Megjósolhatatlannak ígérkeznek a közelgő Svédországi választások. Svédországot olyan liberális mintaállamként tartják számon, ahonnan számos politikai mozgalom indult ki – többek között a migrációs vagy az LMBTQ-jogok –, amelyek aztán begyűrűztek Európa többi részén is, a vasárnap esedékes választás kimenetele azonban ezt teljes mértékben felboríthatja, a kérdés, hogy sikerül-e átbillenteni a mérleg nyelvét a skandináv országban.
Svédországban vasárnap – szeptember 11-én – általános választásokat tartanak a törvényhozásban, valamint a helyi önkormányzatokban és a regionális tanácsokban. A törvényhozásba összesen 349 képviselő juthat be azokból a pártokból, amelyek a szavazatok legalább 4 százalékát megszerzik. A jelenlegi kormányt a baloldali szociáldemokraták vezetik, és Magdalena Andersson, Svédország első női miniszterelnöke, aki akkor keltett feltűnést, amikor tavalyi megválasztása után pár órával később a költségvetési vita miatt lemondott, viszont végül novemberben újra megválasztotta a törvényhozás. A jelenlegi kormánynak azonban nincs többsége a parlamentben, és nincsenek hivatalos koalíciós partnerei sem, így kisebbségből igyekszik kormányozni. A választások azért is kiemelten fontosak, mert Svédországot úgy tartják számon, mint az a liberális mintaállam, ahonnan számos olyan politika indult ki – többek között migráció, LMBTQ-jogok –, amelyek aztán begyűrűztek Európa többi részén is – írja a Híradó.hu.
Az idei választási kampány egyik legfőbb témája a migráció volt, a jobboldali Svéd Demokraták (SD) utasítják el legszigorúbban az illegális migrációt. A párt Svédország jövőbeni migrációs politikájáról szóló javaslatában azt szorgalmazza, hogy az országban legyen a legalacsonyabb a migráció Európában. A bevándorláspolitikai dokumentumban a párt összesen 30 olyan lehetőséget sorol fel, amelyekkel szerinte Svédország úgy szigoríthatná menekültügyi jogszabályait, hogy közben még mindig megfeleljen az uniós minimumkövetelményeknek. Többek között korlátoznák a családegyesítés lehetőségeit, valamint szigorúbban lépnének fel azokkal szemben is, akik bűncselekményeket követnek el.
A migrációval szoros kapcsolatban lévő téma az országban egyre inkább eldurvuló bandaháborúk és a migránserőszak miatt a közbiztonság és a rend, ami a választók számára a legfontosabb kérdéssé vált. A Göteborgi Egyetem Társadalom, Vélemény és Média Intézetének jelentése szerint a választók 41 százaléka azt mondta, hogy a bűnözés miatt aggódik leginkább. Az utóbbi hónapokban egyre nagyobb figyelmet kap a svéd közéletben, hogy lakhatatlanná váltak a migránsok által uralt városnegyedek, amelyekben olyan mértékben harapódzott el a rivális bandák közötti háború és a drogkereskedelem, hogy a rendőrség már képtelen fenntartani a közbiztonságot. A 10 milliós ország számára az idei lesz a leghalálosabb az erőszakos évek sorában. Az augusztus közepéig készült statisztikák szerint idén 44 embert lőttek agyon Svédországban, és 66-an megsebesültek. 2021-ben 45 embert lőttek agyon, és 115-en sebesültek meg.
Stockholmban, Svédország legnagyobb városában halt meg idén a legtöbb fegyveres áldozat (21), ezt követi a Malmöt körülvevő déli régiója (11). Eddig az volt a jellemző, hogy a legnagyobb városok migránsok által lakott területeire korlátozódik az ilyen bűncselekmények többsége, de az utóbbi hónapokban a kisebb városokban is emelkedni kezdett az incidensek száma. Svédország ebben a tekintetben is kiemelkedik Európában, mert a lövöldözések száma növekszik, míg máshol általában stagnál vagy inkább csökken. Az ország mára a fegyveres bűncselekmények előfordulásában a kontinens második legveszélyesebb országa, Horvátország mögött. Az ellenzéki pártok szerint a kormány túl sok éven át puhány volt a bűnözéssel szemben, és hagyta, hogy a bandák terrorizálják a helyi közösségeket. Emlékeztetnek arra, hogy a szociáldemokraták ígéreteik ellenére nem voltak képesek megfékezni a bűnözés terjedését, hiába a szigorúbb fegyvertartási törvények és a rendőrségre fordított többletforrások.
A Svéd Demokraták egyre növekvő népszerűsége a szociáldemokratákat is lépésre kényszerítette. Magdalena Andersson miniszterelnök idén tavasszal elismerte, hogy Svédországnak nem sikerült integrálnia a rengeteg migránst, akiket az elmúlt két évtizedben befogadott, és hogy ez párhuzamos társadalmakhoz és bandák közötti erőszakhoz vezetett. A szociáldemokrata politikus nemrég a no-go zónák ellen is felszólalt. Szakértők szerint a választási kampányban elhangzott kijelentések mindkét oldalról azt jelzik, hogy a svéd politikai élet is egyre jobban polarizálódik.
A migráció és a közbiztonság hosszú ideje terítéken lévő témája mellett az utóbbi időben egy új kampánytéma is megjelent az országban. Ugyanis a növekvő villanyszámlák, az emelkedő kamatok, valamint a gazdasági növekedés megtorpanása Svédországban is sokakat aggodalommal tölt el. Svédországban annak ellenére, hogy a leggazdagabb országok között van Európában, az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a gazdagok és a szegények közötti szakadék, amely megnövelte azoknak a számát, akik kiszolgáltatottá váltak a mostani gazdasági válság hatásainak – különösen az inflációnak. A várakozások szerint az idei télen a korábbiakhoz képest a villanyszámlák háromszor-négyszer akkorák lehetnek, mint korábban.
Emellett pedig az élelmiszer, valamint az üzemanyag ára is az egekbe szökött. A Matpriskollen fogyasztói ár-összehasonlító oldal szerint a vaj ára idén mintegy 25 százalékkal, a húsé 24, a sajté pedig 22 százalékkal drágult. Nem meglepő tehát, hogy a két politikai oldal igyekszik ígéretekkel meggyőzni a választókat arról, hogy melyikük tudná jobban kezelni a válságot. Magdalena Andersson miniszterelnök szociáldemokrata kormánya 90 milliárd svéd korona (8,36 milliárd dollár) összegű támogatást ígért a háztartások és a vállalkozások növekvő villanyszámláinak enyhítésére, a tavaly télen kifizetett milliárdos támogatásokon felül. A Balpárt pedig leállítaná a villamos energia exportját.
A vezető jobbközép, ellenzéki Mérsékelt Egységpárt jövedelemadó-csökkentést és alacsonyabb üzemanyagárakat ígért, ami évente 24 ezer korona pluszt jelentene a dolgozó családoknak. Továbbá, akár 400 milliárd koronás hitelgaranciát tervez új atomerőművek építésének támogatására. Egy biztos, bármelyik oldal is nyer, nehéz lesz betartani az ígéreteket. A mostani kormány előrejelzése szerint a GDP növekedése jövőre várhatóan 0,4 százalék körülire lassul, és akár teljesen le is állhat, ha az infláció romlik, és a kamatlábak a jelenleg vártnál nagyobb mértékben emelkednek. Az államadósság növekedése tovább növelné az inflációt és tovább emelné a kamatlábakat, továbbá veszélyeztetné az államháztartást, veszélyeztetné a jólétet és a nyugdíjakat – figyelmeztetett a múlt hónapban Mikael Damberg pénzügyminiszter. Az is bizonytalan, hogy a következő parlament milyen politikákat fog jóváhagyni, mivel még a balközép és a jobboldali blokkokon belül is nagy a nézeteltérés a tennivalókról és azok finanszírozásáról.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Svéd Demokraták Magdalena Andersson miniszterelnök legfőbb kihívója. A jobboldali párt a statisztikák szerint 20,1 százalékon áll, míg a mérsékeltek 17,2 százalékon, a szociáldemokraták pedig 28,7 százalékon állnak. A Svéd Demokraták eredménye amiatt is figyelemre méltó, mert az előző tíz évben a politikai ellenfelek által folyamatosan szélsőségesnek, valamint nácinak titulált párt politikai karanténban volt, ennek ellenére lett a svéd ellenzék vezető ereje, amelynek jelenleg megkerülhetetlen szerepe lesz a jobboldal esetleges kormányalakításában. Habár az egyes pártok között elég nagy különbség van, ha a lehetséges koalíciós pártok együttes támogatottságát vizsgáljuk, akkor rendkívül szoros az állás. A kormányzó szociáldemokraták, a zöldek, a Balpárt és a Centrum Párt összesen a szavazatok 49,6 százalékát kapná. Ezzel szemben a jobboldali Mérsékelt Egységpárt, a Kereszténydemokraták, a Liberálisok és a Svéd Demokraták összesen 49,3 százalékot várnak. Ez parlamenti mandátumokra lefordítva azt jelenti, hogy a bal- és a jobboldalt mindössze egy mandátum választaná el egymástól.
A svéd médiában az is feltűnést keltett, hogy a svéd választási iroda alig egy héttel a voksolást megelőzően bejelentette, hogy kizárólag öt kiválasztott médiumnak szolgáltat hivatalos adatokat, a többi kevésbé szerencsés médium egyedül a szervezet honlapján követheti majd az eredményeket, persze akkor, ha az oldal nem fagy le, mint ahogy az előfordult az előző választás alkalmával.
Forrás: Híradó.hu; Fotó: MTI/EPA/Anders Wiklund
Facebook
Twitter
YouTube
RSS