Több mint egy évszázaddal a békediktátum aláírása után Párizsban láthatja a tudományos világ a trianoni szerződést megelőző tárgyalásokra készített térképeket. A Magyarságkutató Intézet által szervezett kiállításon az intézet kutatója, Jeney János tartott előadást a diktátum ratifikálásának körülményeiről, amelyen arra is kitért, hogy a magyar szakemberek több mint hatvan darabot alkottak meg; ezek közül csak gróf Teleki Pál térképét nézték meg a konferencia nyilvános szakaszában.
Rangos nemzetközi konferencián mutatta be a trianoni békediktátumhoz kapcsolódóan készült eredeti térképeket a Magyarságkutató Intézet kutatója. A Nemzetközi Földrajzi Unió által szervezett párizsi Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson Jeney János, az intézet Népességföldrajzi és Geoinformatikai Kutatóközpontjának szakértője a Magyar Nemzetnek kiemelte: az első ilyen kongresszust száz éve tartották Párizsban 1922-ben, ahol a magyarok nem tudtak részt venni.
A kutató, aki a magyar békeküldöttségi térképek első világháború utáni újbóli kiadásáról tartott előadást, a lap kérdésére válaszolva kiemelte: a konferencián olyan térképeket mutatott be, amely Magyarország etnikai struktúrájáról, majd a határokon kívül rekedt magyarság lélekszámáról szólt. Részletezte, hogy milyen módosításokat végeztek ezeken a térképeken a konferencia utáni években. A térképsorozatot a magyar delegációnak készítették többek között a Magyar Földrajzi Intézetben. Az egyik ilyen 54 térképszelvényből áll, míg a legtöbb egyetlen térképlapra volt nyomtatva. A kutató kiemelte, hogy ezeket nem engedték bemutatni a 102 évvel ezelőtti békekonferencián.
Jeney János hangsúlyozta, hogy Apponyi Albert híres beszédében egyedül Teleki Pál vörös térképét tudta bemutatni 1920 januárjában. Mint ismert, 1918 őszén a külügyminisztérium az akkor már nemzetközileg elismert földrajztudóst, a Földrajzi Társaság főtitkárát, a későbbi miniszterelnököt, gróf Teleki Pált bízta meg annak a térképnek az elkészítésével, amely a Kárpát-medence földrajzi, etnikai, gazdasági és politikai viszonyait vázolta. Ez egy olyan térkép alapján készült egy lapon, amelyet Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly készített, és amely az országot 54 különálló lapon, 1:200 000 méretarányban ábrázolta. Az utóbbi 1918-ban készült el, míg a vörös térkép 1919 februárjában.
A békekonferenciára való felkészülés közben a magyar szakemberek több mint hatvan darab térképet készítettek; ezek közül csak a gróf Teleki Pál által készített térképet nézték meg a konferencia nyilvános szakaszában. Ebből, illetve ezek újra kiadásából Jeney János hét darabot mutatott be Párizsban. A kutató elmondta azt is, hogy a békeszerződés hatályba lépése után több publikáció jelent meg a diktátum igazságtalanságáról. Ezek között olyan térképek is voltak, amelyek azt mutatják, hogy az új határok hány magyart szakítottak el. Hozzátette: ma a béketárgyalásokhoz készült térképek szélesebb körben ismertebbek, mint a háború után megjelentek.
Jeney János kiemelte, hogy előadásának visszhangja meglepően pozitív volt. A konferencia levezető elnöke kiemelte, hogy nagyon fontos értéket képviselt az előadás, mivel így megismerhették az európai történelemnek azt a részét, amelyet eddig alig ismertek. Volt olyan külföldi kutató is, aki úgy fogalmazott, hogy nem is tudta, hogy a világháború utáni tárgyalások ilyen nagy számú kisebbséget hoztak létre a Kárpát-medencében, és megköszönte, hogy a kutató erről tájékoztatta.
A Magyarságkutató Intézetben a fent említett térképek közül már hármat újra kiadtak, illetve elkészült egy interaktív kiadás is, amely az intézet honlapján megtalálható (ITT elérhető).
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Magyarságkutató Intézet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS