Őszre megépülhet a Szent Anna-réti kápolna a Normafán

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szerint őszre megépülhet a Szent Anna-réti kápolna a Normafán. A bíboros a szombat este Budapesten bemutatott szentmisén jelentette be, hogy hosszas tárgyalás után az egyház megállapodott a terület tulajdonosával, a XII. kerületi önkormányzattal a kápolnaépítésről, az önkormányzat javaslatára kiírt pályázaton pedig kiválasztották, majd elfogadták a tervet is.

Erdő Péter elmondta: a szakbizottság választása alapján egy viszonylag szerény, a tájba illő, kicsi, de korszerű kápolna épül. Hozzátette: az egyház kérése az volt, hogy ne több funkciójú, hanem kizárólag liturgikus célra fenntartott épület valósuljon meg. Az új kápolna homlokzata a tervek szerint nyitható lesz, így nagyobb hívő közösség is részt tud majd venni az ott bemutatott szertartásokon. A bíboros felidézte, hogy a Szent Anna-réten vagy annak közvetlen közelében már az 1700-as években létezett egy kis erdei kápolna, amely idővel romlásnak indult. Eredetileg a “népi vallásosság igénye volt”, hogy új kápolnát építsenek, a XX. századra pedig már “eleven téma” volt a kápolnaépítés.

A fatimai jelenések nyomán, a II. világháború előtti szorongással és félelemmel teli légkörben merült fel a gondolat, hogy a kápolna legyen a magyar nemzet engesztelő imádságának helyszíne: engesztelésül saját bűneinkért és könyörgésül azért, hogy Isten irgalmazzon a világnak és adjon békességet

– fogalmazott Erdő Péter. Maga Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a háború után szintén több körlevélben beszélt az engesztelés fontosságáról, de azt nem kötötte össze konkrétan a kápolnaépítéssel. Mindenesetre készültek tervek, és fennmaradt egy másolat, amelyen látható a bíboros aláírása. A kápolnaépítés azonban az 1940-es években már nem valósulhatott meg. Megjegyezte: a kápolnaépítéssel összefüggő magánkinyilatkoztatásokat az egyház nem hagyta jóvá; Mindszenty József is csak annyit írt róluk, hogy később még alaposabban meg kell vizsgálni azokat. Erdő Péter kiemelte: az építkezés ugyan sok évtizedig váratott magára, de az engesztelő kápolna létrejötte ma is aktuális, hiszen a békére, Isten irgalmas, gondviselő szeretetére nagy szüksége van az egész világnak és különösen a magyar népnek. A bíboros reményét fejezte ki, hogy a kápolna “ősi vágyaink, fogadalmaink megjelenítője” lesz, “művészi alakot öltő könyörgés mindannyiunkért”.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs