Az MNB újabb vezetői körlevelet adott ki a nyilvános értékpapír-kibocsátóknak a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet kapcsán az eddiginél egységesebb jogalkalmazás érdekében. A jegybank – támogató felügyeleti stratégiája mentén, a tőzsdei cégek önkéntes jogkövetését előmozdítandó – egyebek közt a bennfentes információk keletkezése, kezelése, az ügyletkötési tilalmi időszak, a késleltetett nyilvános közzétételek felügyeleti bejelentése, illetve a bennfentesek jegyzékének vezetése kapcsán fogalmazta meg gyakorlati elvárásait.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – 2018. évi és 2021. évi vezetői körleveleit követően – a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) egységes alkalmazásának elősegítésére újabb körlevélben fogalmazta meg elvárásait a tőzsdei kibocsátóknak – olvasható az MNB által kiadott közleményben. Ismertetésük szerint az elmúlt időszak felügyeleti tapasztalatait alapul véve megfogalmazott „jó gyakorlatok” alkalmazása kulcsfontosságú, hiszen a piaci visszaélések (például a bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció) veszélyeztethetik a tőkepiaci transzparens működését, megrendíthetik a befektetők bizalmát.
A közleményben aláhúzzák: a MAR rendelkezései szerint a kibocsátónak a keletkező bennfentes információt a lehető leghamarabb nyilvánosan közzé kell tennie. A haladéktalan közzététel – a bennfentes kereskedelem elkerülése mellett – azt hivatott biztosítani, hogy a befektetők az adott értékpapírral kapcsolatban valós és időszerű információk birtokában, megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni.
Az MNB a vezetői körlevélben gyakorlati eseteken keresztül mutatja be, hogy a lehető leghamarabb történő közzétételnek nem felel meg többek között az, ha a kibocsátó a kereskedési piacok zárva tartására, illetve a hétvégére vagy munkaszüneti napra hivatkozva nem teszi közzé haladéktalanul az információt. Szintén nem fogadható el, ha a kibocsátó a bennfentes információ létrejötte után további részinformációkra vagy az arról szóló hivatalos értesítésre várakozik, esetleg belső szervezeti okai vannak a közzététellel való késlekedésnek.
Hozzáteszik: utóbbira az MNB példaként említi, ha nem érhetők el a nyilvánosságra hozatalhoz szükséges személyek (és nincs megfelelő helyettesítési rend) vagy ha a kibocsátó tudja, hogy hamarosan megkeletkezik a bennfentes információ (például egy hatóság megadja/megtagadja az engedélyt egy termék forgalomba hozatalára, illetve a szervezet egy olyan területén jön létre az információ, amelyik nem dönthet annak nyilvánosságra hozataláról), mégsem készíti elő a közzétételt. Az esetleges jogszabálysértések elkerülése érdekében az MNB a vezetői körlevélben felhívja a kibocsátók figyelmét: a pénzügyi jelentések összeállítása kapcsán is folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy a készülő pénzügyi jelentés esetlegesen tartalmaz-e bennfentes információt.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben arra is kitérnek, hogy a MAR ugyanakkor a piaci visszaélések visszaszorítása érdekében a főbb pénzügyi jelentések nyilvános közzétételét megelőzően a kibocsátó vezetői feladatokat ellátó személyei vonatkozásában 30 napos ügyletkötési tilalmi időszakot is megállapít. Tájékoztatásuk szerint az ügyletkötési tilalmi időszak intézménye tehát végső soron segít megelőzni a vezetői feladatokat ellátó személyek esetleges bennfentes kereskedelmét, vagy akár azt, hogy e személyek ezen érzékeny időszakban a kereskedésükkel esetlegesen félrevezető jelzéseket adjanak a tőkepiaci szereplőknek.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy felügyeleti stratégiája alapján az MNB a jövőben is támogató, megelőző módon, de szükség esetén határozottan, időben fellépve felügyeli a tőzsdei kibocsátók jogszabályból fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az MNB által kiadott tájékoztatást azzal zárják, hogy a támogató jellegű kibocsátói felügyelés ellenére piaci visszaélést elkövető szereplőkkel szemben az MNB piacfelügyeleti hozzáállása változatlan: zéró tolerancia és a repressziót szolgáló szankciók.
Forrás: MNB sajtóközlemény; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Namond
2022-04-14 at 12:28
Ez 2019-es videó és cikk
A monetáris reset már elkezdődött!
Szerző: Mészáros Péter | szept 26, 2019 |
https://penzugyifitnesz.hu/a-monetaris-reset-mar-elkezdodott/
Namond
2022-04-12 at 15:35
Bukohill 2022-04-12 at 11:57
Helyesbítek.
Nem is annyira érdekes felvetés, hiszen nálunk, az MNB-nek a fiskális (költségvetési) bevétel növelés a célja, a minél alacsonyabb nemzeti valuta árfolyamon keresztül.
Ami érthető is hiszen a bankárok sem a termelékenységet, sem az export minőségét és választékát nem képesek javítani. Csak saját terméküket a nemzeti valutát tudják nagyobb mennyiségben, több ügyfél számára forgalmazni.
De hát ugye tudjuk 100 hold szőlőültetvény, nem terem 1000 hektó borhoz elég fürtöt, ezért hát pancsolni kell, hogy a gazda minden vendégének jusson egy-két pohár a főszereplésével díszített szüreti bálon.
Namond
2022-04-12 at 15:23
Bukohill 2022-04-12 at 11:57
Nem is annyira érdekes felvetés, hiszen nálunk, az MNB-nek nincs nemzeti valuta árfolyam célja.
A Bét-en szabadon shortolható a forint (ami különös gyakorlat más országokhoz képest).
A kormány fiskális pénz osztogatását nem fékezheti a Kincstár, a nem létező Gazdasági Minisztérium, viszont inflációs hatását a monetáris politikáért felelős MNB igyekszik csillapítani.
Sőt az állami alkalmazottaknak nem lehet kincstári számlájuk (mint egy jogiszemély gazdálkodónak), így fizetésüket az OTP bonyolításában kapják meg számlavezető bankjuktól.
Viszont az MNB, minden természetes személy befektetéséről tételes tájékoztatást kap és nyilvántartást kezel.
Alapítványai összevont jogutódja pedig minden a biztosítók és bankok által fel nem vásárolt állampapírt megvett, már amíg az MNB nyereséges (a forint shortolásból) volt.
Bukohill
2022-04-12 at 11:57
Namond 2022-04-12 at 07:50
Érdekes felvetés, különösen nálunk, ahol az MNB sértődötten tiltakozott az adósságcsökkentésnek már a lehetősége ellen is.
Namond
2022-04-12 at 08:05
The Corporaton-t nézve különösen mulatságos a jenkik demokratikus jogértelmezése az alkotmány 10. módosítása ismeretében.
Mely szerint;
Az például szövetségi jogkörbe rendeli a pénzkibocsátást, és kifejezetten megtiltja ezt az egyes államoknak, így az államok (és persze a polgárok) nem nyomtathatnak pénzt.
Mint tudjuk az US dollárt nem szövetségi intézmény, nem a kormányzati Kincstár, hanem egy, nemhogy nem köznyilvános, de ismeretlen tulajdonosi hátterű The Corporation – a FED – bocsájtja ki.
Namond
2022-04-12 at 07:50
Bukohill 2022-04-11 at 23:37
Két dolog különösen.
Az első a felvezetésben Bush elnök.
Akinek építőiparral foglalkozó családja – az általa anyagilag támogatott képviselők segítségével – a helyi állami megrendeléseken túl Vietnámban katonai létesítmények építésére kapott megbízást.
És a Bush-ok, az ott megtakarított cementtel alapozták meg a családtagok szövetségi politikai karrierjét. Együttműködve a “szakszervezetekkel”, így betoncsizma helyett törvényhozói helyett szereztek.
A második az US Alkotmány 14. – igen humánus a a négerekre és másokra gondoló – 1868. július 9-i kiegészítése; Senkit nem lehet megfosztani életétől, szabadságától és vagyonától.
Na persze az vitatható, hogy ennek kiterjesztése a részvénytársaságokra megalapozott-e, hiszen nem élnek, és csak annyira szabadok, amennyire tulajdonosaik személye.
Ennek persze most különös realitása van.
Vajon az orosz nemzetiségű, orosz származású személyek kevesebb joggal rendelkeznek-e, mint a 19.században a négerek…..
Ráadásul igen sajnálom, hogy anno 1990-ben sem a történész Antal József, sem az alkotmánybíró Sólyom László nem ismerte a 14 kiegészítés 3. és 4. pontját, így nem vonatkoztatta a kádár rendszerre és annak fenntartóira.
Idézem;
A harmadik pont a Konföderáció volt tisztségviselőinek azt a jogát korlátozza, hogy szövetségi hivatalt viseljenek. A pont úgy fogalmaz, hogy aki egyszer hivatali esküt tett arra, hogy az Egyesült Államok Alkotmányát védelmezni fogja, majd később segítséget nyújtott az Egyesült Államok ellenségeinek, az nem viselhet hivatalt a szövetségi államapparátusban. A Kongresszus szükség esetén kétharmados többséggel felmentést adhat ez alól a korlátozás alól.
A negyedik pont kimondja, hogy az Egyesült Államok nevében törvényesen felhalmozott adósságok, különösen a fegyveres lázadások leverése érdekében vállalt anyagi kötelezettségek érvényességét nem lehet megkérdőjelezni. Ugyanakkor érvénytelennek nyilvánítja azokat a tartozásokat, amelyeket a Konföderáció halmozott föl, és kimondja azt is, hogy a volt rabszolgatartóknak nem jár kárpótlás a rabszolgáik elvesztéséért.
Bukohill
2022-04-11 at 23:37
https://www.youtube.com/watch?v=IZ1vcafuPn4
Nem kell megriadni, elég az első tizenhárom percet megnézni ahhoz, hogy az ember vérmérséklete szerint a hasát fogja a röhögéstől a “tőzsdei cégek önkéntes jogkövetését előmozdítandó” kitétel hallatán, vagy a fejét csóválja – idióta gazember szabályalkotókra gondolva.
Namond
2022-04-11 at 11:30
Ez szép és jó, de ellenőrzés illetve a kibocsájtói menedzsment vagyonosodása ellenőrzése nélkül csak afféle Patyomkin kulissza, népiesen parasztvakítás.
Viszont az ellenőrzés IT eszközeit baromira kellene fejleszteni.