Az uniós ársapka egy rejtett szankció, aminek az a lényege, hogy ki akarják kerülni a jogos magyar fenntartásokat – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint úgy, ahogyan a globális minimumadónál a megerősített együttműködéssel, Brüsszel most is ki akarja kerülni a magyar vétót. Kiszelly Zoltán beszélt még az ukrajnai válsághelyzetről, és arról is, milyen új világot akarnak ráerőltetni az emberekre a globalista elit tagjai.
A háború kitörése és a szankciók bevezetése után a nyugati világ arra számított, hogy Oroszország csakhamar megrokkan a gazdasági teher alatt, ehelyett mára, több hónap után nyilvánvalóvá vált: a sok milliárd dolláros nyugati pénzügyi és katonai támogatás ellenére Ukrajna az, amely a teljes gazdasági összeomlás szélére került. Kiszelly szerint az oroszok stratégiát váltottak, és már a civil infrastruktúrát is támadják: a víz- és áramellátást, feltehetően a fűtőerőműveket. Ez egy durvább szakasza lesz a háborúnak, amely még jobban érinti majd a civil lakosságot és a gazdaságot. A hátországot nagyobb károk érik, ezáltal a lakosságot is. Áram nélkül a cégek nem tudnak működni, ezáltal pedig a gazdaságot is nagyobb károk érik -véli a politológus. Ezért akarnak külső finanszírozást az ukránok.
A probléma viszont az, hogy az amerikaiak és az angolok szinte csak fegyvert adnak, és az európaiakra hárilnak Ukrajna víz felett tartása, tehát a költségvetési lyukak betömése, ami eddig 5 milliárd euró volt havonta, most már 7 és 9 milliárdról beszélünk.
Magyarországon az energia ára jelent problémát
Kiszelly szerint viszont Magyarországon nem arról kell beszélni, hogy nincs elég energia, hanem nálunk egy árprobléma van, amit az elhibázott uniós energiapolitika és a szankciós politika okoz. Valójában Magyarországon nem az ellátással, hanem az árakkal van a gond.
A szankciók okozzák a gondot
Egyrészt ez a marginális árrendszer miatt van, mert az Unió összekötötte az egyéb áram árát a legdrágább gázerőművek által előállított áram árával. Sokan feszegették már azt a kérdést, hogy ezt szét kellene választani, és így rögtön többféle áram is olcsóbb lenne. Másrészt pedig fontos, hogy amióta a szankciókat lebegteti Brüsszel, azóta szállnak el az árak. Most már a gáznak is nekifutnak, csak ott nem szankciókról beszélnek, hanem ársapkáról. Az oroszok, a norvégok és a katariak is egyből mondták a javaslat hallatán, hogy nem akarnak piaci ár alatt eladni. Hiába trükközik Brüsszel, hogy az összes gázra kivesse az ársapkát -nem csak az oroszra, ahol egyhangú szavazásra van szükség -, hogy többségi szavazással ezt megtehesse, nem igen van esély.
Kiszellynek az ársapkáról egyébként az a véleménye, hogy egy rejtett szankció, aminek a lényege az, hogy ki akarják kerülni a jogos magyar fenntartásokat.
Budapest ugyanis nem akar energiaszankciókról tárgyalni sem, pláne úgy, hogy a kivezetésre szánt orosz energiának sem mennyiségben, sem árban nincsen megfelelő alternatívája
-tette hozzá-
Úgy, ahogyan a globális minimumadónál a megerősített együttműködéssel, most is ki akarják kerülni a magyar vétót, de nem baj, mert ha ők a kútba ugranak, akkor nekünk nem kell attól utánuk ugrani. Ha tehát Brüsszel 15 százalékra akarja emelni a társasági adót, tegyék meg, de nekünk nem kell azt 9-ről 15-re emelni.
Az élelmiszert és az energiát is korlátozni akarja a globalista elit
Lift helyett használjanak lépcső és hasonló javaslatok születnek az energiatakarékosság érdekében, ami a politológus szerint egy Great Reset, vagyis egy Nagy Újraindítás, a globalista elitek terve, miszerint az energiát és most már az élelmiszert is korlátozni akarják. Az energia- és élelmiszerellátás korlátozásával a régi megszokott világot fel akarják váltani egy teljesen új társadalommal, ahol a tulajdon megszűnik.
Kvázi egy neomarxista társadalmat akarnak létrehozni, ahol -ahogyan mondják- “nincstelen leszel, de boldog”. A magas energiaárakkal felszámolják a középosztályt, a magántulajdont.
Az éttermek, családi cégek most mennek csődbe, és a „platform alapú gazdaságban” mindent bérelni kell majd. Nagy konszernek által uralt platformokhoz való hozzáféréstől függünk majd, mint az Amazon, vagy a Facebook. Tőlük függ majd, hogy beengedik-e a termékedet; adnak-e bérbe autót, vagy lakást; esetleg letiltanak-e ideiglenesen, vagy végleg. Tehát egy új társadalmat akarnak létrehozni anélkül, hogy megkérdeznék: ezt akarják-e az emberek? A legdurvább, hogy a covid és a háború örve alatt teszik ezt -fűzte hozzá Kiszelly.
Forrás: Origo, fotó: 888.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS