Elszabadult a globális infláció és a világ vezetői egymást hibáztatják miatta. Az amerikaiak szerint az oroszok és a kínaiak felelősek az inflációért, Peking és Moszkva szerint azonban mindenért az amerikai pénzügyi politika okolható.
A múlt héten Joe Biden azt mondta az amerikai népnek egy beszédében, hogy az infláció szabályozása a „legfőbb hazai prioritása”. A megélhetési költségek emelkedése vezető politikai kérdéssé vált a novemberi kongresszusi választások előtt, és jelen állás szerint Biden és a Demokrata Párt vesztésre áll. Ha a történelmi példákat nézzük: amikor az amerikaiak megélhetése nehezebbé válik – különös tekintettel az élelmiszerre, az üzemanyagra és a lakhatásra –, akkor nagy valószínűséggel leszavazzák az éppen aktuálisan hivatalban lévő politikai pártot.
A New York Times jelentése szerint, hogy elkerülje a választási vereséget, Joe Biden amerikai elnök Szaúd-Arábiába látogat. Ennek célja, hogy rávegye Rijádot a kőolajtermelés fokozására, és így mérsékelhető lenne az infláció. A Fehér Ház szerint éppen most van itt az ideje, hogy újra kapcsolatba lépjen Rijáddal, mivel az Egyesült Államoknak „fontos érdekei vannak Szaúd-Arábiában”, egy olyan országban, amelyet Biden nem is olyan rég még „páriának” tartott. Ha nincs a folyamatosan hömpölygő infláció – amely egyre inkább az Egyesült Államok gazdasági rendszerét károsító betegséggé kezd válni, akkor a Biden-kormány soha nem hajtaná meg „birodalmi fejét” Rijád előtt. De most megteszi, mert szüksége van olcsó olajra. Kérem szépen, a szükség törvényt bont!
Persze olcsó olajat a nyugat vehetne máshol is, például Oroszországban. Ám a Biden-kormány továbbra sem akar érdemben tárgyalni Moszkvával, és fenntartja a példátlan gazdasági szankciókat. Teszi ezt annak ellenére, hogy a szankciók komoly problémát okoznak az Egyesült Államokban és Nyugaton, mivel megzavarták a kulcsfontosságú üzemanyagok és főbb nyersanyagok globális ellátási láncát, ami világszerte felpörgeti az inflációt. Úgy tűnik, hogy a Demokrata Párt oroszügyben nem tesz engedményt. A Trump vezette republikánusok mintha hajlanának az ésszerűbb megközelítésre, és ezért nem mindegy, hogy ki kerül majd többségbe a választások után.
Ki a felelős?
Akkor mégis kinek a hibája? Végül is mi okozza a 40 év óta legmagasabb inflációt? A Bidenhez és a demokratákhoz közel álló közgazdászok Oroszországot okolják az inflációért, azt állítva, hogy Moszkva az ukrajnai konfliktust kihasználva szándékosan emeli meg a kőolaj és a földgáz árát. Saját politikájukat természetesen nem tartják hibásnak, holott lenne min elgondolkozniuk. 2021 nagy részében a Fehér Ház a Federal Reserve-vel együtt azt hangoztatta, hogy „semmi sem utal arra, hogy ellenőrizetlen infláció van folyamatban”, és „az infláció csak átmeneti lesz”. Ám mára már biztos, hogy az infláció kiváltó oka a 2021 májusában elfogadott 1900 milliárd dolláros mentőcsomag volt. Ekkor nyílt ki Pandora szelencéje és kezdődött el a fiskális infláció korszaka. A kormány fedezetlen költekezésbe kezdett és továbbra is küldte a 60 ezer dollár alatt keresőknek a havi 800 dolláros csekkeket.
