„Nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, nem kérünk mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból” – jelentette ki a luxembourgi energiacsúcson elhangzott magyar álláspont ismertetése kapcsán Szijjártó Péter keddi Facebook-videójában, kiemelve: a nemzeti hatáskörök megőrzése kulcsfontosságú a biztonságos energiaellátás terén. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: elképzelhetetlen, hogy Magyarország által a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt, a magyar földgáztárolókban eltárolt, a magyar emberek és a magyar gazdaság fogyasztására tartalékba helyezett földgázt mi más országnak adjunk oda. Hozzátette: ez annál is inkább lehetetlen, mert több tagország most azon ügyködik, hogy száműzzék az orosz gázt az európai piacról, de vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt a földgázt, amit jelenleg ki akarnak iktatni az európai piacról.
Szijjártó Péter az energiacsúcsot követően a Facebook-videójában számolt be a tárgyalások eredményéről és a magyar álláspontról. A külgazdasági és külügyminiszter elöljáróban kiemelte:
minden idők legsúlyosabb energiaellátási válságát éljük meg az európai kontinensen. Azok a szankciók, amelyeket Brüsszel válaszként adott az Ukrajnában kitört háborúra kudarcot vallottak, miközben súlyos károkat okoztak és okoznak Európának, hiszen Európa lakosai, Európa polgárai, az európai vállalatok szankciós energiákat kell, hogy fizessenek.
Mint hozzátette, azért ültek össze Luxembourgban az Európai Unió energiaügyi miniszterei, hogy meghallgassák az Európai Bizottságot arról, milyen intézkedéseket kíván hozni az Európai Tanács múlt hét végi ülését követően az ott kapott feladatszabás nyomán annak érdekében, hogy Európában az energiaellátás biztonságának rontása nélkül csökkentsék az energiahordozók árait. Megjegyezte: észnél kell lenni Brüsszel, az Európai Bizottság esetén, mert láthatóan nem tanulnak a hibáikból, és nem akarnak tudomást venni a valóságról. Úgy vélte, az Európai Bizottság jelenleg is azon dolgozik, hogy „lopakodó hatáskörbővítést” tudjon kiharcolni magának, miközben az a tapasztalat, hogy ha a Bizottság saját hatáskörbe von valamit egy válság idején, abból baj lesz, míg a tagállamok önálló intézkedései működnek.
Voltak őrült ötletek
A külügyminiszter kitért arra, bár ez egy tisztázó tárgyalás volt, amelynek során főleg olyan kérdések merültek fel, amelyeket a következő időszakban kell megválaszolnia a Bizottságnak, mégis „egészen őrült ötletek is elhangoztak”.
Volt olyan tagállam, amelynek energiaügyi minisztere azt vetette fel, hogy lehet, hogy nemcsak egy fölső, hanem egy alsó ársapkát is be kellene vezetni, nehogy túl alacsony legyen a gáz ára, mert akkor veszélyeztetné a gázfogyasztás csökkentésére vonatkozó törekvéseket
– idézte fel a külügyminiszter.
A Bizottság feladata az lenne, hogy segítse Európa minél jobb gázellátását, de nem ezt teszi
Szijjártó Péter kiemelte: a tárgyalások során azt az álláspontot képviselték, hogy Magyarország egyetlen olyan döntést sem fogad el, amely hazánk energiaellátásának biztonságát akár csak minimális mértékben is rontaná, ugyanis ez nemzetbiztonsági tényező. Mint megjegyezte, bár az Európai Bizottság azzal próbálkozik, hogy minősített többséggel is lehessen döntést hozni energetikai kérdésekben, a magyar álláspont az, hogy ezeket csak egyhangú döntés esetén fogadják el. A külügyminiszter hozzátette: a magyar álláspont szerint az lenne ideális, ha a Bizottság abban segítene, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon minél több földgáz érkezzen az európai piacra, mert ez tudná csökkenteni az árakat, és hosszú távon is biztosítaná az energiaellátást. Ugyanakkor megjegyezte: az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban ezzel ellentétes irányt vett, ezért felszólalásában Szijjártó Péter több pontban összegezte, mik azok a vörös vonalak, amelyeket Magyarország nem hagy átlépni.
Magyarország nem kér a Von der Leyen-módszerből
Elsőként kiemelte: a magyar álláspont szerint csak az önkéntesség alapján állva hozhassanak létre közös uniós földgázbeszerzési platformot. Mint a külügyminiszter megjegyezte,
nem kérünk a vakcinabeszerzések példájából, nem kérünk mindenfajta sms-ekben történő vásárlásból.
Hozzátette: itt is tetten érhető az Európai Bizottság burkolt hatáskörbővítési szándéka, hiszen bár színleg tisztában tartják az Európai Tanács önkéntességről szóló döntését, mégis „egy kötelező részvétellel létrehozandó, úgynevezett kínálatkereslet-összesítést szeretnének létrehozni”, amely lényegében kötelezné a tagállamokat, hogy földgázigényük 15 százalékát közösen vásárolják meg. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország semmifajta kötelező, közös beszerzésben nem hajlandó részt venni.
Semmi köze az Európai Bizottságnak egy magyar földgázszerződéshez
A külügyminiszter vörös vonalként jellemezte az Európai Bizottság azon döntését is, amely szerint, ha egy tagország 472 millió köbméternél nagyobb mennyiségű földgáz beszerzésére szeretne szerződést kötni, azt előre jeleznie kellene a Bizottságnak, amely azt megjegyzésekkel látná el. Szijjártó Péter szerint ez nyilvánvaló nonszensz, hiszen minden tagállam saját joga, hogy eldöntse, kitől mennyi gázt vásárol és milyen áron. Hozzátette: az még az üzleti titok intézményét is teljesen felrúgná, ha az Európai Bizottság megkapna minden szerződéstervezetet.
Az ársapka csak növelné az árakat
Az ársapka kérdése kapcsán a külügyminiszter kiemelte: a magyar álláspont szerint az káros és veszélyes, különösen azért, mert az orosz szállítók világossá tették, hogy ársapka esetén nem szállítanak, csökkeni fog a földgázmennyiség az európai piacon, és újra emelkedik az ár. Kiemelte: hazánk úgy véli, az ársapkát csak gondos előzetes hatástanulmányok elkészítése után szabad tárgyalni. Ugyanakkor leszögezte:
Magyarország nem támogatja az ársapka bevezetését, és a hosszútávú szerződésekre adott mentességet, amiről az Európai Tanács is következtetéseket fogadott el, nagyon határozottan számon fogjuk kérni.
Elképzelhetetlen, hogy Magyarország saját eltárolt gázából olyan országoknak adjon, amelyek mindent megtesznek hazánk gázellátásának szabotálásáért
Szijjártó Péter kitért a szolidaritási mechanizmusokra is, amelyek kapcsán kijelentette:
elképzelhetetlen hogy Magyarország által a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt, a magyar földgáztárolókban eltárolt, a magyar emberek és a magyar gazdaság fogyasztására tartalékba helyezett földgázt mi más országnak adjunk oda.
Hozzátette: ez annál is inkább lehetetlen, mert több tagország most azon ügyködik, hogy száműzzék az orosz gázt az európai piacról, de
vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt a földgázt, amit jelenleg ki akarnak iktatni az európai piacról.
A nyugati cégek nem segítettek a keleti függés enyhítésében
Utolsó pontként Szijjártó Péter emlékeztette a Bizottságot arra, hogy nagyon eltérő tapasztalataik vannak a keleti és a nyugati földgázszállító cégekkel kapcsolatban, hiszen Magyarország kiszámítható partnert tapasztal a Gazpromban, a nyugati cégek ugyanakkor számtalanszor mondtak fel szerződéseket, például a romániai földgáz kitermelése kapcsán.
Tehát, ha a kérdés az az, hogy Magyarország szempontjából ki megbízható, vagy ki nem, az nem biztos, hogy egybeesik a nyugat-európai tapasztalatokkal
– jegyezte meg.
Meg kell őrizni a nemzeti hatásköröket
Szijjártó Péter végezetül arról beszélt: összességében kijelenthető, hogy Magyarország nemzeti hatáskörben meghozott döntései az energiaellátás biztosítása érdekében sikeresek, működnek; ezzel szemben azok a döntések, amiket eddig Brüsszel hozott, csak problémát és veszélyt okoztak az európai energiaellátás szempontjából.
Ezért számunkra egyértelmű, hogy az irány az, hogy meg kell őrizni a nemzeti hatásköröket, semmilyen nemzetihatáskör-átadást Brüsszel részére nem támogatunk, és a következő hetekben is résen leszünk annak érdekében, hogy ne születhessen semmilyen olyan döntés, amely a magyar energiaellátást veszélyeztetné
– jelentette ki.
Vezetőkép/videó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS