A Terror Háza Múzeumban tartott választásértékelő beszélgetést a XXI. Század Intézet, ahol közvélemény-kutatók vitatták meg az április 3-i országgyűlési választások eredményét. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese, Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója, Závecz Tibor, a Závecz Research alapító-ügyvezetője és Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője beszéltek arról, hogy mennyit tévedtek az előrejelzések, valamint milyen folyamatok befolyásolják a felmérések eredményét.
Závecz Tibor szerint a választás előtti utolsó két hétben a logisztika döntötte el a két oldal közötti különbséget. Az elemző szerint a baloldal például „hardcore” baloldali szavazókat bombázott üzenetekkel, hogy menjenek el szavazni, ami teljesen felesleges volt.
A Fidesz ereje sokkal nagyobb volt a háború kérdésének megragadásában. A kormánypárt narratívája túlment a saját táborán és megszólított olyan szavazókat is, akik nem velük szimpatizálnak
– fogalmazott Závecz Tibor, majd hozzátette, hogy a baloldal ezzel szemben megmaradt a saját szavazóbázisát megszólító kommunikációnál. A baloldali összefogás nem volt képes hatékonyan együttműködni, ez pedig a választási programjukon is megmutatkozott. A választás után látott ellenzéki reakciók kapcsán pedig arra mutatott rá az elemző, hogy pillanatnyilag mindenki egymásra mutogat.
Szervezeti szétesés jelei láthatóak, így a közvélemény-kutatók egyenként kezdik mérni a pártokat
– tette hozzá. A kutató azt is felidézte, hogy mintegy kilencszázezer szavazó szivárgott el az ellenzék oldaláról. Egy részük átment a Mi Hazánkhoz, más részük a Kétfarkú Kutya Párthoz, de körülbelül négyszázezer baloldali szimpatizáns otthon maradhatott a választás napján.
„Ez a választás egy miniszterelnök-választás volt”
Mráz Ágoston Sámuel szerint a magyar kormány tette a dolgát az orosz–ukrán háború kapcsán és együttműködött a nyugati szövetségeseinkkel, valamint elítélte az orosz agressziót.
A baloldal volt, aki teljesen szembement a kormány politikájával és ellennarratívát alakított ki
– mutatott rá. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint a kétharmados győzelem becslését azért nem vették észre a közvélemény-kutatók, mert „ez a választás egy miniszterelnök-választás volt”, ami leszűkítette a választópolgárok döntését. A korábbi adatokat bemutatva az elemző kiemelte, hogy Márki-Zay Péternek sosem volt előnye Orbán Viktorral szemben, a választás végeredménye pedig kísértetiesen tükrözte a két politikus között lévő számtani különbséget.
A választók egy sokkal egyszerűbb kérdést döntöttek el, mint amit a tudományos és komplex elemzői gondolkodás feltételezett
– vélekedett. Az elemző szerint annyira eltérő elemekből állt a baloldal összefogása, hogy hiába kommunikáltak egységesen, a szavazók nem szavaztak bizalmat nekik. Mráz Ágoston Sámuel szerint jelenleg töredezik az összefogás, azonban Gyurcsány Ferenc még ráébredhet arra, hogy újra egységesíteni kell a kormánnyal szemben álló erőket. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy hiába jó szervező a DK elnöke, személyének népszerűtlensége miatt mindig arra kényszerül, hogy valakit maga elé állítson.
Könnyű volt megmondani, hogy ki nyeri a választást
Deák Dániel azt is felidézte, hogy a Jobbik szavazóinak negyede párolgott el az elmúlt években. Feltételezése szerint ez a tömeg a Fideszhez vándorolt, azonban Hann Endre, a Medián igazgatója úgy látta, hogy részben a kormánypártok, részben pedig a Mi Hazánk gyarapodott velük. Hann Endre szerint a nagyságrendtől függetlenül könnyű volt megmondani, hogy ki nyeri a választást.
Ez a kérdés szokta legjobban érdekelni az embereket, a másik pedig, hogy ki jut be a Parlamentbe
– mondta a Medián igazgatója. A beszélgetés ezen pontján arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a közvélemény meglepődött a Mi Hazánk bejutásán, ezt a lehetőséget senki sem zárta ki. A kutató arról is beszélt, hogy az utóbbi években nagy nyomás helyeződik a közvélemény-kutatókra, mivel a közösségi média nagyobb figyelmet koncentrál a kutatási eredményekre. Hann Endre szerint ez pszichésen is kihat a kutatást végzőkre és hajlamosabbak lehetnhek a mainstream felé húzó vélemények megerősítésére. Hann szerint számos kutatás felülbecsülte az ellenzéket, amely mögött azt látja, hogy
újabban a politikacsinálók, a véleményvezérek, végső soron pedig a megrendelők irányából is erős a nyomás, hogy az elképzeléseiknek megfelelő eredményt mutassanak a számok is.
Orbán Viktor személye az első számú tényezője a Fidesz sikerességének
Barthel-Rúzsa Zsolt szerint a baloldal üzenete legtöbb esetben nem érintette meg a választókat. A Századvég igazgató-helyettese szerint mindkét politikai oldalon sosem látott mozgósítás zajlott a közösségi médiában, azonban a baloldal olyan kijelentései, mint „Orbán Viktor Putyin pincsije”, legfeljebb a meggyőződéses baloldaliakat érintették meg. Az elemző szerint
Orbán Viktor személye az első számú tényezője a Fidesz sikerességének, ami abban is megmutatkozik, hogy míg a baloldalon álló pártok vesztettek a szavazóikból, addig a Fidesz–KDNP tizenkét évnyi kormányzást követően képes volt növelni a szavazótáborát.
Barthel-Rúzsa Zsolt kiemelte, hogy a politikai tényezők mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormánypártok teljesítménye megmutatkozik az ország gazdasági sikerességében is. Felidézte, hogy
a 2010-es állapotok helyrehozatalát követően, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság ellenére növekvő magyar gazdaság arról is meggyőzte az embereket, hogy egy háborús válsághelyzetben is számíthatnak az Orbán-kormányra.
Arra reagálva, hogy a következő években várható gazdasági nehézségekre milyen erőt adhat a kormánypártnak a kétharmados felhatalmazása, Závecz Tibor úgy reagált, hogy a kormánynak érdemes lenne olyan területeket találni, ahol az ellenzéket is vagy a kormánnyal politikailag nem szimpatizáló polgárokat is bevonják a döntéshozatalba. Hann Endre szerint nehéz idők jönnek, tehát fontos lenne, hogy mindkét politikai oldal belpolitikai szinten is támogassa a magyar emberek békevágyát. A Medián elemzője szerint a háború okozta gazdasági nehézségekkel szemben hátrányt jelenthet, hogy a kormány kiköltekezte magát az év elején. Mráz Ágoston Sámuel szerint az Orbán-kormány már bebizonyította, hogy gazdasági nehézségek közepén is fenntartja a szociális biztonságot és nem növeli az emberekre háruló terheket. Barthel-Rúzsa Zsolt a pénzosztogatásra reagálva elmondta, hogy teljesen más gazdasági struktúrája van Magyarországnak, mint tíz éve volt, ami lehetővé tette, hogy a kormány pénzt adjon vissza az embereknek, ebben pedig a kormány gazdaságpolitikájának is meghatározó szerepe van.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS