Azt mondják, hogy az orosz gáz, az véres és rossz, de ha ugyanezt Magyarországtól kell elvenni, akkor az úgy rendben van – hangzott el az Alapjogokért Központ Szankciós politika, de meddig? című tájékoztatóján. A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcs első napján Kovács István, az intézet stratégiai igazgatója, illetve Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója arról beszélt: a szankciós politika következményei, illetve a háború további folyása lehet kiemelt téma Brüsszelben.
Mint ismert, bár az oroszok már korábban is kijelentették, hogy az európai gázársapka bevezetése egyenes út az orosz gáz szállításának felfüggesztéséhez, az Európai Bizottság elnöke nem tud elszakadni az ötletétől és az EU-csúcs előtti plenáris ülésen is ezt pedzegette. Továbbá azt is javasolja, hogy Európa vágjon bele a közös gázbeszerzésbe is. Az ársapka kapcsán Kovács István kifejtette: a Bizottság kínosan ügyel arra, hogy azt ne nevezze szankciónak, ezért valamiféle “piacszabályozó” intézkedés. A stratégiai igazgató ugyanakkor aláhúzta: ez valójában szankciót jelent. Hozzátette: különösen érdekes, hogy a korlátozás az LNG-re nem vonatkozik.
Még egyszer, ez egy szankció
– húzta alá. A közös vakcinabeszerzés kapcsán Kovács felidézte, hogy Ursula von der Leyen a napokban közös gázbeszerzésről is beszélt. Mint mondta, az Európai Bizottság határozott jogalkotási keretet javasol a válság kezelésére: ahelyett, hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, az EU-nak közösen kell gázt vásárolnia, a földgáztárolók feltöltéséhez szükséges mennyiség legalább 15 százalékára vonatkozóan kötelező lesz a kereslet összevonása, az érintett vállalatok pedig gázvásárlási konzorciumot hozhatnak létre.
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a koronavírus-járvány idején is azt erőltette az EU, hogy legyen közös vakcinabeszerzés, ami egyes európai vezetőknek érdekében állt, mint később kiderült. Az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa, Sztella Kiriákidész ciprusi politikus például gyanús korrupciós botrányba keveredett, hiszen a mai napig nem tud elszámolni azzal a négymillió euróval, ami a számlájára került a vakcinabeszerzések után. Felidézte továbbá a Bizottság elnökének esetét is, hiszen Ursula von der Leyen férje orvosigazgató lett annál az amerikai cégnél – rögtön azután, hogy megkötötték az unióval a vakcinabeszerzési szerződéseket –, amely szoros kapcsolatban állt a Pfizerrel. Az egészségügyi vállalathoz ezután eurómilliók kezdtek ömleni.
A gázelosztás ötlete kapcsán kétségét fejezte ki annak kapcsán a stratégiai igazgató, hogy a tagállamok kormányfői valóban megosztanák a gázt más országokkal.
Morállal nem lehet fűteni
– vélekedett. Szintén különösnek tartotta az ötlet kapcsán, hogy miközben egyes országok teljesen elzárkóznak az orosz gáz importjától, addig a szétosztást támogatnák.
Azt mondják, hogy az orosz gáz, az véres és rossz, de ha ugyanezt Magyarországtól kell elvenni, akkor az úgy rendben van
– fogalmazott. Kovács István arról is beszélt, hogy Magyarországon kívül máshol nem mondhatják el az emberek őszinte véleményüket, ezért a nemzeti konzultáció kitöltésére biztatott mindenkit.
A szankciók a migráció félrekezelésére emlékeztetnek
Kovács Attila arról beszélt, hogy a háború és az arra adott szankciós válasz visszaütött Európára. Álláspontja szerint a migrációs válság félrekezelésére emlékeztet. Kifejtette: Brüsszel sokkal inkább elfogadtatta a szankciókat a tagállamokkal, semmint megállapodott velük arról, ennek következményeit pedig most az európai családok érzékelik a növekvő megélhetési költségek formájában.
Az Európai Uniós kutatási igazgató ismertette: a Bizottság jövő évi munkatervében szerepel egy demokratikus reziliencia mechanizmusnak a tervezete, amelynek lényege, hogy az olyan országokat bünteti, amelyekben a lakosság nem a Brüsszel által preferált politikai erőknek szavazott bizalmat. Ez pedig azt is jelenti, hogy a Bizottság újabb politikai bunkósbotot farigcsál.
Ukrajna segélyezése is terítékre kerül Brüsszelben
Kovács Attila emlékeztetett: az EU egy 20 milliárd eurós segélycsomagot állított össze, amelyből egy 5 milliárdos csomagot már fel is szabadított. Ennek tükrében meglepő, hogy a következő csomagban már csak 175 millió euróról van szó. Kovács szerint ez azt jelenti, hogy Európa kezd kiábrándulni a háború fűtéséből. Kifejtette továbbá: az európai emberektől ilyen körülmények között nem lehet további szankciókat terhelni az emberekre, utalva arra a tervezetre, miszerint az Egyesült Államok lerakott egy hosszútávú civil – vagyis nem katonai kiadásokra, hanem az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás működtetésére szolgáló – finanszírozási tervet szövetségesei elé. A terv szerint az USA havi 1,5 milliárd dollár értékű segélyt vállal, de ugyanilyen mértékű támogatást kér európai szövetségeseitől.
Az orosz gazdaság tűrőképessége kapcsán Kovács István úgy vélekedett, nem az a kérdés, hogy kinek ártanak jobban a szankciók, hiszen ez csak hosszú távon derül ki Oroszország esetében. Hozzátette ugyanakkor:
Európa nem tervezhet hosszútávon a szankciók és a háború dolgában.
Nem lesz áttörés, de valamilyen megállapodás várható Brüsszelben
Kovács Attila a csütörtökön kezdődő uniós csúcs kapcsán arról beszélt: nem számít különösebben átütő erejű szankciókra, valamiféle megállapodás azonban várható. Hozzátette ugyanakkor: a szankciós folyamatok eddigi menete alapján elképzelhető, hogy decemberben már szélesebb körű szankciókról beszélhetünk.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS