Ki hitte volna, hogy a tálibok visszarepítik Afganisztánt oda, ahova legutóbb?

Őrületes meglepetéseket tartogatott az ENSZ afganisztáni emberi jogi helyzetért felelős különleges jelentéstevőjének jelentése. Richard Bennett radikális változásokat sürgetett Afganisztánban az egyre erősebb tekintélyelvűség és a nők romló helyzete miatt. Neki talán nem tűnt fel, hogy a radikális változás egy évvel ezelőtt megtörtént, amikor az amerikaiak és szövetségeseik sietősen távoztak az országból, otthagyva csapot-imámot, őrizetlen repülőket, helikoptereket, harckocsikat, emberi jogokat és női egyenjogúságot. Most erősnek kell lennie a jelentéstevőnek, mert belátható időn belül nem várható újabb radikális változás.

Még mindig képesek vagyunk rácsodálkozni, hogy a világ nyugati fele képes rácsodálkozni arra a váratlan fordulatra, hogy a tálibok nem azért vették át újra a hatalmat, hogy szeretettel megóvják az elmúlt 20 év világias átrendeződésének eredményeit a közép-ázsiai országban, hanem azért, hogy visszaállítsák az iszlamista, törzsi berendezkedést.

„A nők és lányok jogainak súlyos korlátozása, a kritikus ellenzékiek elleni megtorlások, valamint a szólásszabadság korlátozása a tálib vezetés részéről az országot folyamatosan az autoritarianizmus mélysége felé hajtja”

– fejtette ki az Emberi Jogi Tanács ülésén Richard Bennett, aki szerint a nők és lányok megdöbbentő elnyomásnak vannak kitéve.

Ilze Brands Kehris, az emberi jogokért felelős ENSZ-főtitkár-helyettes ugyanott hangsúlyozta: mintegy 850 ezer afganisztáni lány esett ki az iskolarendszerből, és a gyermekházasság és a szexuális kizsákmányolás veszélye fenyegeti őket. A legtöbb afganisztáni leánygimnáziumot a tálib vezetés 2021 augusztusi hatalomra kerülése óta mára végleg bezárta, miután a kabuli vezetés visszavonta korábbi ígéretét, hogy idén márciusban újranyitja őket. A radikális iszlamista tálib kormány, amelyet a világ legtöbb országa hivatalosan nem ismer el, bejelentette: az afganisztáni leányiskolák mindaddig zárva maradnak, amíg nem sikerül az iszlám törvényekkel összeegyeztethető új tervet elfogadni, amely alapján újranyithatnak. Brands Kehris aggodalmának adott hangot az afgán nők ügyvédhez való jogának korlátozása miatt is, amelynek különösen az afganisztáni nemi erőszakkal kapcsolatos esetekben van nagy jelentősége.

„A nők sehova sem fordulhatnak jogorvoslatért a mai Afganisztánban”

– hangsúlyozta az ENSZ lett származású emberi jogi főtitkár-helyettese.

Richard Bennett afganisztáni emberi jogi helyzetért felelős jelentéstevői tisztségét majdnem egy évvel ezelőtt hozta létre a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács. Bizonyára rengeteg változást fog elérni, így minden fillér megérte, amit erre fordított az ENSZ…

Ezzel egy időben az ENSZ afganisztáni missziója is panaszkodott, hogy afgán női munkatársait egyre gyakrabban megfélemlítik és zaklatják a tálib hatóságok. Fel is szólították a helyi tisztviselőket, hogy tartsák tiszteletben az összes alkalmazottat. Ehhez csatlakozott maga a nagy ENSZ is, amely emlékeztetett arra, hogy a tálibok kötelesek garantálni az Afganisztánban tevékenykedő ENSZ-személyzet biztonságát. A tálibok hétfőn késő este kiadott válaszközleményükben tagadták, hogy a helyi hatóságok fogva tartották volna az ENSZ bármely alkalmazottját. A közlemény szerint Kandahár tartomány déli részén a hatóságok megállítottak egy csoport nőt, de amikor kiderült, hogy ENSZ-alkalmazottak, abbahagyták a kihallgatásukat.

MTI nyomán