A lényeg, hogy rengeteg pénz cirkulál az amerikai gazdaságban, aminek nincs árufedezete és ezzel majd valamit csinálni kell. Ezekkel a mögöttes strukturális problémákkal nem valószínű, hogy az Egyesült Államok inflációja rövidtávon alábbhagy, hacsak a Federal Reserve nem tesz drasztikus intézkedéseket a kamatlábak gyors emelésével, ami azzal fenyeget, hogy fájdalmas és hosszan tartó kemény válságba sodorja a gazdaságot.
Európa is pénzt nyomtat
Az Európai Központi Bank a minap új támogatást ígért a blokk eladósodott déli államainak. Manapság mindenkinek eszébe jut a tíz évvel ezelőtti krízis, amely majdnem megszüntette az eurót. Miután az EKB mintegy két héttel ezelőtt ismertette a pénzügyi terveit az infláció megfékezésére, a pénzpiacokon zűrzavar uralkodott el. A központi bank nem tudta megnyugtatni a befektetőket és komoly pánik alakult ki az eladósodott déli tagállamokban, hiszen az emelkedő kamatok pénzügyi terhei nagy veszélyt jelentenek az ottani gazdaságokra. Olaszország, Spanyolország és Görögország aligha élne túl egy ilyen pénzügyi sokkot. Idáig is csak azért maradtak működőképesek, mert az EKB közvetlenül finanszírozta ezen országok államadósságát. Ez magyarul annyit jelent, hogy Frankfurt pénzt nyomtatott, majd kölcsönadta ezeknek az országoknak. Vagyis, ha megszüntetik a pénzgyártást, akkor az unió déli államai padlót fognak és mély válságba süllyednek.
Tehát nem volt mit tenni: alig hat nappal később az EKB megfordította az irányt, és bejelentette, hogy a 1,7 billió eurós (1,8 billió dolláros) járványtámogatási program keretében több eladósodott nemzethez irányít át készpénzt, vagyis újra visszatér a covid idején megszokott pénznyomtatáshoz. De akkor mi lesz az inflációval? Úgy tűnik, az most másodlagos szempont: az unió a recessziót akarja elkerülni, életben tartani a 19 eurózóna-tagállam gazdaságát. De Brüsszel soha nem fogja a saját hibáit elismerni, és inkább másokra mutogat – ki másra, mint Putyinra. Ki más okozná a válságot, mint Oroszország, és az inflációt a nyugati média el is nevezte „putyini inflációnak”.
Putyin véleménye a „putyini inflációról”
Ha már szóba került az orosz elnök, akkor idézzük az véleményét.
A legutóbbi áremelések, az infláció, az élelmiszer- és üzemanyag-problémák, a benzin, az energiaszektor problémái a jelenlegi amerikai kormányzat és az európai bürokrácia gazdaságpolitikájának rendszerszintű hibáinak következményei
– mondta Putyin a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott beszédében. Putyin szerint az évekig tartó mennyiségi lazítás 38%-kal, illetve 20%-kal növelte a pénzkínálatot az Egyesült Államokban és az eurózónában. Vádolta a nyugati nemzeteket azzal, hogy ezt a hatalmas mennyiségű, újonnan nyomtatott készpénzt globális áruk felvásárlására használják fel, és megjegyezte, hogy az Egyesült Államok mezőgazdasági termékimportja a 2019-es 250 milliárd dollárról 40%-kal megugrott idén, 350 milliárd dollárra. Nagyjából felporszívózták, szétverték a globális piacokat.
Természetesen senki sem törődött a szegény nemzetek érdekeivel
– mondta Putyin. Azoknak marad a hulladék, csillagászati áron. A műtrágyahiány a terméshozamok csökkenéséhez vezet, ami azt jelenti, hogy megnő a világpiaci alulkínálat kockázata. Az árak még magasabbak lesznek, ami éhínséggel fenyeget, elsősorban a legszegényebb országokban. Az orosz elnök szerint nevetséges az a gondolat, hogy az infláció „Putyin áremelése”, ahogy azt az amerikai kormány állítja. Lehet, hogy ez az elképzelés hízelgő az egó számára, de semmi köze a valósághoz.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS