Ma reggel kilenctől folytatta munkáját az Országgyűlés, amely a szokásoknak megfelelően a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról vitáztak és szavaztak a képviselők. Mint ismert, az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap már tárgyalta ezt a témát, a parlamenti ülésen pedig a bizottság elnöke, Bánki Erik kifejtette, hogy nem a háború támogatásával, hanem a békekötéssel lehet az inflációt visszaszorítani. Ennek az adónak a bevezetése hátrányosan érintené Magyarországot, hiszen kétszeresére növelné a terheket. Kiemelte továbbá azt is, hogy a globális minimumadó az óriás techcégek megadóztatására jött létre, de az amerikai lobbi hatására ezek a cégek kibújtak az adózás alól. A baloldali pártok természetesen most is inkább az EU kívánságának megfelelően cselekednének és támogatják a globális minimumadó bevezetését; a DK például azzal érvelt, hogy 26 EU-tagállam egyetért vele, ezért nekünk sem kellene szembe menni ezzel a döntéssel, a momentumos Orosz Anna pedig azon hisztizett, hogy a gazdasági bizottság későn értesítette a képviselőket a témáról. A többiek szerint a Fidesz a multik oldalára állt. Egyedül a Mi Hazánk Mozgalom értette meg, hogy mi a kifogása a kormánynak a globális minimumadóval kapcsolatban, amit egyébként végül leszavazott az Országgyűlés.
A kormány egyébként már korábban is jelezte, hogy nem támogatják a globális mimimumadó bevezetését, mert az a magyar gazdaságot és a munkahelyeket is veszélyezteti. A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter tegnap az ATV-ben pedig arról beszélt, hogy ez az adó nemcsak az extraprofitot termelő cégeket, hanem a termelői vállalatokat is érintené.
Mikor jön a klímabérlet?
Az LMP képviselője, Kanász-Nagy Máté kezdte a napirend előtti felszólalások sorát. A képviselő a közösségi közlekedést támogatására hívta fel a figyelmet; a klímabérlet bevezetését kezdeményezték német példára, ott ugyanis kilenc euró most egy havi bérlet. Ezzel kapcsolatban már egyeztetett a kormánnyal a párt, hiszen június 1-én vezették ezt be Németországban, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár pedig azt mondta, hogy már vizsgálják a német példát. Kanász-Nagy kiemelte, hogy az autósoktól nem élhető most Budapest; azzal érvelt, hogy az autó letételével az emberek is spórolhatnak és klímabarát is, ráadásul az energiaszükségletünket is csökkenti.
Dömötör Csaba elmondta válaszában, hogy minden eszközzel támogatni kell a klímavédelmet. A baloldali önkormányzatoknak egyébként minden eszközük megvan arra, hogy bevezessék ezeket az intézkedéseket. Emlékeztetett, hogy a főpolgármester, Karácsony Gergely, aki most dugódíjat akar bevezetni, nemrég még hőmérővel ült a hármas metrón, aztán amikor pozícióba került, már nem volt fontos a klíma bekötése.
Ennyire lehet a baloldalnak hinni
– jegyezte meg. A dugódíjjal kapcsolatban Dömötör hozzátette, hogy az emberek hadd döntsék el maguk, hogy mivel akarnak utazni, ebben a jelenlegi inflációs helyzetben pedig nem hiányzik nekik a dugódíj.
Mi lesz Budaházyékkal?
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke Budaházy György ügyéről beszélt a parlamentben, akinek 13 év után sincs lezárva az ügye, miközben ennyi év után mások, például gyilkosok már szabadultak. A Fővárosi Törvényszék idén márciusban kimondta, hogy összesen 117 év fegyházat kapnak a Budaházy-ügy érintetjei, miközben Gyurcsányékat hagyták futni – hívta fel Toroczkai a figyelmet. A politikus felhívta a figyelmet, hogy még a Kádár-rendszerben is kaptak amnesztiát emberek, ebben az ügyben pedig még mindig nincs kegyelem. Pártokon felül álló ügyről van szó és arra kérte a kormányt, hogy politikai foglyok ne legyenek 2022-ben Magyarországon.
Répássy Róbert államtitkár válaszában elmondta, hogy a kegyelmi kérelem az Igazságügyi Minisztérium előtt van, de személyiségi jogok miatt erről bővebb tájékoztatást nem adhatnak.
Globális minimumadó növelné a magyarok terheit
A gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik felszólalásában elmondta, hogy nem támogatják a globális minimumadó bevezetését Magyarországon. Az óriás techcégeknek 15 százalékos adót kellene fizetniük, de az unió kidolgozott egy olyan adózási rendszert, ami más vállalatokra is hatással lenne. Számos kérdés viszont kidolgozatlan, például ne csak az anyaországban lehessen beszedni az adókülönbözetet, hanem ott is, ahol leányválallatai vannak a cégnek.
Amíg nincsenek meg a részletek, addig felesleges ennek a globális minimumadónak az elfogadása
– emelte ki. A vállalkozások társasági adóját megduplázná ez az adó. Az orosz–ukrán háború extrém inflációt indított el, ami arra ösztönzi az országok vezetését, hogy tegyenek a gazdaság élénkítéséért és a visszaesést minimalizálják. Amerikában sem támogatják a globális minimumadót, mert saját cégeiket hoznák ezzel hátrányba. Januártól biztos, hogy nem vezetik be, amit már az OECD ismert el. Ezért nem szabad előre rohanni, mert a büdzsénket nem fogja sokkal előrébb vinni.
Az előkészítő tárgyalásokon a kormány képviselje a magyar emberek és az országunk érdekeit
– tette hozzá Bánki Erik.
Tállai András felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány támogatja a Gazdasági Bizottság javaslatát, miszerint ne legyen globális minimumadó. Összesen 140 ország vett részt a globális minimumadó kidolgozásában; ebben Magyarország is részt vett, ami 2019-ben indult. Az alapgondolat az volt, hogy az államok egységesen adóztassák a digitális vállalatokat. Ezek a vállalatok ugyanis megrövidítették az országok költségvetését – tette hozzá. Az irányelv elfogadása elvezethet oda, hogy azok az országok, amelyek olyan adózási feltételeket hoztak létre, amivel előnyt szerezhetnek, most azt elveszthetik. Magyarországon a társasági adó kilenc százalék, amíg más európai országokban jóval magasabb, így ezeknek az országoknak nem jelentene különösebben semmit a globális minimumadó bevezetése. Az adózás kialakításában szabad kezet kell adni a kormányoknak – tette hozzá.
A DK hirtelen a multikat akarja megadóztatni
A DK részéről Dávid Ferenc szólalt fel. Szerinte cudar helyzetben van a magyar gazdaság, a költségvetés és a diplomácia, amint most kiderült. Úgy véli, már megint csak szembe megyünk az árral, ugyanis mindenki egyetért a globális minimumadóval, csak mi nem. A 15 százalékos adó a nemzetközi cégekre vonatkozik majd – mondta, hozzátéve: eközben a kormány extraprofitadót vet ki, de nem vet ki adót a lélegeztetőgép-cégekre, a kata adózási forma kapcsán pedig bizonytalanságban tartja az embereket. A Fidesz képviselőinek az a szándéka Dávid Ferenc szerint, hogy az általuk kijelölt extraprofitadó alanyain kívül más cégeknek ne keletkezzen további kötelezettsége. Ezzel elismerik, hogy a multiknak adnak kedvezményeket, őket nem akarják különböző nehézségek elé állítani. A most a magyarokért aggódó Dávid Ferenc volt egyébként az a politikus, aki közgazdászként levezette, hogy tulajdonképpen akarmennyit el lehet kérni az üzemanyagért, mert azt az emberek mindig ki fogják fizetni, csakúgy, mint a cigarettát és az alkoholt.
A Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel szólalt fel, aki elmondta, hogy a multicégeket be kell vonni a közös közteherviselésbe. A politikus szerint kifelé a kormány azt mutatja, hogy a multik “ellen van”, de a színfalak mögött kiszolgálják őket. Az egykulcsos adórendszer Z. Kárpát szerint paradicsom a multiknak, akik lapátolják ki a milliárdokat az országból. A politikus elmondta, hogy elfogadja, ha nem lesz globális minimumadó, de akkor ne legyen ennyi vissza nem térítendő támogatás a multiknak és legyen közös közteherviselés, valamint a társasági adókulcs is változzon.
Túl alacsony a társasági adó Magyarországon a Momentum szerint
A Momentumból Orosz Anna szólalt fel és azzal kezdte, hogy nagyon későn kaptak értesítést arról, hogy miről lesz szó a gazdasági bizottságban. A határozati javaslat Orosz szerint azért furcsa a kormány részéről, mert korábban egyetértettek a globális minimumadó korábbi tervezetével. Majd arról beszélt, hogy túl alacsony a társasági adó Magyarországon: 150 milliárd dollár adóbevételtől esnek el a kormányok a világban a multik miatt.
A globális minimumadó erre adna megoldást, ez alá nem lehet menni
– hívta fel a figyelmet.
Vajda Zoltán MSZP-s képviselő elmondta, hogy a globális minimumadóról nem most kezdődött el a beszélgetés, hanem 2018-ban, majd önálló gondolatok hiányában megismételte ő is, hogy Magyarország is támogatta ezt annak idején. Vajda szerint egyébként azért sem támogatja a globális minimumadót, mert abban benne van a globális szó, amit nem szeretnek, és az EU is, ami szintén ellenség. A nyelvészkedés után végre kitért a lényegre is, ami annyi volt, hogy miért ne lehetne globális minimumadó, ha extraprofitadó van. Az extraprofitadó azonban a válság idejére jött létre, bár Vajda szerint már tettek arra utalást a miniszterek, hogy marad majd ez az adóforma.
A Mi Hazánk is a globális minimumadó vétója mellett áll
Torczkai László szerint felesleges olyan kifogásokat keresnie a baloldalnak, hogy nem volt elég idejük elolvasni a tervezetet; ez nem érdekli az embereket. A Mi Hazánk Mozgalom elnöke elmondta: már korábban jelezte, hogy az óriás techcégek nem adóznak rendesen, ami probléma. Példaként említette, hogy 2021-ben a Facebook bevétele 118 milliárd dollár volt, miközben 25 ezer milliárd forint volt ekkor a magyar állam bevétele. Elfogadhatatlan, hogy ezek a cégek mindeközben nem fizetnek adót, és a párt ezt nem fogja hagyni. Toroczkai elmondta, hogy jelenlegi formájában nem tudják a globális minimumadót támogatni, de abban eltökéltek, hogy fizessenek a techóriások. Az ország szuverenitását viszont meg kell őrizni.
A PM részéről a remegő Jámbor András szólalt fel, aki ezúttal nyugodtabb volt, de újat nem mondott. Tulajdonképpen ugyanazt ismételte, amit az előtte felszólalók: a Fidesz a multik mellett áll. Ezek az adóbevételek hiányoznak Jámbor szerint, amit az egészségügybe, oktatásba, kultúrába lehetne visszafordítani.
Határozathozatalok
Az Országgyűlés első körben elfogadta 111 igennel az Állami Számvevőszék 2021. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámolóját. 151 igennel elfogadták a képviselők a magyar kormány és a Visegrádi Szabadalmi Intézet közötti székhely-megállapodást. Továbbá 152 igennel elfogadták a magyar kormány és az Ománi Szultánság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást. A többi között az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról is döntöttek a képviselők. A globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadásának elutasításáról is szavaztak a képviselők, amelynek eredménye 118 igen, 36 igen és 6 tartózkodás volt.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS