Hetek óta meghatározta a nemzetközi sajtót és a politikai diskurzust az a kérdés, hogy mi történik május utolsó napjain az EU által tervezett, Oroszország elleni újabb intézkedésekkel. Az Európai Bizottság előzetesen ragaszkodott azon álláspontjához – a tagországok egységét megosztó módon –, hogy az olcsóbb orosz energiáról annak ellenére is le kelljen mondani, hogy ezen a ponton az érdemi és minden ezzel kapcsolatos kérdést megválaszoló terv még mindig nem készült el. Emiatt hatalmas jelentősége volt a magyar érdekek védelmének és annak, hogy Orbán Viktor milyen eredményeket ér el Brüsszelben – írja Hegedűs Zoltán, a Századvég elemzője az Origónak.
Hegedűs Zoltán az Origónak címzett írásában azt fejtegeti, hogy a hét elején lezajló brüsszeli EU-csúcs kulcstémája az úgynevezett hatodik szankciós csomag volt, amelynek legnagyobb kérdését az orosz kőolaj importjára kivetendő szankciók jelentették.
Mindez két fő szempontból is szembement volna a márciusban Versailles-ban elfogadott irányelvekkel, nevezetesen, hogy a korlátozások nem okozhatnak nagyobb károkat Európának, mint Oroszországnak, és az orosz energiafüggőségről való leválásnak öt év alatt kell megvalósulnia
– fejtette ki a Századvég elemzője. Ebben a helyzetben kardinális jelentőségű magyar érdek volt, hogy hazánk energiaellátása megfizethető módon biztosított legyen, ezért az első perctől egyértelmű volt, hogy egy esetleges újabb szankciós csomag esetében elfogadhatatlan egy olyan megoldás, amely megfosztja az orosz kőolajtól hazánkat. A kormány által képviselt álláspontot a társadalom döntő többsége is támogatta: a Századvég májusi felmérése is rámutatott arra, hogy a lakosság 75 százaléka elutasította azt az elképzelést, hogy a korlátozásokat kiterjesszék a földgázra és a kőolajra. Hegedűs Zoltán felvetette azt a kérdést, milyen követkeményei lehetnek ennek a politikai sikernek hazánkra nézve: elemzésében azt írja, talán a legfontosabb és a háztartások számára is elsőre a leginkább kézzel fogható, hogy továbbra is megmaradnak a megfizethető üzemanyagárak.
Azzal, hogy a néhány nappal ezelőtt bevezetett rendelkezések értelmében már csak a magyar rendszámmal rendelkező autók tankolhatnak hatósági áron, minden egyes alkalommal szembesülhetünk vele, hogy milyen mértékű üzemanyagárakkal kellett volna számolnunk, ha a brüsszeli vezetés eredeti terve megvalósul
– indokolta az elemző. Mint ismert, a literenkénti árak Nyugat-Európában szinte mindenhol közel nyolcszáz forintos összeg felé közelítenek, vagy már meg is haladták azt, így jelenleg az EU-n belül Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag. Azzal, hogy az orosz kőolaj túlnyomó része kikerül az európai piacról, a kínálat csökkenésének újabb árfelhajtó hatása lesz, vagyis a helyzet máshol nem fog javulni.
A második közvetett hatás az infláció mérséklése
– folytatta Hegedűs Zoltán. Szerinte, ha az energiaárak emelkednek, azzal az áruk és termékek előállítási és szállítási költségei is tovább nőnek. A novemberben bevezetett üzemanyagárstop napjainkra óvatos becslések szerint is legalább egy százalékponttal fogja vissza a hazai inflációs mutatókat, és hozzájárul, hogy ezekben a statisztikákban európai szinten a középmezőnyben helyezkedhet el hazánk. A spanyol központi bank nemrég közzétett előrejelzése szerint az orosz energia embargója a GDP növekedésének 2,5–4,2%-os visszaesésével járna az Európai Unió egészére nézve; ez a hatás különösen erős lehet az EU három legnagyobb gazdaságának – Németország, Franciaország és Olaszország – esetében.
Az, hogy hazánkban továbbra is rendelkezésre állhat a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező export, segítheti a gazdaság versenyképességét, és nem fenyeget a veszélye – szemben Nyugat-Európával – a gazdaság beomlásának. Az első negyedéves adatok a bruttó hazai termék esetében nyolc százalékos emelkedést mutatnak az előző év hasonló időszakához képest
– írja Hegedűs Zoltán, hozzátéve: a KSH statisztikájából látszik, hogy az iparon belül kiemelkedett a kőolaj-feldolgozás, amely szintén elveszett volna egy esetleges kőolajembargó esetén. Az előrejelzések az idei évre öt százalékos bővüléssel számolnak. Amennyiben ez sikerül, és megvalósul a 3,5 százalék feletti növekedés, az azt is jelenti, hogy az egyik leginkább kiszolgáltatott rétegnek, az idősek számára ismét lehet majd nyugdíjprémiumot fizetni, nem mellékesen pedig a javuló gazdasági teljesítménnyel az államadósságot is csökkenteni tudjuk.
A helyzet jelen állás szerint az, hogy az EU és tagországainak jelentős része önmagát hozta nehéz helyzetbe az orosz kőolaj embargó alá helyezésével. Az intézkedésnek érdemi hatása nem lesz az orosz gazdaságra – és ezáltal a háború végkimenetelére –, mivel az általuk előállított kőolajat az ázsiai piacon is értékesíteni tudják, míg a nyugat-európai országok esetében az eredmény az eddiginél is magasabb üzemanyagárak és újabb, a lakosságra rótt terhek lesznek. Ezzel szemben a magyar kormány ezúttal is az ország érdekeinek védelmét választotta – sikerrel
– zárja írását a Századvég elemzője.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS