Magyarországon minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. Erre már abban az évben sor került, az Országgyűlés pedig április 17-én emlékülést tartott.
A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-28-án az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban történt, ahol a német SS 23 ezer zsidót végzett ki; többségük Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan ember volt.
Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes jogszabályokat a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig. 1944. április 28-án jelent meg a gettósításról szóló rendelet, amelynek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra tekintet nélkül összegyűjtötték, majd egy nagyváros határában gettókba, gyűjtőtáborokba szállították; a városi és budapesti zsidókat elkerített gettókban zsúfolták össze. A gettósítás Kárpátalján már a rendelet megjelenése előtt, 1944. április 16-án, hajnalban megkezdődött. Az intézkedést néhány hét alatt az egész országban végrehajtották; Budapesten csillagos házakba zsúfolták a zsidónak minősített embereket.
A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított német törzskar a magyar közigazgatás és a csendőrség közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását Horthy Miklós kormányzó a nemzetközi tiltakozás hatására július 6-án leállította.
Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt jutott hatalomra. Az újdonsült “nemzetvezető” felújította a deportálásokat: novemberben és decemberben mintegy 50 ezer budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba, zömüket gyalogos halálmenetben hajtották nyugat felé. A Budapesten maradt zsidókat novemberben két gettóba zárták, nyilas fegyveresek zsidók ezreit gyilkolták meg. Az üldözötteket több diplomata és egyházi személy – köztük a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz, az olasz Giorgio Perlasca és Angelo Rotta pápai nuncius – igyekezett menteni. A budapesti gettó túlélőit 1945. január 18-án, a koncentrációs táborok túlélőit 1945 tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok.
Az 1941. évi népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. A történészek 5 ezer és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. (A cigány holokauszt, a porrajmos áldozataira augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.)
Az emléknaphoz kötődik a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpont 2004. április 15-ei megnyitása. Idén is országszerte tartanak megemlékezéseket, április 24-én – a koronavírus-járvány miatti kényszerű kétéves szünet után – ismét megrendezik a hagyományos Élet Menete emléksétát, amelynek résztvevői az Újpesti rakparton található Embermentők szobrától vonulnak a Margitszigetre.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Ungarn über alles !
2022-04-17 at 10:18
TS
16:54
…számoltam rá, hogy a bejegyzésem ben éri meg a mai napot
de azért qrvára örvendetes hogy itt nincs is cenzúra ! há’ nem ?
Zoltaiguszti
2022-04-17 at 01:13
Nekem a csúcs ebben a témában a Lengyelek baszogatása és kártérítése. Basszus elsőnek szállják meg őket ketten ráadásul.
Sztem minden Lengyel zsidóra jutott vagy 6 Lengyel Auswitzban. Erre lehúzták őket is….Vagy Holo múzeumot építettek azokkal a Görögökkel akik megverik a Fasiszta olaszokat ezért nyernek ehy Német-Olasz megszállást.Mi a fasz közük volt hozzá mit csináltak a Németek?
Itt egy a lényeg a bevétel.A többi meg mese mint a Göndör -Gender.
Férfiak joga a szüléshez. Persze. Egy elme leli ezeket ki.
Ha vége lesz ennek sajtó, média magántulajadonban nem maradhat.
Időgyógyász
2022-04-16 at 20:13
Tisztelt zsidó polgártársaink! Önök akik elszenvedték az egyik legnagyobb népirtást, nem emelik fel a szavukat, az Ukrán Orosz háboru ellen ahol ujabb kollektiv megbélyegzés készül az Orosz nép ellen ! Hallassák hangjukat, vessék latba tekintéjüket a háboru ellen !!!!!
Nahát
2022-04-16 at 20:10
Milyen érzés lehet ma Gyurcsány Ferencnek és Dobrev Klárának lenni, akik összebútoroztak egy náci párttal? Tudnak még tükörbe nézni?
Patriota
2022-04-16 at 18:14
Emberek! HÚSVÉT van…. Nem kellene nap, mint nap a gennyes sebeket feltépni! Legyen már vége. Ez a világ soha nemfog megnyugodni??????
túródóra
2022-04-16 at 17:36
Hagyjátok már abba ! Amit a kommunisták elkövettek a magyar nép ellen ,az senkit sem érdekel? Nekem semmi közöm a zsidók deportálásához, az én felmenőim inkább befogadták őket rákosi gazembersége miatt, majdnem két évig tartott el a Nagyapám egy tisztességes zsidó családot ,mégis ,állandóan a magyar embereket gyalázzák a mai szemét kommunista ivadékok, mint tordai,csehk., donát,feketegyőr,magyargyuri,dánielpéter, satöbbi,satöbbi. A mocskolódásuk miatt kellene “szeretni” ezeket.
TS
2022-04-16 at 16:54
Az ambivalencia érthető. De éppen ezért a dolog fordítva is igaz: Rákosi, Gerő és Heller meg a többiek miatt ne gondoljunk az elesettekre? Ezen a napon azért, főleg húsvétkor, gondoljunk az áldozatokra, ne Hellerre vagy Rákosira!
Lacus
2022-04-16 at 16:39
TS igen és pont ezért elgondolkodtató. Azon nagyszerű zsidó emberek, akikre büszkék is vagyunk miért tűrik meg szótlanul a nemzetek sírásóit. A TASZ és társai is csak akkor hallatják hangjukat, ha a magyar társadalom ellenségeit éri jogsérelem azok után, hogy ez a kormány mennyi mindent tett a zsidó emberekért.
TalEle
2022-04-16 at 16:37
A józsefvárosi pályaudvar holokauszt “rozsda múzeumával” mi a helyzet….?
khm
2022-04-16 at 16:34
A zelenszkijevicsre is fogunk emklékz3ni!
khm
2022-04-16 at 16:31
“A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-28-án az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban történt, ahol a német SS 23 ezer zsidót végzett ki, többségük Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan ember volt.”
Ez történelem hamisítás!
Nem érdekel ,hogy ki és miért írta a cikket,ám Húsvét miatt nem akarok csúnyát mondani sem u-kraina,sem más miatt.
Különösen nem szeretném megsérteni …. Na! Szeretnétek megtudni,hogy miért?
Azt amúgy mindenki hajlamos hanyagolni,hogy az 1200-s években NEM NÁLUNK volt az első zsidóellenes törvény.
És ahogy nézem az USSA-t Kár hogy nem érvényesítették.
TS
2022-04-16 at 16:03
Lacus, értem, de eszedbe jut pl. Albert Sabin? Akinek a munkájának (is) köszönhetően tudunk járni és élni vastüdőn kívül is?
Remélem, Selman Wachsman felfedezései a 21. században nem okoznak majd katasztrófát a gyógyításban, egyelőre nyertünk vele. Stb.
Lacus
2022-04-16 at 15:47
Sajnos ha az embereknek ilyenkor a szerencsétlen áldozatokra megemlékezésük után eszükbe jut a jelen valóságának azon figurái mint csehkatalain,zelenszkij,dobreva, börtönbiszniszmagyar,sorosok,stb., valahogy keserű lesz a szája íze.