„A győztesek viccet mesélnek, a vesztesek pedig sajtótájékoztatót tartanak. Ez talán még vasárnap este így is volt, de úgy érzem, hogy a választások után néhány nappal az a helyes, ha rendelkezésére állok Önöknek” – kezdte Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatóját. Ugye emlékszünk a baloldal azon hazugságára (a sok közül), miszerint Magyarországon nincs sajtószabadság, a miniszterelnök nem kommunikál a sajtóval, csak „a kormány propagandáját toló közmédiával”? (Pontosabban, a legújabb narratíva szerint már Putyin propagandáját tolja az M1.) Nos, igen, a nemzetközi sajtótájékoztatókon is kifejezetten a jobboldali orgánumok Orbán-rajongó újságírói szoktak részt venni. Nem ez volt azonban az egyetlen gyomros, amit a béke-, demokrácia- és nemzetpárti miniszterelnök bevitt a globális baloldali hálózatnak a sajtótájékoztató során.
A kormányfő elmondta, hogy történelmi győzelmet aratott a Fidesz–KDNP. Valóban, hiszen a voksok 54 százalékát a rendszerváltás óta egyetlen párt vagy pártszövetség sem tudta megszerezni a választásokon. A szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága mellett a kormánypártok 136 mandátumot tudhatnak magukénak. A miniszterelnök szerint lehet tanulni az ellenzék kudarcaiból, akiknek „csak a hatalomért” koalíciójuk volt, ez pedig a választók lenézése és a velük szembeni tiszteletlenség. Orbán Viktor megosztotta azt – a politikai racionalitás talaján mozgók számára axiómát – is, hogy ha valakiknek a választók sértegetése a programja, akkor annak nem lehet más a vége, mint a bukás. Ezt láthattuk is. Márki-Zay Péter szerint a választók ostobák, tudatlanok, aberráltak, agymosottak, sötétben tartott és trágyával etetett gombák. A választók szerint pedig Márki-Zay Péterből nem lesz kormányfő.
Az immár 16 évet miniszterelnöki pozícióban töltött Orbán Viktor leszögezte: a választáson győztes kormánypártok víziója Európáról és a jövőről változatlan. És itt (is) mutatkozik meg a különbség a nemzeti és az internacionalista oldal között: a jobboldal évtizedeken át ugyanazt képviseli, míg a baloldal 2018-ban még mindenkit arra buzdított, hogy ne szavazzanak a Jobbikra, 2020-ben pedig már a jövő évi összefogásról egyeztettek velük, ami 2021-ben meg is valósult, 2022-ben pedig elbukott. Vagy úgy is fogalmazhatnánk: az összefogás léket kapott csónakja az egyedül maradt kapitánnyal együtt süllyedt a tengerfenékre.
Tűzszünet és békekonferencia
Orbán Viktor kijelentette: tűzszünetre és európai békekonferenciára van szükség. A háború egyre brutálisabb, és sok szenvedés jöhet még, ha nem lesz tűzszünet. A béke megteremtése valóban esszenciális jelentőségű, és ennek az elősegítése az európai diplomácia elsődleges feladata. A háború emberéleteket követel és szignifikáns recessziót eredményez. A tűzszünet azonban, amit a miniszterelnök sürget, nem jelent békekötést is – ahogy erre egyébként ki is tért.
Egy fegyveres konfliktus lezárása többlépcsős folyamat (tűz- majd fegyverszünet, végül békekötés) eredményeként mehet végbe. Két állam viszonyában mind a tűz- és fegyverszünetet nemzetközi szerződésben vagy megállapodásban szokás rögzíteni. A tűzszünetből – sajnálatos módon – még nem következik automatikusan a békekötés is; az csak a tűzharc egy bizonyos céllal, meghatározott helyre és időre vonatkozó ideiglenes felfüggesztését jelenti, de mégis rendkívül fontossággal bírhat a – hosszabb folyamatot igénylő – béketárgyalások előkészítése során. A tűzszünetet – szerencsésebb esetben – fegyverszünet követi. A kettő közötti alapvető különbség abban rejlik, hogy míg a tűzszünet a harci cselekményeket csak ideiglenes jelleggel függeszti fel, addig a fegyverszünet megkötésének célja a háború jogilag történő megszüntetése.
Ismét megmutatkozik a jelentős differencia a bal- és a jobboldal között. Február 24. óta látjuk, hogy a kormány konzekvensen kiáll a béke és a háborúból való kimaradás mellett, míg az ellenzék hol fegyvert, hol katonát, hol mindkettőt küldene Ukrajnába. A magyarok viszont ismét bölcsen döntöttek, és az elmúlt évek háborúiból tanulva úgy döntöttek: a békére szavaznak.
Európában kibontakozóban van egy gazdasági válság. Orbán Viktor szerint ennek az elsődleges okozója az Oroszországgal szembeni szankciórendszer. Amíg a háború tart, addig minden adminisztratív előírást, ami az árak emelkedését eredményezi, fel kell függeszteni. A magyar kormány továbbra is kiemelt védelemben fogja részesíteni a családokat. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy május 10-én lejár Áder János mandátuma, és az a Novák Katalin lesz az utódja, aki korábban a családok felelős tárca nélküli miniszteri posztot töltötte be.
„Let’s make a try!”
