A határon túli szavazatok megsemmisítésének terve egyet jelent a magyar demokrácia tudatos rombolásával – fogalmazott portálunknak Potápi Árpád János szerdai sajtótájékoztatóját követően, kiemelve: a választásokon nagy dilemma elé nem állította a minden eddiginél nagyobb arányban szavazó határon túli magyarokat az egyesült ellenzék. A nemzetpolitikai államtitkár elmondta, hogy a Nemzeti Újrakezdés Programból hetvenmillió forintot csoportosítottak át az ukrajnai menekültek megsegítésére, ugyanakkor kiemelte: most azok a kárpátaljai magyar intézmények segítenek a belső menekültek elhelyezésében és ellátásában, amelyek Magyarország támogatása nélkül már rég megszűntek volna létezni.
Kétmilliárd forintos támogatást nyertek el külhoni magyar szervezetek a Nemzeti Újrakezdés Program 2022 két pályázati kiírásában, ebből 2372 projekt és cél valósul meg – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán, Budapesten. Potápi Árpád János az ukrajnai háborúval kapcsolatban bejelentette: a két felhívásból összesen 68,9 millió forintot fordítanak humanitárius-karitatív célokra; ezzel a Kárpátalján maradt magyarokat és a belső-ukrajnai menekülteket fogják segíteni. Utóbbiak számát az államtitkár több mint háromszázezerre becsülte.
Nagy dilemma elé nem állította a határon túli magyarokat az ellenzék
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a sajtótájékoztatót követően portálunk érdeklődésére arról beszélt: a határon túli magyarságnak 2014 óta van lehetősége élni állampolgári jogaikkal a magyarországi országgyűlési választásokon. Hozzátette: 2018-ban is már többen szavaztak, mint 2014-ben, az idei évben azonban egy újabb rekordot sikerült elérni, hiszen több mint háromszáztizennyolcezer határon túli magyar szavazat érkezett vissza Magyarországra, és ezek kilencvennégy százaléka a polgári oldalt támogatta.
Nagy dilemma elé nem állították a magyarországi pártok a határon túli választókat, hiszen az egyesült ellenzék a határon túli magyarság – nyugodtan mondhatjuk – megtagadását képviselte, kezdve azzal, hogy a Demokratikus Koalíció állt az összefogás élén, akik 2004-óta a határon túli magyarság ellen hangolják a hazai közvéleményt
– fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a mostani országgyűlési választásokon is olyan atrocitásokat próbáltak bebizonyítani, amelyekről hamar kiderült, hogy valótlanok, azaz végül „beledőltek a saját kardjukba”.
A határon túli magyarság egyértelműen a nemzetegyesítési folyamatok mellett tette le a voksát
– hangsúlyozta.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A határon túli szavazatok megsemmisítésének terve a magyar demokrácia lerombolása
Portálunk felvetette: amikor az ellenzék hamis indokokra hivatkozva akarta megsemmisíteni a határon túli szavazatokat, azzal a demokratikus rendszert támadta. Potápi Árpád János úgy reagált: a jelenlegi kampányban az ellenzék a demokratikus rendszer leépítésén munkálkodott, annak ellenére, hogy tisztában voltak vele, a határon túli magyarság is részt vesz a választásokon, tehát akár programot is írhattak volna a számukra.
Adott a pálya, mindenki számára ugyanaz a feltételrendszer, ezen feltételrendszeren belül kell játszani. Az látszik, hogy az ellenzék közel tíz éve nem tanul a hibáiból, nem foglalkozik a határon túli magyarokkal
– hangsúlyozta, hozzátéve: ez a hozzáállás egyébként az anyaországi szavazók döntését is befolyásolta.
Kitértünk arra is, egyes határon túli sajtóorgánumok adtak közre olyan hamisnak bizonyuló információkat, amelyekkel azt érték volna el, hogy saját közösségük szavazatait tegyék semmissé. Potápi Árpád János úgy látta, árulók mindenhol vannak, de mint megjegyezte, „az árulókat sehol nem szeretik”. Hozzátette: hosszútávon is a becsületesség a legkifizetődőbb, nem érdemes olyan oldal mellé állni, amely nekik is rosszat akar.
A magyar állam által fenntartott kárpátaljai intézmények segítik most a belső menekültek elhelyezését
A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János utalt arra, hogy a magyar állam által támogatott, fenntartott kárpátaljai intézményekben is laknak ukrajnai menekültek. Ezzel kapcsolatban az államtitkár portálunknak elmondta: az utóbbi években a magyar kormány nagyon sokat tett azért, hogy a magyar tannyelvű intézményrendszer talpon tudjon maradni Kárpátalján, amelybe az óvodák építése, felújítása, az iskolák fejlesztése, az egyházi líceumok, de még a tanárok anyagi támogatása is beletartozik. Hozzátette: ezeknek az intézményeknek egy jelentős része nem bírta volna ki az utóbbi évek ukrán gazdasági visszaesését.
A kárpátaljai magyar főiskolát száz százalékban a magyar kormány finanszírozza, de számos más magyar nyelvű oktatási intézmény fenntartását is biztosítjuk
– hangsúlyozta, kiemelve, hogy ha ezek nem maradtak volna meg, akkor most a belső menekültek egy részének sem lenne szállása, napi ellátása.
Vezetőkép: MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS