Egészen a Kúriáig vitte a Labrisz Leszbikus Egyesület a Magyar Nemzet kiadója, a Mediaworks ellen indított perét, amely a Meseország mindenkié című érzékenyítő könyv miatt robbant ki, ugyanis egy véleménycikkben szerintük megsértették a jóhírüket azzal, hogy a könyvek a pedofíliához, az egyesületet pedig pedofil szervezethez hasonlította a szerző. A LMBTQ-könyv viszont egy közéleti vitát váltott ki, ezért a véleménynyilvánítás határai is tágabbak.
Mint az közismert, 2020-ban dobták piacra a Meseország mindenkié című mesekönyvet, amit gyerekeknek szántak ugyan, de propagálták benne a többi között a homoszexualitást. A nagy port kavart könyvről többen kemény véleményt fogalmaztak meg: a Magyar Nemzet egyik szerzője a könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig pedofil szervezethez hasonlította, ami miatt pert indított a Labrisz.
Első fokon megnyerték a pert 2021 novemberében, bocsánatkérésre és egymillió forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezve a Mediaworksot. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla másképp döntött: elutasította a civilek keresetét. A Labrisz, amelyet a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviselt, nem nyugodott ebbe bele, és felülvizsgálati eljárást kezdeményezett, így került az ügy végül a Kúria elé.
A civilek a másodfokú eljárás során dokumentumfilmet szerettek volna forgatni, de ezt nem engedélyezték nekik, amit a Kúria azzal magyarázott, hogy a másodfokú bíróság nyilvános tárgyalást tartott, azon a sajtó készíthetett felvételt, ezzel az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzése biztosított volt, az átláthatóság nem sérült, tehát az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés nem történt.
A tartalmi részre kitérve a Kúria azt az állásfoglalást fogalmazta meg:
A felperes egyesület a kifejezetten óvodás és kisiskolás korú gyermekek szexuális érzékenyítését célzó mesekönyv kiadásával olyan közügyben, olyan közérdeklődésre számot tartó kérdésben nyilvánult meg, ami széles körű vitát váltott ki, és a kérdésben közéleti, illetve hétköznapi emberek is megnyilvánultak. Mindezekre tekintettel ebben a közéleti kérdésben a véleménynyilvánítás határai is tágabbak, a felperes tűrési kötelezettsége is nagyobb az átlagnál.
Ha pedig nem nyernek, akkor feltehetően hamarosan minden balos újság hasábján azt olvashatjuk, hogy az igazságszolgáltatás Magyarországon nem független.
Forrás: Magyar Nemzet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS