A Medián a HVG felkérésére vizsgálta a választások utáni pártpreferenciákat. Az elemzés alapján a kormánypárt április 3-a után tovább tudta növelni támogatottságát, jelenleg a választók ötvenhét százaléka adná szavazatát a Fidesz-KDNP-re, a baloldali összefogás pártjai viszont jelentősen visszaestek, jelenleg a legerősebb ellenzéki párt a Mi Hazánk.
Ezúttal is érvényesült a sokat emlegetett „győzteshez húzás”, és most is sokkal többen emlékeztek úgy, hogy voltak szavazni, mint ahányan ténylegesen voksoltak – ezt is mutatja a HVG számára készített legfrissebb Medián-elemzés. Ahogy a választás előtti utolsó Medián-felmérés jelezte, a szavazóközönség nagyobb része, hatvanhat százaléka a Fidesz győzelmére számított, még az ellenzékiek egyharmada is ezt valószínűsítette. Bizonyos értelemben ezt igazolja vissza egy hónappal a választás után az a közvélemény-kutatási adat, amely szerint az ellenzéki szavazók közül minden negyedik azt állítja, hogy még a Fidesz–KDNP kétharmados győzelme sem lepte meg, erre számított. A teljes lakosságban kisebbségből (negyvennégy százalék) többségbe (ötvennégy százalék) kerültek azok, akik szerint az országban „jó irányba mennek a dolgok”, és minden második szavazópolgár, illetve minden harmadik párt nélküli, „bizonytalan” válaszadó is inkább reményekkel, mint aggodalommal tekint a jövőbe. Még a veszteseket támogatók borúlátása is csökkent, igaz, csak egy paraszthajszállal (kilencvenötről kilencvenkét százalékra).
A szavazatok megoszlása tekintetében a mostani Medián-kutatás adatai elég jól illeszkednek a hivatalos végeredményhez: a felmérésben válaszolók ötvennégy százaléka mondta magát Fidesz–KDNP-szavazónak (a tényleges listás arány ötvenkét százalék volt), harmincnégy százalék ellenzékinek (a valóságban harminchat százalék), és a tényleges hattal szemben nyolc százalék állította, hogy az ő voksai is hozzájárultak a Mi Hazánk parlamentbe jutásához. Valamelyest tehát ezúttal is érvényesült a sokat emlegetett „győzteshez húzás”, ezúttal nemcsak a ténylegesen az élen végzett Fidesz–KDNP esetében, hanem a némileg váratlanul jól szereplő Mi Hazánk Mozgalommal kapcsolatban is. Egy kicsivel még inkább felzárkóztak a szavazók a győztes kormánypárt mellé, amikor a Medián kérdezőbiztosai egy, „a közeljövőben megtartandó”, elképzelt választásról kérdezték őket. Ekkor már a választani tudók ötvenhét százaléka voksolt a Fidesz–KDNP-re, és a relatív győztes Mi Hazánk is rátett még egy százalékpontot a megkérdezettek által felidézett szavazatarányára. Ez a választani tudó szavazók körében mért kilenc százalék nagy ugrás a Toroczkai László vezette pártnak az utolsó előrejelzésekben kimutatott négy-öt százalékos támogatottságához képest. Mindent egybevetve a Mi Hazánk annyiban is átvette a Jobbik korábbi (2014 és 2018 közötti) szerepét, hogy egy hónappal a választások után a legerősebb ellenzéki pártnak tekinthető: egy százalékponttal megelőzi a DK-t, és még eggyel a Momentumot. Ezek persze hibahatáron belüli különbségek, de szimbolikus jelentőségük nem elhanyagolható.
A magát „harmadikutasnak” tekintő, de az elemzők által többnyire szélsőjobboldalinak minősített párt megerősödését az is jelzi, hogy elnöke, Toroczkai László a teljes szavazókorú népességben az ellenzéki politikusok népszerűségi ranglistáján a harmadik helyre került. Erősen árnyalja azonban a képet, hogy az ellenzéki szavazók körében viszont kilenc közül a legutolsó. Az adatok alaposabb vizsgálata rávilágít, hogy a Mi Hazánk első embere ötvenhárom százalékos támogatottságot élvez a kormánypárti szavazók körében, és csak tizennégy százalékosat az ellenzékiekében. Korábban is ismertünk olyan vezető politikusokat, akik „az árok másik oldalán” is viszonylag elfogadottak voltak, és ennek köszönhették magas népszerűségüket. Ilyen volt mindenekelőtt Göncz Árpád vagy – ha kisebb mértékben is – például az MSZP-s Szili Katalin és a Fidesz-alapítóból SZDSZ-essé lett Fodor Gábor. Olyan esetre azonban eddig még soha nem volt példa, hogy – mint most Toroczkai – egy magát ellenzékiként pozicionáló politikus számottevően kedveltebb legyen a kormánypárti, mint az ellenzéki oldalon. A mostani felmérésben szereplő kilenc ellenzéki politikus átlagos kormánypárti támogatottsága egyébként meglehetősen alacsony, mindössze tizenhat százalékos. Ennél valamivel elfogadottabb a kormányoldalon az LMP újdonsült frakcióvezetője, Ungár Péter is (a fideszesek huszonhárom százaléka szimpatizál vele), és így, bár az ismertsége még viszonylag alacsony, a legnépszerűbb ellenzékiek közé tartozik.
Forrás: HVG; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok
Facebook
Twitter
YouTube
RSS