Már nem sokáig tud belénk kötni Brüsszel – Kénytelenek lesznek kifizetni az eddig jogtalanul visszatartott forrásokat

„Olyan választ tudunk küldeni a Bizottságnak, amelyben a Bizottság írásban tett összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottunk, és átlátható rendszert hozunk létre az uniós pénzek felhasználására és az uniós közbeszerzések ellenőrzésére” – mondta el Gulyás Gergely a keddi, rendkívüli Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bízik benne, hogy az eljárás lezárható lesz hamarosan, és a helyreállítási alapot, valamint a hét éves költségvetést is magába foglaló megállapodás is aláírható lesz. Ez annyit jelent, hogy hazánk egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy hozzájusson a nekünk járó uniós pénzekhez. A kormány optimista: Gulyás arra számít, hogy nemsokára lezárják a hazánk ellen folytatott jogállamisági eljárást, és kifizetik a helyreállítási alap eddig visszatartott pénzeit.

Az Alapjogokért Központ szerint a júliusban nyilvánosságra hozott éves jogállamisági jelentéshez hasonlóan a mostani eljárásban is tetten érhető a Bizottság kettős mércéje; jól látszik, hogy az elhibázott uniós szankciós politika miatt növekvő energiaárak és a háborús infláció megfékezése, a gazdasági válság kezelése érdekében szükséges lépések helyett Brüsszel politikai vitát generál hazánkkal szemben.

Tegnap éjfélig elküldte válaszát a magyar kormány a júliusban Brüsszelből kapott, a Bizottság jogállamisági feltételekre vonatkozó elvárásait és a tervezett lépéseit tartalmazó levelére. A magyar kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja

– ezt Varga Judit írta kedd reggel a Facebookon, ezt követően pedig Gulyás Gergely a rendkívüli Kormányinfón ismertette a részleteket. A miniszter elmondta: a technikai szintű tárgyalások még most is zajlanak, de úgy tűnik, az eljárás lezárható lesz, és ha ez megtörténik, a technikai egyeztetések után a helyreállítási alap és a hét éves költségvetést magában foglaló megállapodás is aláírható lesz. 

Bízunk benne, hogy az a konstruktivitás, ami a Bizottságot az elmúlt egy hónapban jellemezte, ezután is fennmarad

– jelentette ki Gulyás Gergely. A válaszadást intenzív egyeztetés előzte meg: egy hónap alatt tíz videokonferenciát és számos megbeszélést tartottak a felek, és a százat is meghaladja a köröztetett és egyeztetett intézkedési tervezetek száma.

A magyar kormány a továbbiakban is nyitott a konstruktív párbeszédre a Bizottsággal, ezért  átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja

– írta Varga Judit. A kormány egyébként már korábban is kompromisszumkészségéről tett tanúbizonyságot: vállalta az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentését, a korrupciós ügyek bírósági jogorvoslatának lehetőségét.

Ismeretes: a korábban, júliusban elfogadott jogállamisági jelentést a Judith Sargentini helyét átvevő baloldali, zöldpárti francia Gwendoline Delbos-Corfield terjesztette elő. Az újabb boszorkányüldözés nem titkolt célja, hogy Magyarország ne jusson hozzá a helyreállítási alapból neki járó uniós forrásokhoz; mindezt egy olyan háborús helyzetben és olyan gazdasági körülmények között, amikor az Európai Unióban a legnagyobb szükség lenne az egységre.

A Bizottság amiatt lármázott, hogy az európai értékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve Magyarországon

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint

Magyarországot azért támadják, mert kiáll a nemzeti érdekek, a magyar emberek, családok és gyermekek védelméért. Az uniós testület célja megbüntetni hazánkat, a magyar állampolgárokat és elvonni, de legalábbis késleltetni a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Példát akarnak statuálni hazánkkal, és üzenni kívánnak a nemzeti érdekekért kiálló tagállamok számára, hogy a brüsszeli elvárásoknak való meg nem felelés súlyos politikai-pénzügyi következményekkel járhat.

A jogállamisággal kapcsolatos boszorkányüldözéssel kapcsolatban Varga Judit a következőt mondta:

Az unióhoz való csatlakozásával Magyarország nem a szuverenitásáról mondott le, hanem csak egyes hatáskörök közös gyakorlását tette lehetővé.

A magyar kormány egyébként továbbra is a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve, és elkötelezett amellett, hogy a megállapodás az Európai Bizottsággal minél előbb megszülethessen.

Lengyel barátaink is hasonló cipőben járnak

A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, ennek eszközeinek kifizetését a tervben foglalt szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi. Augusztus elején Jarosław Kaczyński, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke egy interjúban azt mondta: Brüsszellel tárgyalva Lengyelország „maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget” mutatott, de mivel az Európai Unió a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó kifizetni a pénzt, pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát. Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter hétfői sajtóértekezletén Németországot tette felelőssé azért, hogy Varsónak eddig nem folyósították az uniós helyreállítási alap neki járó részét.

Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon