Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának az érdeklődését is felkeltette az a magyar javaslat, amely a nemzeti identitásvédelem alapvető emberi jogok közé való beemelését célozza – nyilatkozta portálunknak Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki hozzátette: a javaslat az ENSZ a kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatának idei, 30. évfordulójára, őszre tervezett konferencián is várhatóan felvetésre kerül. Szili Katalin a Kárpát-medencei kisebbségjogi kalauz harmadik, Felvidékkel foglalkozó kötetét bemutató sajtótájékoztatón arról is beszélt: gazdasági értelemben is érezhető a diszkrimináció a magyarlakta területekkel szemben.
Múlt héten került sor a kárpát-medencei kisebbségi kalauz kiadványsorozata Felvidékkel foglalkozó füzetének bemutatójára. A BGA Zrt., az NPKI, valamint a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával kiadott füzetek célja, hogy támogassa a határon túli magyarság identitásának megőrzését, egyúttal a többségi nemzetek figyelmét is felhívja arra: a többnyelvűség érték. A korábbi kötetekről szóló beszámolónkat itt olvashatják:
- Az első kötet a legnehezebb sorban élő kárpátaljai magyarsággal foglalkozik, amelynek jogait már a háború előtt számtalan esetben szűkítette a kijevi vezetés. Mint a kötet kapcsán portálunknak Szili Katalin miniszterelnöki megbízott fogalmazott, a kárpátaljai magyarságnak tudnia kell, hogy számíthatnak az anyaországra.
- A második, az erdélyi magyarsággal foglalkozó kalauz a szerzők szerint rávilágít arra: az elmúlt évtizedek kisebbségvédelmi munkája arról szólt, hogy folyamatosan figyeljék, nehogy az egymást érő román törvénymódosításokkal sérüljenek, szűküljenek a magyar közösség jogai.
- A Felvidékkel foglalkozó legújabb kisebbségvédelmi kalauz innen tölthető le.
Forrás: Szili Katalin/Facebook
Gazdasági téren is egyértelmű a magyarlakta vidékek diszkriminációja
Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak a sajtótájékoztatót követően elöljáróban felvetettük: a felvidéki magyar politikusok rendszeresen panaszkodnak arról, hogy Dél-Szlovákiát valahogy mindig elkerülik a gazdasági fejlesztések, de Székelyföld is hasonló problémákkal küzd, azaz mintha tendenciává vált volna a magyarlakta vidékek szándékos alulfejlesztése. Rákérdeztünk, hogy a kisebbségpolitika mit tud kezdeni ezzel a gazdasági alapú diszkriminációval. Szili Katalin felvetésünkre úgy reagált: a jogtudatossági kalauzok sorozata alapvetően azt a célt szolgálja,
hogy a magyar közösségeink általánosságban ismerjék azokat a jogaikat, amelyeket a nyelvhasználat terén érvényesíthetnek a közigazgatásban, egészségügyben, igazságszolgáltatásban, azaz a hétköznapi életben lehetővé teszik, hogy használják a nyelvüket, amely identitásuk megőrzésének egyik alapja. Másrészt segít kifejleszteni egyfajta tartást a jogtudatosságban is a határon túli magyar közösségeink körében.
Ugyanakkor hozzátette: az általunk felvetett gazdasági alapú diszkrimináció abszolút érzékelhető, hiszen, ahogy a Pro Civis Közösség vezetői is rámutattak a sajtótájékoztatón, ezt sejteti a Felvidék esetében az a szlovák rendelkezés, amely alapján csak a 300 méter tengerszint feletti magasság fölött kapnak plusz forrásokat, uniós támogatásokat a települések. Dél-Szlovákiát ez domborzati adottságai okán is hátrányosan érinti. A miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet arra is, hogy a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezése is arról szól, legalábbis gazdasági értelemben, hogy regionális alapon részesülhessenek az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek uniós támogatásban. Ugyanakkor hozzátette:
azok a támogatások, amelyeket az önazonosság megőrzéséhez a magyar állam részéről, akár például óvodafejlesztésekre, oktatásfejlesztésre vagy a kultúrára kapnak a közösségeink, mind azt jelzik, hogy számunkra fontos az, hogy az elmúlt 12 év nemzetpolitikáját megőrizzük, hiszen eddig is jelentős eredményeket értünk el e területen. Ezt a külhoni közösségeink vissza is igazolták április 3-án.
Szili Katalin kitért arra: Szlovákia esetében is tapasztalható számos előrelépés, hiszen a népszámlálási eredmények jogerőre emelkedése után hatályba lép az rendelkezés is, amely 20 százalékról 15-re csökkenti azt a kritériumot Szlovákiában, hogy kisebbségi nyelvi jogaikkal élhessenek az ott élők.
Forrás: Szili Katalin/Facebook
Az identitásvédelem kérdése az ENSZ asztalára kerülhet
Mint arról beszámoltunk, Szili Katalin az erdélyi kisebbségvédelmi kalauzt bemutató sajtótájékoztatón vetette fel annak lehetőségét, hogy a nemzeti identitáshoz való jog védelmét az alapvető emberi jogok közé kellene felvenni, és párbeszédre szólított fel ennek megvalósítására. Arra már a csütörtöki sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a többi ország ez irányú véleményét is ismerve a következő időszakban hangot adhat ennek a kezdeményezésnek. Érdeklődésünkre a miniszterelnöki megbízott megjegyezte: Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának az érdeklődését is felkeltette ez a javaslat, és az ENSZ a kisebbségek jogairól szóló Nyilatkozatának idei 30. évfordulójára, őszre tervezett konferencián is várhatóan felvetésre kerül.
Vezető kép: Szili Katalin/Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS