Kedden reggel minden tiltakozás ellenére Munkácson felavatták a levert turul helyére felállított ukrán állami címert. Andrij Baloga polgármester a pópák és katonák gyűrűjében tartott ünnepi avatáson azt mondta, “ma születik az új és erős Ukrajna történelme, azok keze által, aki a szabadságért, a jövőért és a saját földjükön való élet jogáért harcolnak”. Munkács várának fokára 2008-ban állította vissza a Pákh család a történelmi milleniumi emlékművet, az egy tonna súlyú turulmadarat, illetve hozzá az obeliszket, az eredeti emlékmű darabjait is felhasználva, amelyet Pákh Imre édesapja évtizedeken át őrzött. A Turul-emlékmű lebontásáról október 13-án délelőtt a végrehajtó bizottság Zoom-konferencián megtartott ülésén határoztak, a 31 tagból alig 20 részvételével. Ahhoz, hogy mindenképp meglegyen a döntés, cselt is bevetettek és a napirend eredetileg csak az ukrán címer állítását tartalmazta. Később a munkácsi tanács 18 tagja írt alá tiltakozó nyilatkozatot. Mindez nem számított a jelek szerint semmit: tizenkét nap elteltével áll az ukrán szigony, a turul pedig darabokban hever a múzeum valamelyik termében.
Tizenkét nap elegendő egy emlékmű ledöntésére és az új felállítására az Amerika és Európa által ünnepelt ukrán demokráciában. A műveletnek nem akadálya, hogy a városi tanács még csak nem is tud róla, meg sem vitathatta, ahogy azt sem, hogy az eredeti, ledöntött emlékmű kvázi magántulajdon. Magánember, Pákh Imre, illetve a család alapítványa finanszírozta; adományozás nem történt, arról semmilyen irat nem született. A nagy demokráciában úgy gondolták, a Turul-emlékmű felállítóját még tájékoztatni sem kell. Sőt, mi több, az sem probléma, hogy a felhatalmazott képviselők többsége egyértelműen tiltakozását fejezte ki. 18 tanácstag írta alá az elhatárolódó, tiltakozó nyilatkozatot.
A munkácsi városi tanács titkára szerint ez “az alkotmányos jogok korlátozása”
Közösségi oldalán Olekszandr Horjacskun, a városi tanács titkára azt írta, elítélik, hogy a végrehajtó bizottság a város közéletében fontos szerepet játszó döntésekről nem konzultál a tanács tagjaival. Hangsúlyozza, hogy a város életét érintő fontos kérdéseket a tanács üléstermében, a tanácsban kell megvitatni, hiszen a tanács tagjai kaptak a város lakóitól. Nem egy végrehajtó bizottságnak kell irányítani, döntéseket hozni, akiknek erre nincs felhatalmazása és akiket semmilyen felelősség nem terhel.
Az ilyen végrehajtó bizottsággal való irányítás a közösség önrendelkezésre vonatkozó alkotmányos jogának korlátozása, amely aláássa a demokrácia alapelveit. Ez pedig megengedhetetlen egy modern európai államban
– fogalmazott Olekszandr Horjacskun.
Nemcsak ukrán katonák adják vérüket Ukrajnáért!
A 18 képviselő nyilatkozata szerint az emlékmű kapcsán semmilyen előzetes tárgyalás, megbeszélés nem történt. A Turul levételének “fedősztorija” az volt, amihez a végrehajtó bizottság tagjainak támogatását kérték, hogy kihelyezzék az ukrán címert a várba – de szó nem volt arról, hogy a Turul helyére. Megjegyzik, hogy a címer kihelyezését a várra a teljes tanács támogatja, hiszen az hazájuk, Ukrajna állami jelképe. De felhívják a figyelmet arra is, hogy a háborúban Ukrajnáért nemcsak ukrán katonák adják az életüket. A nyilatkozat megjegyzi, hogy a végrehajtó bizottság döntése elhamarkodott, érthetetlen, és a régióban destabilizációhoz is vezet.
Kárpátalja többnemzetiségű terület, ahol békésen élnek együtt a nemzetek generációk óta
– írták. Hozzátették azt is, hogy az ilyen cselekedetek hiteltelenítik a városi tanácsot és az önkormányzatot.
“Visszaszáll a Turul” – Visszaszáll?
A turuldöntést óriási felháborodás követte a kárpátaljai magyar politikusok körében és idehaza is. Napokon át árasztották el a közösségi médiát a turult ábrázoló képek a következő felirattal: “Visszajövök!” Szijjártó Péter külügyminiszter a történtek után behívatta az ukrán konzult, vezető magyar politikusok adtak hangot felháborodásuknak az egyértelmű provokáció okán.
Pákh Imre, a munkácsi Turul-emlékművet 2008-ban felállíttató, azt finanszírozó, Amerikában élő, munkácsi származású üzletember lapunknak azt mondta, sem a döntésről, sem a bontásról nem tájékoztatták, és elfogadhatatlannak tartja, hogy arra az obeliszkre, amely az eredeti történelmi oszlop köveit és az eredeti turul lábait is tartalmazza, egy ukrán címer kerüljön. Pákh Imre magyar jogászokkal egyeztet, hogy igazolja, valójában ő az emlékmű jogos tulajdonosa és törvénytelen rongálás történt. Édesapja sírjánál – akinek élete egyik fő küldetése volt a munkácsi vár és a Turul megmentése – megesküdött, hogy a madár újra vissza fog szállni.
Kifejezetten gáláns gesztust tett lapunkon keresztül: felajánlotta, hogy amennyiben saját költségén helyreállíttathatja a Turult és visszatetetheti az obeliszkre, a vár bármely más pontján a saját költségén állítja fel az ukrán emlékművet. Pákh Imre ezzel is bizonyítaná, hogy a turulmadár nem a területszerzés, nem a revizionizmus szimbóluma, hanem ezeréves jelenlétünké a Kárpát-medencében, és lehetne a békés egymás mellett élés szimbóluma is.
Viktor Baloga ukrán parlamenti képviselő szerint feldughatjuk a tiltakozásunkat
A Munkácsot irányító Baloga-klán a jelek szerint nem így gondolkodik. Andrij Baloga alig két hét alatt lezavarta a szoborcserét, miközben magasról tett minden tiltakozásra és javaslatra. Apja, Viktor Baloga parlamenti képviselő konkrétan azt nyilatkozta, “a magyar feldughatják magunknak a tiltakozásaikat”. A megyei tanács alelnöke pedig azt írta a Facebookon, véleménye szerint az, hogy a magyarok vadul tiltakoznak a Turul levétele miatt, többet mond minden szónál: “a munkácsi vezetés jó irányba halad”. Megjegyezte, hogy a magyarok szerinte “beszámítható, adekvát része”, legfőképp az értelmiség elutasítja a magyar kormány cselekedeteit, mert ők értik, hogy Magyarország álláspontja a háború kapcsán hamar visszataszítja országukat Európa “hátsó udvarára”.
Sem Kárpátalja kormányzója, sem ukrán állami vezetők nem voltak jelen a szigony avatásán
A keddi avatóünnepségen Andrij Baloga polgármester már-már az erő szimbólumaként beszélt a turuldöntésről.
Tudatjuk Ukrajna barátaival és mindenekelőtt ellenségeivel, annak ellenére, hogy az orosz megszállók mennyi szenvedést okoztak népünknek: az ukránok egysége erősebb, mint valaha. Kelettől Nyugatig összefognak és harcolni fognak a végső győzelemig
– fogalmazott. Utalt arra is, hogy elmennek a határokig – vagyis céljuk a 1991-es határok visszaállítása.
Beszédes, hogy kik voltak ott, avagy inkább kik nem voltak ott az avatóünnepségen. A jelenség jól mutatja, milyen támogatottsága van a magyargyűlölő Balogáknak. Az ukrán szigonyos címer avatásán részt vett Andrij Seketa, a Kárpátaljai Regionális Tanács első alelnöke, a Tarasz Sevcsenko munkácsi társaság elnöke, Roman Kolodij, és a csapi polgármester. Ezzel a potentátok tekintetében vége is a felsorolásnak.
Fotó: mukachevo.net
A fotók, felvételek tanúsága szerint az ünnepségen sem országos, sem megyei vezető politikusok nem jelentek meg. Továbbá sem Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója, de még Viktor Baloga parlamenti képviselő sem… Nem elhanyagolható, hogy az avatásra a munkácsi tanács tagjai sem mentek el. Helyi forrásunk szerint az ungvári járási adminisztráció tagjait vezényelték ki, hogy érdemi létszámot mutassanak fel.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS