Közösen újjá kellett építeni az országot 2010 után, egy “kommunista tombolást” követően: amihez hozzá lehetett férni, azt korábban vagy ellopták, vagy elkótyavetyélték, vagy elrontották – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Budapesten.
Németh Szilárd a Wittner Mária 1956-os halálraítélt, korábbi országgyűlési képviselő életéről szóló Wittner és a világ – Wittner Mária ’56 lángjának őrzője című könyv bemutatóján szólalt fel. Az albumot Matúz Gábor állította össze. Az államtitkár felidézte, hogy pénteken volt a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Jelezvén, hogy éppen aláírásgyűjtésből jött, kijelentette, hogy április 3-án, az országgyűlési választáson is a kommunisták ellen kell harcot vívni. Azt mondta, hogy 2010-ben az ország minden szempontból, erkölcsileg és anyagilag is kilátástalan helyzetben volt.
A magyarok azonban úgy döntöttek, hogy megadják az erős felhatalmazást a rendcsinálásra, a változtatásra a Fidesz-KDNP-nek, majd 2014-ben és 2018-ban is a folytatásra szavaztak. Úgy döntöttek, hogy “ezt a vonalat viszik tovább”, nincs visszaút, nem lehet visszafordulni
– jelentette ki az államtitkár. Wittner Máriát idézve úgy fogalmazott, hogy nincsen két baloldal. A ’19-es, a ’45-ös, az ’56-os, a ’89-es, a 2002-es és a mostani “komcsik” mind ugyanazok – hangoztatta. Németh Szilárd arról is beszélt: segíteni kell azokon a magyarokon, akik az Ukrajnában dúló háború miatt menekülnek Kárpátaljáról. Wittner Mária, az esemény helyszínéül szolgáló Csepel díszpolgára úgy fogalmazott, hogy azok voltak a lumpenproletárok, akik nagyon utáltak dolgozni, de szerettek volna jól élni. Ennek eredménye lett 1945 után az államosítás. Azt mondta, hogy kihúzták az emberek alól egy élet munkáját. De később a privatizáció ugyanez volt, csak más elnevezéssel – hangoztatta Wittner Mária. Kijelentette, hogy az európai értékrendben ő semmi értéket nem talál.
Szocialista értékek léteznek, csak azokat jobb, ha az ember messzire hajítja
– vélekedett Wittner Mária, kiemelve, hogy a magyaroknak viszont több ezer évre visszatekintő hagyományaik vannak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS