Az ukrán kormányok 30 milliárdos biznisze a Nyugattal – Így játszották ki az ukrán földet Amerikának (2. rész)

A Majdan téri tüntetéssorozatot, majd az azt követő kormányváltást a liberális kánon szerint ildomos egyfajta demokratikus fordulatként, netán forradalomként értelmezni. Ezzel szemben a valóság, hogy az ország csupán tartótisztet cserélt: posztkommunista partnerország helyett félperifériás nyugati gyarmattá sorolódott át Ukrajna. Mielőtt ezt a kijelentést bárki is személyes sértésnek venné, fontos kiemelni, a gyarmati- félperiféria státusz a kormányzat magatartására vonatkozik, nem általánosságban az országra: a 2014-es fordulatot követően hatalomra kerülő „nyugatos”, a liberális fősodorba kiválóan illeszkedő elnökök (Porosenko és Zelenszkij) ugyanis szabadrablást rendeztek az országban, amelynek csupán egy része az agrárium kiárusítása. Két lépcsőben, eddig összesen 30 milliárd dolláros bizniszt jelentett Ukrajnának a nyugati érdekek felé nyitás, amelyből 17 milliárdot az IMF, a maradékot pedig az USA és az EU pumpálta az országba – bármiféle látható eredmény nélkül.

A 2014-es destabilizációs hullám, az azt követő orosz-ukrán konfliktus megalapozott Ukrajna külföldi kitettségének: a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2015-ben “forradalmi” ötlettel állt elő: segítik Ukrajnát, de valamilyen okból kifolyólag nem közvetlenül, hanem a biotechnológiai fejlődés terén. Ezért „csupán” annyit kértek, hogy az ország törölje el az akkor hatályos földvédelmi törvényt, ami az ország termőterületeinek dömpingszerű felvásárlását volt hivatott megvédeni. A jogszabály védelmi funkcióit folyamatosan gyengítették 2015 óta, lehetővé téve a nagy nyugati cégek korlátozott mértékű földszerzését, azt azonban végül csak Zelenszkij elnök helyezte teljesen hatályon kívül tavaly, azóta pedig az ország jelentős része három nagy cég kezébe került. Köztük a fő nyertes az előző cikkben már tárgyalt Monsanto volt, ami időközben a Bayer alá tagozódott. Az ebből adódó gazdasági nehézségeket és az azt feloldó ukrajnai eseményeket már korábban kiveséztük és kiderült, Zelenszkij valójában nem a hazáját védő hős, sokkal inkább a nyugati gazdasági érdekek strómanja.

A bűnjel ehhez az állításhoz a Monsanto háza táján keresendő. A cég régóta irodával rendelkezik Ukrajnában, ami ugyan nem jelenti azonnal, hogy bármi megkérdőjelezhető ügyhöz rögtön köze is lenne. Fontos azonban felidézni, hogy a cég jelenlétének ténye nem különbözik az amerikai hadsereg azon szokásától, hogy olyan helyeken helyeznek el bázisokat, ahol politikai irányítást akarnak szerezni. Az ugyanis már sokkal érdekesebb egybeesés, hogy az iroda megnyitása egybeesett az IMF és a Világbank által Ukrajna számára nyújtott kölcsön folyósításával, valamint az ennek nyomában felbukkanó külföldi befektetők megjelenésével. Ennek a 17 milliárd dolláros kölcsönnek volt ugyanis a feltétele a földvásárlást korlátozó rendelet enyhítése, illetve a génmódosított technológiát alkalmazó termesztési módszerek legalizálása. Utóbbiban járt élen a Monsanto, amelynek rákot okozó Roundup nevű gyomirtója a későbbiekben komoly fejfájást okozott az amerikai cégnek, utóbb pedig Ukrajnának is.

Fontos megjegyezni, nem véletlen, hogy a segélyezés feltételeként az agrárium teljes kiárusítását szabta az IMF: Ukrajna a világ harmadik legnagyobb kukorica- és ötödik legnagyobb búzaexportőre volt, mély, dús, fekete talajával szinte bármit megtermel, ennek köszönhetően nagy mennyiségű génmódosított gabona előállítására képes.

Visszatérve a Monsanto ukrajnai tevékenységére, a cég már 2012-ben megkezdte az ukrán agráriumba való betörését, a vállalat ukrajnai csapata megduplázódott, és 2014 márciusában – néhány héttel Janukovics elnök leváltását követően – a cég 140 millió dollárt fektetett be egy új vetőmagüzem építésébe. Hogy néhány hónappal később az IMF éppen a génmódosított vetőmagok alkalmazásának biztosítását szabta a 17 milliárdos kölcsön feltételéül, nem tűnik véletlen egybeesésnek.

Akkor éppen az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása indokolta a gigahitelt, most pedig a harcok háborúvá szélesedése következtében további 12 milliárd dollár áramlott Ukrajnába a harcok kezdete óta. Ebből 10,8 milliárd dollárt az USA fektetett a harcok eszkalálásába. Minden bizonnyal megtérülő befektetés, hiszen az ukrajnai földek közel harmadát 3 amerikai illetőségű cég, a DuPont, a Cargill és a Monsanto birtokolja. Abban az Ukrajnában, amely a világ élvonalába tartozik a búza és kukorica exportban. Ezen termékek világpiaci ára tavaly óta– az ukrán földtörvény eltörlése, a háború kitörése, illetve az amerikai terjeszkedés felgyorsulása óta– pontosan a korábbi ár másfélszeresére ugrott.

Ennek tükrében egészen más olvasatot nyer az a két részletben közel 200.000 tonna gabona, amelynek gyakorlatilag harmada amerikai cégeké, és amit hatalmas csinadratta közepette, kiélezett diplomáciai manővereket követően elindítottak az ukránok a Fekete- tengeren. Ennek legalább negyede ugyanis már az amerikai cégeké, ami azt is jelenti, hogy csak ennek a három cégnek, csak ezzel a két szállítmánnyal csak a tavalyi árfolyamhoz képest számított különbözetből számításaim szerint mintegy 103 millió euró profitja keletkezik. Ez pedig még csak a jéghegy csúcsa: az OECD számításai szerint a háború előtti árakon– amelyek azóta másfélszeresükre nőttek– Ukrajna bő 4 milliárd dollár értében exportált csak búzát(!). Ennek az egyharmada évente, illetve az ehhez hozzászámolandó árnövekedésből származó profit pedig már szép hasznot jelent az Ukrajnát felvásárló amerikai cégeknek. És akkor a többi terményről még nem is beszéltünk.

Mindezen folyamatok fölött pedig végig bábáskodott az IMF, valamint az USA, amelyek 30 milliárdos „befektetése” gyorsan megtérülni látszik. A megtérülést pedig csak fokozza, hogy az orosz-ukrán háború eszkalációjával a gabonaárak csak egyre magasabbra törnek. Kész szerencse, hogy az aranytojást tojó tyúk végterméke azért mégis átjutott az orosz blokádon és eljutott a világpiacokra az ukrán teherhajók fedélzetén.

Fotó: BBC