A döntő többség újabb brüsszeli szankciók helyett a béketárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza

Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – amelynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt. A Századvég legfrissebb kutatása felmérte, hogy mit gondolnak a magyarok az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusokról, illetve a brüsszeli szankciós politikáról.

Az orosz–ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése hangsúlyozta – az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják. Ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, amely szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.

Ezzel szemben a Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében.

Miután az orosz–ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyinról negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött. Joe Biden amerikai elnök, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.

A szankciós politika kárt okoz Európának

Február óta Brüsszel hét büntetőcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy Oroszországra nyomást gyakoroljon, a háborús konfliktust azonban nem sikerült megfékezni, az orosz csapatok folytatják harctéri műveleteiket Ukrajnában. Ennek ellenére a szankciós politika továbbra is állandó tényezője az európai politikai napirendnek; augusztusban Észtország kormánya nyújtott be hivatalos javaslatot az Európai Bizottságnak egy nyolcadik büntetőcsomag összeállításáról, amely egyebek mellett teljes körű energiaembargót, valamint újabb korlátozásokat vezetne be bizonyos árucsoportokra.

A szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy a magyarok fele (50 százaléka) úgy látja, hogy az Oroszországgal szemben az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, míg a megkérdezettek negyede (25 százaléka) szerint a már bevezetett intézkedések elegendőek, nincs szükség újabb lépésekre. Érdekesség, hogy májusban még csupán a válaszadók 31 százaléka ítélte túlzónak az addig bevezetett szankciókat. Azoknak az aránya, akik keveslik az Oroszországgal szemben az elmúlt hónapokban meghozott büntetőintézkedéseket, mindössze 20 százalékra tehető.

A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka – Európára és benne Magyarországra nézve – összességében inkább károsnak tartja az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat; ezzel szemben 21 százalékuk inkább hasznosnak gondolja az említett intézkedéseket.

Forrás: Századvég