A miniszterelnök szavait követően a média képviselői megkapták a kérdezés jogát. „Szabad feltenni kérdéseket angolul, miniszterelnök úr?” – érdeklődött egy újságíró, mire érkezett a válasz: „Let’s make a try!”, vagyis tegyünk egy próbát! Ugye előttünk van a kép, ahogy Karácsony Gergely, a közel két méternyi tehetetlenség és teszetoszaság ott áll egy nemzetközi sajtótájékoztatón és ilyen válaszokat ad? Nincs? Sebaj, hiszen ilyre úgysem kerül sor, egyrészt, mert soha nem lesz ennek a csodás országnak a kormányfője, másrészt, mert a rendkívül művelt, modern, européer főpolgármester nem volt képes megtanulni angolul. A kérdés az volt, hogy létrejöhet-e egy közös jobboldali szövetség az Európai Parlamentben a Fidesz–KDNP ilyen arányú győzelme után. Orbán Viktor elmondta, hogy egyeztetések zajlanak, de a francia választások lezárultáig konkrétumokkal nem tud szolgálni.
A kormányfő többször egyeztetett már Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt alelnökével, valamint Matteo Salvinivel, az olasz Liga párt vezetőjével. Az első ilyen, háromoldalú találkozóra 2021. április 1-jén került sor. Ekkor Orbán Viktor azt mondta, hazánk, Lengyelország és Olaszország közösen tervezik a jövőt, konkrét programmal készülnek, zászlajukra tűzve a családért, a kereszténységért és a szabadságért folytatott küzdelmet, valamint nemet mondva a cenzúrára, Brüsszel birodalmi törekvéseire, illetve az illegális bevándorlásra és az antiszemitizmusra. 2021 júliusában tizenhat párt kiadott egy közös deklarációt, amelyben kijelentették, hogy további hatáskörök az Európai Unióra való átruházása helyett a tagállamok és a nemzeti szuverenitás megerősítése szükséges, tehát igény egyértelműen van egy, a föderalista uniót elutasító, Európán átívelő jobboldali szövetségre. Ennek a létrehozásának lehetőségéről korábban már itt írtunk.
Provokatív kérdések
Orbán Viktor egy provokatív kérdésre, amiben azt pedzegették, hogy a miniszterelnök elszigetelődött a nyugati szövetségesektől, azt mondta, hogy azt a zsurnalizmust, miszerint egy olyan országot, ami EU- és NATO-tag, el lehet szigetelni, mindig is nevetségesnek tartotta. A balliberális bértollnokok gyakran összekeverik – vélhetően nem véletlenül – a pragmatikus külpolitikát a Nyugattól történő elfordulással. Fontos megjegyezni, hogy Orbán Viktornak ugyanúgy vannak szövetségesei Nyugat-Európában, mint bárhol máshol a világon, csak épp szembe kell nézni azzal a „szomorú” ténnyel, hogy igencsak rosszul járnánk, ha Oroszország helyett Ausztriától próbálnánk meg földgázt szerezni. Másfél órával a sajtótájékoztató kezdete után került sor Orbán Viktor azon válaszára, amely színtiszta cáfolatként értelmezhető arra az ostobaságra, miszerint a kormányfő egy autokrata vezető és Magyarországon de facto egypártrendszer van:
Én értem, hogy nehéz dolog ilyenkor mit kezdeni a vereséggel. Kívánom az ellenzéknek, hogy értékelje ki, álljon talpra, szedje össze magát, Magyarországnak szüksége van egy olyan parlamentre, amelyben a kormány hangján kívül más hang is van, ahol más megközelítések is vannak. A politikában azt tanultam meg, hogy a verseny az egy jó dolog, nem kényelmes, nem kellemes, időnként kifejezetten undok dolog, de valójában a verseny az fontos dolog, verseny nélkül nincsen teljesítmény, a verseny hozza ki mindenkiből a teljesítményt, tehát azt gondolom, hogy az lenne mindannyiunk érdeke, hogyha magas színvonalú, komoly kérdésekről szóló, okos, értelmes viták lennének a magyar politikában a jövőben. Ehhez kell az ellenzék is, sok sikert kívánok nekik!
Feltesszük a költői kérdést: az ellenzék mikor mondana ilyet a kormánypártoknak címezve? Nem, ők nem ilyenek. Ők csak lámpavasat, ellehetetlenítést és IFA-platóra dobást üzennek. Ezért szerzik meg a mandátumok 28 százalékát még hatpárti összefogás után is.
Nem lépünk háborúba
A miniszterelnök deklarálta: Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, nem fog engedni semmilyen nyomásnak, ami a szankciókat Oroszországgal szemben ki akarja terjeszteni a gázra és olajra, és a genderügyben sem fognak engedni. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni: a fegyverszállítással kockáztatnánk, hogy hazánk belekeveredik az orosz–ukrán háborúba, ami közvetlen életveszélynek tenné ki a kárpátaljai honfitársainkat, és végső soron az anyaországon belüli magyarságot is, a gazdasági következményekről nem is beszélve. A gyermekvédelmi népszavazás ugyan – vélhetően – érvénytelen lesz (99 százalékos feldolgozottság mellett még félmillió érvényes szavazat hiányzik), mégis egyértelmű választ kapott a kormány az emberektől, ugyanis 3,6 millió ember szavazott a normalitásra, míg ellene („igen” válasszal) csupán 140–270 ezer voksolt.
Orbán Viktor egy közel kétórás nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol számos magyar és külföldi, bal- és jobboldali újságíró kérdését válaszolta meg. Ezzel eggyel bővült az a többezer elemből álló lista, amely azoknak a vádaknak a cáfolatát tartalmazza, miszerint a magyar miniszterelnöktől nem kérdezhet a sajtó, hazánkban nincs médiapluralizmus és sajtószabadság. Arra kérjük ezúton is a nemzetközi lapok liberális publicistáit, hogy hazugságok terjesztése helyett jöjjenek el hozzánk, tekintsék meg a szép, biztonságos országunkat, győződjenek meg a saját szemükkel arról, hogy nálunk él és virul a jogállam, és tegyenek fel kérdéseket a kormány tagjainak!
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS