Bár a Demokratikus Koalíció nagyon határozottan állította, mégsem alaptörvény-ellenes az Országgyűlés 2022. október 3-i ülésnapján elfogadott, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló még ki nem hirdetett törvény 1. paragrafusa. Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint ugyanis az nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét. Ez a törvény egyébként azért (is) fontos, mert az Európai Bizottság kifejezett kérésére bevezet egy új jogintézményt, a „vádkikényszerítést”, melynek lényege, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan.
A jogszabály egyike azoknak, amelyeket az úgynevezett kondicionalitási eljárásban, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében terjesztett a parlament elé a kabinet azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján. Mint arról korábban a PestiSrácok.hu részletesen beszámolt: a kormány maga javasolta az Országgyűlésnek, hogy az október harmadikán elfogadott egyik “EU-békítő”, vagyis az Európai Bizottsággal való megegyezést és így az uniós pénzek Magyarországnak folyósítását célzó törvényjavaslatának Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja meg a taláros testület. Ez a törvény azért fontos, mert az Európai Bizottság kifejezett kérésére bevezet egy új jogintézményt, a „vádkikényszerítést”, melynek lényege, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan.
A DK ismét elrugaszkodott a valóságtól, amikor azt vizionálta, hogy Orbán Viktor az Alkotmánybírósággal akarja “elkaszáltatni a törvényt”
A témát az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága is tárgyalta, ahol 27 igen és 2 tartózkodás mellett támogatták a normakontrollt célzó kormányzati előterjesztést. Ugyanakkor a parlamenti vitában felszólalt Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki nem értett egyet a kormánnyal, mert szerinte nem sérti az új törvény az Alaptörvényt. Felszólalt a Demokratikus Koalícióból (DK) Sebián-Petrovszki László is, aki jelezte: a normakontroll csak színjáték, mert ha az Ab igazat ad abban, hogy a vádmonopólium sérül, akkor “Orbán Viktor sajnálkozva tárja majd szét a karját, hogy a független Alkotmánybíróság és az Alaptörvény megköti a kezét”, és nem lehet megoldani, hogy Polt Péter többé ne jelentsen védelmet senkinek korrupciós ügyekben, ne legyen megkerülhető. Sebián-Petrovszki akkor úgy fogalmazott: “teljesen világos, hogy a javaslat alaptörvény-ellenes, így lett megírva, ez volt a célja, az Alkotmánybírósággal kaszáltatná el Orbán a törvényt, amely a hatalmának végét jelenthetné”. Nos, úgy tűnik, a gyurcsánypárti képviselőnek ebben (sem) nem lett igaza.
A beadványban azt kérték: az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, megfelel-e az alaptörvénynek, hogy az ügyészségen kívül más személynek is lehet joga a vádkikényszerítésre, azaz, hogy ez összhangban van-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével. E szerint a jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának elrendelésére.
Hoppá, nem alaptörvény-ellenes a javaslat!
Az Országgyűlés – a Kormány zárószavazás előtt megtett indítványára – kezdeményezte az Alkotmánybíróság előtt az Országgyűlés 2022. október 3-i ülésnapján elfogadott, „a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” szóló törvény 1. §-a Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. Ez a rendelkezés a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén lefolytatott új külön eljárással egészíti ki a büntetőeljárásról szóló törvényt. Megállapítja egyúttal azokat a szabályokat, melyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény alapján indult büntetőeljárás lefolytatását elutasító vagy megszüntető nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen eljárási eszközökkel.
“Így a nyomozás a megfelelő irányban tud tovább folytatódni. Ilyen felülvizsgálati indítványt bármely természetes vagy nem természetes személy benyújthat” – olvasható az Alkotmánybíróság indoklásában.
Az Országgyűlés által indítványozott normakontroll-javaslatot az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése alapján nyújtották be
A szabályozás másik része ezen túlmenően – megfelelő garanciális keretek között – azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek ezt nem látják megalapozottnak, biztosítsa a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személynek azt a lehetőséget, hogy a közösséget érintő kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében állást foglaljon. Az Országgyűlés az előzetes normakontroll indítványban annak vizsgálatát kérte, hogy a büntetőeljárási törvénynek ez az új külön eljárása összhangban áll-e az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.
A vizsgálni kért rendelkezés a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos ügyben lefolytatott új külön eljárással egészíti ki a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt, megállapítva azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni az ezen új, önálló fejezetben szabályozott külön eljárás tárgyi hatálya alá tartozó kiemelt ügyek miatt folytatott eljárások során.
Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos, a magyar jogrendszerben eddig nem ismert eljárásjogi lehetőséget teremt a közpénzek védelme érdekében fellépő jogalanyok számára, hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új eljárás rendszertanilag a vádkorrektívumok kategóriáján belül értelmezendő (ahogy a pótmagánvád intézménye is). A szabályozás az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét nem vonja el, hanem a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként azt csak kiegészíti. Érvelésükben úgy fogalmaznak:
a vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja.
A törvény ezért nem sérti az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét – indokolta döntését az Alkotmánybíróság.
Forrás: PS/Alkotmánybíróság, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS