Kóka János feleségének, Szandrocha Kamillának és a Dataplex-botrányból ismert Lepp Gyulának a közös cége kapott lehetőséget arra, hogy közreműködjön összesen hatszázmillió forint fejlesztési pénz szétosztásában – tudta meg a PestiSrácok.hu. A gazdasági minisztérium felügyelete alatt működő Nemzeti Innovációs Hivatal zsűrije annak ellenére választotta ki a Kóka-család és Lepp cégét októberben, hogy az Aquincum Technológiai Inkubátor Zrt.-t közvetlenül a pályázat benyújtása előtt alapították, így aligha rendelkezik referenciával. A zrt. az úgynevezett Gazella 1.0 programban való közreműködéséért még hatvanmillió forintos támogatást is bezsebelhet. Pósán Lászlót, a parlament innovációs bizottságának fideszes elnökét megdöbbentette az eset. A minisztérium sajtóosztálya szerint azonban a bírálat pártatlanságához “nem fér kétség”.
HUTH GERGELY – PestiSrácok.hu
“Az akkreditált inkubátorok alapfeladata, hogy mentorálással, nemzetközi tapasztalataikkal és kapcsolataikkal a kiválasztott induló vállalkozásokból olyan sikeres cégeket építsenek fel, amelyek képesek a nemzetközi piacokon való megjelenésre, gyors növekedésre és alkalmasak további kockázati tőkebefektetésekre” – ismertette a négy győztes mentorcég feladatát Korányi László, a Gazdasági Minisztérium háttérintézményének, azaz a Nemzeti Innovációs Hivatalnak a megbízott elnöke idén októberben. Azt is elárulta a Figyelo.hu tudósítása szerint, hogy a 18 pályázóból kiválasztott négy cég között “egyaránt található „Jeremie-hátterű”, posztgraduális képzéshez kapcsolódó, amerikai kötődésű, vagy éppen erős befektetői kapcsolatokkal rendelkező vállalkozásfejlesztő is”. A Kóka-féle társaság nyilván az “amerikai kötődésű”, vagy a “jó befektetői kapcsolatokkal rendelkező” lehet.
A kiírás szerint e négy inkubátorcég jogosult a saját kiválasztási folyamatai alapján olyan ajánlást kiállítani, amellyel az innovációs pénzekre pályázó vállalkozások első körben 3-3 millió forintos segítséget kapnak a pályázat elkészítésére, majd 80+40 milliós forintos támogatást a kitűzött fejlesztési cél végrehajtására. Egy-egy inkubátorcég a folyamat végén öt-öt vállalkozást terjeszthet fel a 120 milliós támogatásra. Ráadásul az inkubátorcégek hatvanmillió forint működési költségtérítést is kapnak áldásos tevékenységükhöz.
A puma bekacsintott az ablakon
Kihullott a kávé a kezünkből a meglepetéstől, amikor egy forrásunk felhívta a figyelmünket az Insiderblog nevű szakmai fórum két bejegyzésére (ITT és ITT). A posztokból a nagynevű nemzetközi zsűri szakmaiatlan húzásai mellett kiderült az is, hogy a négy kiválasztott inkubátorcég egyike az Aquincum Technológiai Inkubátor Zrt., amit az OPTEN cégtár adatai szerint a pályázati eredményhirdetés előtt kevesebb mint egy hónappal jegyeztek be, és amelynek igazgatóságában ott ül (nyilván szakmai kvalitásai alapján) Szandrocha Kamilla, Kóka János 33 éves felesége, továbbá Kóka előző feleségének testvére, egyben Kóka társa számos közpénzeket is érintő bűzös ügyben: Lepp Gyula. Az igazgatóság tagja még Duda Ernő, akiről az Index írta meg hat éve, hogy Kóka minisztersége idején vállalkozása hogyan kapott gyanús körülmények között egymilliárd forint állami támogatást technológiafejlesztésre.
Dollármilliós gyanús üzletek
Kóka János, az SZDSZ egykori elnöke és a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere (2004 és 2008 között) anno a PS kedvencei között is feljegyzett mondattal intette le a neoliberális megszorító politika ellenzőit: “amikor a mocsarakat lecsapolják, nem a békáknak írnak ki népszavazást.” Majd előrebocsátotta, hogy a magyar gazdaság pannon pumaként fog előre törni. Ám mint számos oknyomozó cikkből és egyes büntetőügyekből kiderült: Kóka minisztersége idején sokkal kevésbé törődött a pannon puma etetésével, mint inkább saját üzleti köre feltőkésítésével. Korábban a Magyar Hírlap írt a Bajnai Gordon vezette Wallis Zrt. és Kóka János, illetve Lepp Gyula 6,5 millió dolláros off-shore ügyletéről. Ez volt az Euroweb-Elender-sztori. Egy szerverhotel és szolgáltató, amelybe Kóka miniszteri kinevezése után sorra beköltöztek a felügyelete alatt működő állami cégek informatikai rendszerei, sőt, párttársának, Magyar Bálintnak köszönhetően még a Sulinet-biznisz is ott kötött ki. Nem csoda, hogy sok millió dollár nyereséget tettek zsebre, amikor tovább passzolták a céget a Magyar Telekomnak.
Az off-shore cégek egész csokra és a különleges részvénytrükk azért kellett a Kóka-Lepp-Bajnai-hármasnak, hogy itthon ne kelljen adót fizetni a hatalmas biznisz után. Folytathatnánk a Lepp-Kóka-botrányok sorát hosszan, a Nemzeti Nyomozó Iroda által még most is vizsgált Dataplex-ügyön át Kóka SZDSZ-elnökként felnyalt félmilliárdos és egy percig sem törlesztett pártingatlan-hiteléig (ajánljuk a Heti Válasz idei, Kókáék “összes bűnét” összefoglaló cikkét), de inkább térjünk vissza a Gazella 1.0 programhoz! Csak előbb döntsék el a tisztelt olvasók, hogy ilyen “referenciákkal” a sok jelentkező közül valóban az első bálozó Lepp-Szandrocha-Duda-féle zrt. volt-e a legalkalmasabb társaság az összesen hatszázmillió forintnyi innovációs támogatásra érdemes cégek kiválasztására, illetve az inkubátornak járó hatvan milla felmarkolására?
Nem fér kétség…
Kértük a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását is a kérdésben. A sajtóosztálytól a következő választ kaptuk: “A magyarországi startup ökoszisztéma legfontosabb hiányzó láncszemének, a technológiai inkubátoroknak a létrehozását célzó – népszerű nevén Gazella – pályázatot a legsikeresebb nemzetközi tapasztalatok alapján adaptáltuk a hazai környezetre. A pályázat első lépése volt a technológiai inkubátorok akkreditálása. A NIH által lebonyolított akkreditációs pályázat bíráló bizottságban az akkreditációhoz kapcsolódó államigazgatási szervek négy képviselője mellett, három nemzetközi hírű szakértő is részt vett, akik a döntésben erős vétójogokat is kaptak, a bírálat teljes transzparenciája érdekében. (…)
“A döntési szempontok között különösen nagy súlyt kapott az inkubátor tulajdonosainak, igazgatóságának és menedzsmentjének nemzetközi startup tapasztalata és külföldi befektetői kapcsolatai, valamint a pályázó tőkeerős volta. A pályázóktól elvárt fókuszált tevékenység és a hazánkban újnak számító működési modell következménye volt, hogy a pályázók túlnyomó része az inkubációs tevékenységre célzottan létrehozott, új cégekkel nyújtotta be pályázatát. A fentiekben leírtak alapján a döntés pártatlanságához és szakmaiságához az NGM álláspontja szerint nem fér kétség. Fontos tudni, hogy a döntés szakmaiságát a nem nyertes pályázók is elismerték és elfogadták, az – Ön levelében is meghivatkozott – Insider blog szerkesztőjét is magában foglaló csapat kivételével.” – áll az NGM a PS-nek küldött válaszában.
Előre tudták: Leppék győznek
Mindennek ellentmond az Insiderblog vélhetően valamelyik vesztes cégből kikerülő szerzőjének az állítása, aki leírja, hogy az ő pályázatukat tartalmazó lekódolt honlapot például meg sem nyitotta a három “nemzetközi hírű” zsűritag és más se, továbbá a blog egy nappal az eredményhirdetés előtt közölte: a befutó a Kóka-féle cég lesz. Láss csodát! Másnapra tényleg azt hirdették ki győztesnek.
Pósán: Értetlenül állok
Felhívtuk a parlament innovációs eseti bizottságának elnökét, Pósán Lászlót is. A fideszes politikus azt felelte a PestiSrácok.hu kérdéseire: teljesen értetlenül áll a történtek előtt, s bár nem ismeri a nyertes cég szakmai előéletét, de tekintettel a friss alakulására arról nem is lehet beszélni. “Értetlenül állok azelőtt, hogy a kiválasztott vállalkozásban olyan igazgatósági tagokkal kell találkoznom, akik nem a magyar gazdaságfejlesztés dicsőséges tetteiről váltak ismertté, és akiket gazdasági visszaélések gyanúja leng körül”. Pósán hozzátette: bár az innovációs bizottság is foglalkozhatna az üggyel, de leginkább a parlament vizsgálódási joggal is felruházott rendes szakbizottságának, azaz a gazdasági bizottságnak kellene napirendre tűznie a Gazella 1.0 pályázat ügyét.
[cardoza_wp_poll id=7]
Facebook
Twitter
YouTube
RSS