A woke aktivisták az uralmuk alá vonják az amerikai felsőoktatást, az amerikai nagyvállalatokat és a kulturális és oktatási intézményeket. Megdöbbenve figyeljük, hogy cenzúrázzák a közbeszédet, hogy leuralják a nyilvánosságot. Ideológiájukat, az LMBTQ és transz jogokat, a bevándorlással, a faji kérdéssel, a feminizmussal, a metoozással kapcsolatos kultúrájukat pedig ránk akarják nyomni a woke-ká lett amerikai misszionáriusok – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója John J. Mearsheimer A nagy téveszme. Liberális álmok és nemzetközi realitások című, magyarul megjelent könyvének bemutatóján tartott nagyívű előadásában.
Mearsheimer szerint a liberalizmus, a realizmussal, vagyis a reálpolitikával, illetve a nacionalizmussal ütközve, mindig alulmarad. Schmidt Mária az orosz-ukrán háború kimenetelét firtatva rámutatott: nagy kérdés, hogy Oroszország szétesésével milyen sors várna Európára, illetve hogyan reagálna Kína arra, ha az USA egypólusú világot akar.
A jelenlegi amerikai liberális külpolitikai gondolkodás alaptézise szerint a liberális demokráciák terjedése szükségszerűen békésebbé teszi majd a világunkat. Ahogy Schmidt Mária az előadásában felhívta rá a figyelmet, ezt tette külpolitikája alapjává az Amerikai Egyesült Államok Woodrow Wilson óta.
Woodrow Wilson óta az a központi állítása, hogy ami jó Amerikának, az jó a világnak. És abból indul ki, hogy az USA csak akkor lehet biztonságban, ha mindenhol elterjeszti a saját modelljét, vagyis exportálja és amerikanizálja a világot, elterjeszti az amerikai típusú liberális demokráciát.
Ennek mondott ellent a 2014-es tusványosi nyári táborban elmondott beszédében Orbán Viktor, amikor kijelentette, hogy a magyar történelmi tapasztalatoknak az illiberális demokrácia jobban megfelel, mint a kötelezővé tett amerikai liberalizmus. Érdekes megfigyelni, hogy azóta hazánk a neoliberális erők szűnni nem akaró támadássorozata alatt áll. Csakhogy a történelmi tapasztalat, így a mi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a liberalizmus a nacionalizmussal ütközve mindig alulmarad. Mert a nacionalizmusnál nincs erősebb ideológia a bolygón. Ezt bizonyította mind 1956, mind pedig 1989. Kiderült, hogy a marxizmus és az osztályharc nem képes felülírni a nemzeti érzést. Ahogyan az erőltetett wokeizmus és liberalizmus sem tud erősebb lenni, mint az orosz vagy ukrán nacionalizmus. Ráadásul tudtukon kívül ezt még a haladók is elismerik – mutatott rá előadásában a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A nemzet tehát rég rácáfolt arra, amit a nyugati megmondóemberek állítanak. Ezért furcsa az, hogy ma ukrán zászlókat lengetve, ukrán nemzeti színekbe burkolózva drukkolnak az ukrán nacionalizmusnak. A mára már többnyire marxistává lett Nyugat megmondói ebben semmi kivetnivalót nem találnak, és miközben az ukrán nacionalistákat hájpolják, a többi nacionalizmus ellen, például a magyar, a lengyel stb. ellen továbbra is folytatják a harcukat.
A Széchenyi-díjas történész hangsúlyozta: bár 1989-ben mi magyarok azt gondoltuk, hogy a Szovjetunió kimúlásával, a kommunista iga lerázásával csatlakozhatunk a szabad nyugati világhoz, mostanra kiderült, hogy az USA már nem a szabadság földje. A demokrata Biden-kormányat mögött álló erők cenzúrázzák a közbeszédet, a titkosszolgálatokon keresztül államcsínyeket hajtanak végre és mindenkit igyekeznek megfélemlíteni, nevetségessé tenni, aki ellent mer mondani az általuk képviselt ideológiának. Tanaikat pedig erőszakosan terjesztik mindenfelé. Úgy mint régen a marxisták.
A szovjet megszállók el akarták venni a hitünket, az ünnepeinket, a hőseinket. Semmisnek nyilvánították azt az élettapasztalatot, ami történelmi múltunkon, közös sikereinken, kudarcainkon alapul. Most az LMBTQ- és transz jogokat, a bevándorlással, a faji kérdéssel, a feminizmussal, a metoozással stb. kapcsolatos kultúrájukat, értékeiket akarják ránk nyomni a woke-ká lett amerikai misszionáriusok.
Nagy kérdés, hogy ebben a háborúban képes-e az USA elérni a célját, vagyis amerikanizálni, woke-ká tenni Oroszországot. Oroszország meggyengítése olyan következményekkel járhat, amit nem biztos, hogy felmértek a jelenlegi amerikai külpolitika tényleges irányítói – állítja a Schmidt Mária.
Oroszország szétesése egész Európát magával ránthatja és akkor még az atomarzenálról és az eszkalációról egyáltalán nem beszéltünk. Irak, Afganisztán sokkal kisebb falat volt és mégis csúfos amerikai kudarcba fulladt mindkettő „demokratizálása”…Ha az USA egypólusú világot akar, akkor szeme kell szállnia Kínával is. Kínát a Nyugat már egyszer, a 19. század közepén megalázta és szétszabdalta. Ezt Kína még egyszer nem fogja megengedni.
– hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Nyitó kép: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadást tart John J. Mearsheimer A nagy téveszme. Liberális álmok és nemzetközi realitások című, magyarul megjelent könyvének bemutatóján 2022. november 9-én a Corinthia Budapest Hotelban. Forrás: xxiszazadintezet.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS