Európa nagyon rossz alkukra kényszerülhet az energetikai szankciók miatt, akár terroristákat támogató arab országokkal is – Pódiumbeszélgetés az orosz–ukrán háború hatásáról a Közel-Keletre

A világ mintha megfeledkezett volna arról, hogy az arab tavasz egy 2010-es tunéziai éhséglázadásból indult ki – fogalmazott a Közel-Kelet – csendesen erősödő terrorizmus? című csütörtöki pódiumbeszélgetésen Benkő Levente, magyarország Tel Aviv-i nagykövete, az orosz–ukrán háború kapcsán várható gabonaellátási problémák hatásairól. A beszélgetésen elhangzott: a terrorizmus elleni harcot nem lehet Európában megvívni, de ahelyett, hogy az EU stabil szövetségeseket keresne a térségben, olyan ideológiai szemüvegen keresztül bírálja az országokat – számonkérve például a genderkérdéseket –, amelyek teljesen ellehetetlenítik az összefogást és a hatékony közös fellépést. Európa ráadásul a szankciós politikával olyan helyzetbe sodorta magát, hogy akár nagyon rossz alkuk megkötésére is kényszerülhet terroristákat támogató arab országokkal.

A pódiumbeszélgetésben Benkő Levente felidézte: a Közel-Kelet történelmileg súlyosan terhelt, bizonytalan államokból álló tömb, amely 2011-ben szenvedte el a naívan „arab tavasznak” nevezett eseménysorozatot, amelynek eredményeként a térség egyik államává válhatott – ha csak ideiglenesen is – egy terrorszervezet. Kiemelte: ezek a folyamatok az arab világ egy olyan pillérét is megingatták, mint Egyiptom; az az Egyiptom, amely az arab világ legnagyobb gabonaimportőre, aki gabonájának 80 százalékát Oroszországból és Ukrajnából szerzi be. Benkő Levente úgy vélte, az ukrán válság most ismét komoly bizonytalanságot okozott a térségben.

A nagykövet kitért arra, hogy az instabilitás tengerében akad néhány olyan biztos pillér, olyan ország, amelyekkel érdemes Európának és Magyarországnak is stratégiai kapcsolatokat kiépíteni. Mint ugyanakkor megjegyezte, az Európai Unió külpolitikájában olyan ideológiai szemüvegen keresztül tekint a Közel-Kelet országaira, amely teljesen idegen az adott nemzetektől. Úgy vélte, a különböző genderjogok számonkérése teljesen kontraproduktív, és az Európai Unió ahelyett, hogy folyamatosan kritizálja ezeket az országokat, arra is koncentrálhatna, hogy hogyan segíthet megakadályozni például az élelmiszerhiány elmélyülését Egyiptomban.

Európa nagyon rossz alkukra kényszerülhet

Tamir Wertzberger, az APL külügyi igazgatója a beszélgetés során arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz–ukrán konfliktus miatt meghozott szankciók nagyon rossz megállapodásokra kényszerítheti az európai országokat. Mint kifejtette, az orosz–ukrán konfliktussal párhuzamosan folyik egy hasonlóan fontos krízis, amelynek középpontjában Irán nukleáris fegyverkezése áll. Hozzátette: az Európai Unió jelenleg alternatív lehetőségként tekint Iránra, amelynek forrásaival kiváltható lehet az orosz energia. Tamir Wertzberger ugyanakkor felhívta a figyelmet:

Európa rossz alkukra kényszerülhet Iránnal, amely nemcsak atomprogramja miatt veszélyes, hanem azért is, mert a terroristacsoportok legnagyobb támogatója.

Hansúlyozta:

a terroristák félelmet akarnak kelteni az emberek között, hiszen a terror bárhová eljuthat, bárkivel, bárhol megtörténhet, a váratlanságból meríti az erejét és válik domináns tényezővé az emberek életében.

Kiemelte: a terrorizmus elleni harcot nem lehet Európában megvívni, de ahhoz ki kell mondani Európában is, hogy a radikális iszlám a valódi probléma, nem pedig elszigetelt esetekről, ideggyenge emberek cselekedeteiről van szó. Úgy vélte, Európának olyan szövetségesekre kellene támaszkodnia, mint Izrael, amely az európai demokratikus hagyományok egyedüli képviselője a térségben.

Fotó: Twitter