaa arra sürgette az uniós döntéshozókat, hogy vessenek be minden lehetséges eszközt annak megakadályozására, hogy az oligarchák átvegyék a gazdaság, a pénzügyek és a politika irányítását, beleértve a jogállamiságra leselkedő veszélyek azonosítására szolgáló 7. cikkely szerinti eljárást, amelyet eddig Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indítottak el.

Ennek megértéséhez érdemes visszamennünk 2018-ba, amikor megszavazták az Európai Parlament illetékes bizottságai, hogy jogállamisági feltételekhez is kötnék az EU-s források kifizetését. Sarvamaa már ekkor felbukkant a hazánkat akkor éppen az illegális migráció megállítása miatt támadó balliberális elit főszónokaként, és azt találta mondani, hogy kizárólag a jogállamisági elvek mentén eljáró kormányzatok és bírói rendszerek részéről várható el megfelelő pénzgazdálkodás.

Ha egy tagállam igazszolgáltatása és kormányzata nem megbízható, akkor miért kellene uniós forrásokat rábíznunk?

– tette fel az akkor még költői kérdést a politikus. Azóta úgy tűnik, hogy ez a megjegyzés az uniós politika fősodra lett: ha egy kormányzat nem szimpatikus, jöhetnek a jogállamisági gumiszabályok és a támadások. Ráadásul az unió azóta a látszatra sem ad, ahogy az kitűnik a Kormányzati Tájékoztatási Központ a témában az RTL-nek adott válaszából.

Bízunk benne, hogy a brüsszeli baloldal a világ első számú oligarchájával, Soros Györggyel és hálózatával kezdi az uniós pénzek felhasználásának szigorítását

– írták a portálnak.

Miután a határozat egyik módosító javaslatának szövege pusztán a “számos leleplező, tényfeltáró és oknyomozó cikkre” alapozza a Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint Orbán újraosztotta volna a közvagyont, nehéz elképzelni, hogy pontosan milyen szakpolitikai felderítés zajlott le. Azon kívül, hogy a brüsszeli vezérliberálisoknak sikerült ismét egyetérteniük önmagukkal. Még ha ez a valóság figyelmen kívül hagyását is követeli. Ez pedig nem kis eredmény.

Fotó: MTI/Illyés Tibor