“Az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése nem demokratikus úton történt. Brüsszeli bürokraták és európai elitek döntöttek, az európai embereket, akik megfizetik ezeknek a szankcióknak az árát, nem kérdezték meg. Magyarország most Európában elsőként kérdezi meg az embereket, hogy mit gondolnak ezekről a szankciókról” – mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. A miniszterelnök egyértelművé tette, a kormány álláspontja az, hogy a szankciókkal Európa lábon lőtte magát, az európai emberek szegényebbek lettek, az oroszokat pedig nem rengette meg, miközben Brüsszelben tavasszal amikor a szankciókról döntöttek, nem ezt ígérték. S ha a szankciók kérdésében Brüsszel továbbra is kitart, abba egész Európa belegebed.
A miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta: a világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti. Úgy fogalmazott: ami körülöttünk történik, most a megszokottnál is erősebben határozza meg a mi életünket. Orbán Viktor hangsúlyozta, a háború a keleti szomszédságunkban zajlik Ukrajna és Oroszország között, mégis lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Szavai szerint a nyugati gazdasági szankciók azonban globális gazdasági háborúvá változtatták, ezért ma egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk egyszerre szemben. Közlése szerint “ma már mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítanunk.” A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az Európai Unió, Oroszország tartalékai pedig végtelenek.
Ebben a globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei. Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb. A költségvetésünkben ezért hoztunk létre honvédelmi alapot. A rendes költségvetési forrásokon felül költenünk kell a hadsereg fejlesztésére, a határaink védelmére és a nemzetbiztonsági szolgálatok megerősítésére. A katonákat visszavonjuk a déli határok védelméről. Létrehoztuk a határvadász alakulatokat, akik a helyükbe lépnek. A nemzetbiztonsági szolgálatokat megerősítjük, hogy képesek legyenek a szuverenitás védelmére minden területen. Vannak és lesznek külső befolyásolási kísérletek. Dezinformációs háború is zajlik. Ezektől is meg kell védeni az országot.
– fogalmazott. A kormányfő ezután arról szólt, hogy a háború aggasztja az embereket.
De a családokat ma leginkább a háború gazdasági következményei érintik közvetlenül. Első helyen is az infláció, az árak emelkedése. Nemcsak nálunk, egész Európában és az angolszász világban is. Negyven éve nem látott mértékű infláció száguld a fejlett országokban. Az eurózóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke. Az észtek, a lettek, a litvánok, a csehek, a bolgárok, a lengyelek, a románok, a szlovénok, a szlovákok, a horvátok, a görögök, a spanyolok Magyarországhoz hasonlóan az uniós mértéket meghaladó inflációval küzdenek. Közép-Európa országait mindez messze az átlagot meghaladó mértékben érinti. A mi régiónkban a legmagasabb az infláció, a jegybankok markáns kamatemelési ciklusokba kezdtek.
Tájékoztatása szerint az áremelkedés mértéke nálunk is évtizedek óta nem látott mértéket öltött. Az energiaárak növekedése minden országban emeli az inflációt. A miniszterelnök szerint ezeket a durva energiaárakat nem gazdasági folyamatok váltják ki, az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek.
Hangsúlyozta:
Nem szabad tönkretennünk az európai gazdaságokat, tehát a szankciók nem terjedhetnek ki az energiára. Ez józan álláspont volt, hiszen szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, ahol erősebbek vagyunk, mint az, akit a szankciók alá akarunk vonni. Márpedig az energia területén mi Európa törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra.
Hozzátette: a villamos-energia piaci ára Európában 22 áprilisában 100 euró volt, ma 400 és 600 euró között mozog. Mindeközben az amerikai gázár és villamos energia töredéke az európai áraknak.
Az energiaárak növekedése kihat az élelmiszerárakra is
A gabonaárakat a termelési költségek növekedése felfelé hajtja. A műtrágyaárak fél év alatt a háromszorosára növekedtek. Nálunk Magyarországon az energiaárak 100 százalékos növekedése 3 és 5 százalék közötti azonnali általános inflációt gerjesztenek. Vagyis a mai három-négyszeresére növekedő energiaár rögtön 15-20%-os áremelkedést jelent. Ebben élünk ma. Úgy fogalmazott:
Mondjuk ki nyíltan, ha megszüntetnék a szankciókat. Az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne. Szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna és el tudná kerülni a fenyegető recessziót.
A kormányfő kifejtette: a szankciós energiaárakat az európai vállalkozások nem, vagy csak nagy nehezen tudják kigazdálkodni.
A brüsszeli bürokratáknak meg kell érteniük, hogy nem lehet egész nemzetgazdaságok és emberek millióinak sorsával hazardírozni. Ez felelőtlenség. A magas energiaszámlákra pedig azt válaszolni, hogy küldjük el őket Moszkvába, bántó és sértő nyegleség. Nem csoda, ha feldühödött és magukat becsapva érző emberek egymás után váltják le a szankciókat támogató országok kormányait. Dicsőség Olaszországnak, Avanti Ragazzi, de persze ez a mai estére nem vonatkozik.
– tette hozzá. Majd közölte, hogy a gazdasági szankciókat Magyarország mindig fenntartásokkal kezelte.
Aggályainkat minden európai fórumon nyíltan képviseltük, akkor is, amikor egyedül maradtunk a véleményünkkel. Érveinket figyelmen kívül hagyták, és a szankciókat Európa összes országára ráerőltették. Brüsszelben az a divat, hogy mindenkinél okosabbak, és ott mindent jobban tudnak. Ha kifogynak az érvekből, vagy a tények nem őket igazolják, akkor az európai értékek megsértésével vádolják azt, aki ellenszegül, például bennünket. Intellektuálisan nem túl lelkesítő.
Orbán Viktor szavai szerint a szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt. A szankciókról a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek. “Az európai embereket nem kérdezte meg senki.” – mondta, hozzátéve:
Amíg élnek a szankciók és tart a szankciós energiaválság, Magyarország legfontosabb feladata, hogy garantáljuk a biztonságos energiaellátást. A szankciós energiárakkal szemben, erőnkhöz mérten, de talán inkább azon felül védenünk kell a magyar családokat és védenünk kell a munkahelyeket is. Jelentem az Országgyűlésnek, hogy a kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását. Sőt, a nyáron hozott döntéseinkkel már biztosítottuk is. Van elegendő földgáz, van villamos energia, és van kőolaj is. A gáztározókat föltöltöttük.
Arra is kitért, hogy saját villamos energiatermelésünk van, a hazai igények 65 százalékát képesek vagyunk előállítani, ezért a villamosenergia árára is nagyobb a befolyásunk. Földgázból azonban 85 százalékban importra szorulunk, így az árát sem tudjuk érdemben befolyásolni. Ezért a hazai földgázfelhasználást csökkentenünk kell. Ezt kell tennie az államnak, az állami vállalatoknak, az állami intézményeknek és ezt kell tenniük a családoknak és a vállalkozásoknak is.
További kormányzati intézkedésekkel segítik a családokat, újabb nemzeti konzultációt indítanak
A hazai gázkitermelés növelését évi másfél milliárd köbméterről évi kétmilliárd köbméterre emelik, valamint elrendelték a mátrai erőmű újraindítását, a paksi erőmű üzemidejét meghosszabbítják és “végre hozzákezdünk Paks 2 építéséhez is.”
A miniszterelnök szerint az atomerőmű szerepe megkérdőjelezhetetlen.
Jelenleg a hazai villamosenergia-termelés felét és a hazai felhasználás 36 százalékát biztosítja. Felkérem a baloldali pártokat, hogy ne akadályozzák tovább a magyar atomipar fejlesztését. Sőt, arra kérem a baloldalt, hogy támogassa Paks egy üzemidő hosszabbítását és Paks 2 megépítését is.
“A kormány továbbra is védi a magyar családokat” – mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában, aki azt is kifejtette, miért tartja fontosnak a nemzeti konzultációt az oroszellenes szankciókról.
A január elsején lejáró kamatstopot is meghosszabbítják majd a következő év közepéig, fenntartják a rezsicsökkentett árakat az átlagfogyasztás erejéig, és ezzel minden magyar család spórol átlagban havi 181 ezer forintot. A családok védelméhez szükséges pénzt úgy teremtjük elő, hogy extra profit adót vetettünk ki a gazdaság néhány szektorára.
Összességében tehát hat dologgal segítjük a családokat. Rezsicsökkentett ár, tűzifa-program, barnaszén-program, benzinárstop, élelmiszer-árstop és kamatstop. A magas energiaárak kivédéséhez a vállalkozók minden erejére, vezetői képességére és tehetségére szükség lesz. A kormány három úton nyújt segítséget. Meghirdettünk egy több mint 200 milliárd forintos programot a termelő és energiaintenzív kis és középvállalkozások számára. Lesz gyármentő programunk, és ha kell, lesz új munkahelyvédelmi akcióterv is.
– fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy véli, ha az energiaválságot sikerül kivédenünk, akkor továbbra is a munkaalapú gazdaság és a beruházások támogatását tartják fontosnak.
Újabb állami beruházást már nem indítanak, de munkahelyteremtésre lesz pénz
A miniszterelnök arról is szólt, hogy újabb állami beruházást a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nem indítanak, mert nem tudják garantálni, hogy be is tudják fejezni őket.
Most forrást és lehetőséget csak arra látunk, hogy munkahelyteremtő magánberuházásokat támogassunk, mert oda kell tennünk egy forintot, ahol hozzátesznek még kettőt. Ha az európai gazdasági helyzet kiszámítható lesz újra, akkor indítjuk meg a most felfüggesztett állami beruházásokat. A szankciós energiaárak miatt a kormány frissítette közép és hosszú távú energiastratégiáját is. Magyarország adottságaiból kiindulva azzal számolunk, hogy hazánk hosszabb távon is nettó olajimportőr marad. Most a behozatal 59 százaléka Oroszországból, 20 százaléka Kazahsztánból, nyolc százaléka Irakból és egy másik 8 százaléka Horvátországból érkezik.
– fogalmazott. Kifejtette azt is, hogy a villamos energia rendszerünk teljes átalakításának terve is elkészült. Ez magában foglalja a hálózatfejlesztést, új erőművek építését, Paks 2-t és Paks 1 üzemidő hosszabbítását is. Ez 16 milliárd euró, azaz 6400 milliárd forint beruházást jelent Paks 2 építésének költségeit nem számítva, azzal együtt 28,5 milliárd euró, vagyis 11400 milliárd forintnyi fejlesztés.
A hatalmas számok jól mutatják, hogy a következő 10 év legnagyobb fejlesztése ez. Összesen 32 nagy beruházást valósítunk meg. Ezek nélkül a beruházások nélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni, és a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége sem biztosítható. Ezt a munkát el kell és el is fogjuk végezni. A szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte. Ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják ide azt a pénzt, ami Magyarországnak jár, akkor más pénzügyi forrásokból szerezzük be a szükséges összeget. Az erről szóló tárgyalásokat az Európai Unióval és más nemzetközi partnereinkkel el is indítottuk.
A miniszterelnök szavai szerint a kormány a következő két év válságkezelésének időszakában sem adja föl nemzetstratégiai céljait.
A következő két évben is folytatjuk a közlekedési hálózatok fejlesztését. Folytatjuk a családtámogatási programjainkat. A megszületett gyerekek száma ugyan növekedett, a családok erősödtek és gyarapodtak, de még nem sikerült áttörést elérni. Az idő itt szó szerint életet jelent. Ezért a családtámogatást tovább szélesítjük. December elején alakítjuk ki a 23-as költségvetés végleges formáját, és abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd. Hasonlóképpen nem állhatunk meg a fejlesztés alapú gazdaság kiépítésének programjával sem. A munkaalapú gazdaság mellé, pontosabban annak bázisára fel kell építenünk a kutatási és fejlesztési alapú magyar gazdaságot is. Ennek lokomotívjai az újjászervezett egyetemeink, ezért az egyetem fejlesztési programunkat is végigvisszük, sőt felgyorsítjuk. Így teszünk majd a hadiipar és hadsereg építési programjainkkal is. És természetesen folytatjuk a nemzetegyesítő politikánkat is.
Magyarország az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét
“A Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét. Mi magyarok európai nemzet vagyunk. Éppen olyan fontos árnyalata vagyunk az európai nemzetek közösségének, mint bármely tagállam.” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint az Európai Unió csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli. A kormányfő úgy fogalmazott:
Azok, akik elvitatják a jogainkat, egyszínű falanszter Európát képzelnek el. Mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz, nemzeti sajátosságainkhoz és saját észjárásunkhoz, ha tetszik ez másoknak, ha nem. Büszke nemzet vagyunk, aki tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amit kapott tőle. Ez a mi magyar hozzájárulásunk az európai népek nagy közös teljesítményéhez, amelyre barátaink a jövőben is számíthatnak.
A miniszterelnök ezután felidézte, hogy a szankciók okozta gazdasági válságra Magyarország ma jobb állapotban fordul rá, mint 2008-ban, amikor a pénzügyi válság szinte kicsontozta Magyarországot. Aláhúzta: a szankciók nekünk is súlyos károkat okoznak, de lát esélyt arra, hogy a kormány Magyarországot ebből a válságból is megerősödve hozza ki. Végül pedig a már jól ismert gondolattal zárta beszédét:
A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt.
– húzta alá a miniszterelnök.
PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS