Hivatalba lépése után néhány héttel azonnal támadni kezdte Magyarországot Věra Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke, az értékekért, átláthatóságért és a jogállamiságért felelős uniós biztos. A 2019-ben felálló új bizottságban Jourová hamar beilleszkedett a trendbe, és noha 2020-ban, a koronavírus-járvány idején eleinte védelmébe vette a hatékony védekezést szolgáló magyar koronavírus-törvényt, hamar megváltoztatta a véleményét, és néhány nap múltán támadni kezdte Magyarországot.
Ezek után Jourová a magyar sajtószabadságért aggódott rendszeresen, a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közelálló Der Spiegelnek rezzenéstelen arccal hazudta, hogy „a magyar médiában már nemigen lehet találkozni a hatalommal szemben kritikus anyagokkal”, és hogy Magyarországon eltűnőben van a demokrácia. Támadó nyilatkozatai mellett az uniós pénzek megvonásával is előszeretettel fenyegette az általa szelíden csak beteg demokráciának nevezett Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök 2020 szeptemberében levélben tájékoztatta Ursula von der Leyent, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat az Európai Bizottság alelnökével, Věra Jourovával.
E kijelentések nemcsak a demokratikusan megválasztott magyar kormány elleni – lassan már szokásosnak tekinthető – támadást jelentenek, de sértőek Magyarországra és a magyar emberekre. Az előbbi helytelen, az utóbbi elfogadhatatlan
– írta a kormányfő.
Jourováról aztán kiderült, hogy nem személyes passzióból támadja állandóan Magyarországot, illetve a magyar kormányt. Amíg 2014–2019 között, a Juncker vezette bizottságban igazságügyért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztos volt, legalább 18 hivatalos találkozón vett részt a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal (OSF) vagy az alapítvány által finanszírozott álcivil szervezetekkel, melegjogi és migrációs konferenciákon vett részt, illetve a Soros támogatta radikális baloldali aktivistaszervezet, az Avaaz Foundation rendezvényén is fontos találkozói voltak.
2017-ben közös képen mosolygott Soros Györggyel és a trónörökös Alex Sorossal, de ennek nyilván nincs jelentősége, hiszen Soros csak egy jóságos öreg bácsi, aki elsősorban filantróp, és legfeljebb egy-egy kevésbé emberi pillanatában pénzügyi spekuláns, a társadalommérnökösködéssel pedig mindig jót akar.
Megbeszéltük az alapjogok helyzetét Európában Sorossal. Az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében
– írta a találkozóról Jourová, hiszen az EU alapértékeit nyilvánvalóan Soros Györgynek kell megszabnia. Érthetetlen, hogy az alapító szerződésekből miért maradt ki ez a kitétel.
Věra Jourovát 2006-ban egyébként korrupció gyanújával letartóztatták a prágai repülőtéren, 33 napot töltött előzetesben. Azért tartóztatták le tizenhat éve, mert a gyanú szerint a cseh kormány regionális fejlesztésért felelős helyettes államtitkáraként 2 millió cseh korona (mintegy 70 000 euró) kenőpénzt fogadott el a Budišov kastélyának felújítására szánt uniós támogatásból. Egy titkos hangfelvételen kívül nem volt elég bizonyíték Jourová ellen, ezért végül felmentették, majd 8,5 millió koronára (kb. 300 ezer euró) beperelte a cseh államot, amiből 3,5 millió koronát (120 ezer euró) megkapott, ám férje elhagyta, és elvesztette a munkáját.
Akkor még annak volt a híve, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, de azóta ezt Magyarország és a magyar kormányzat tekintetében már másképp gondolja. Kirohanásaiban fontos támogatója Donáth Anna, aki saját elmondása szerint háromnaponta egyeztetett telefonon Jourovával, hogy mi kerüljön a Magyarországról szóló jelentésbe. Ugyancsak Donáth mutatta be a momentumosoknak Gwendoline Delbos-Corfield zölpárti francia EP-képviselőnőt, aki Sargentini után „továbbviszi a magyar ügyet”, és már szintén fűződik a nevéhez Magyarországról írt jelentés.
Forrás: Origo; Fotó: MTI/AP/Olivier Matthys
Facebook
Twitter
YouTube
RSS