A pedagógussztrájk napra pontosan 2022. január 31-én kezdődött, bár már akkor is kétséges volt, hogy törvényes-e vagy sem. Azóta láthattunk tőlük polgári engedetlenséget, valamint ülősztrájkot is, amibe a tanulókat is bevonták. Ma pedig újra egy héten át tartó országos sztrájkot hirdetett a korábban a Márki-Zay Péter- féle mozgalom kék szalagának viselésére buzdító Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Az eddigi követeléseiken felül pedig most azt is követelik, hogy a kormány vonja vissza a tanárok kirúgásának szabályain változtató kormányrendeletet valamint, hogy helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt. Mindeközben a központi matematikai felvételivel kapcsolatban több szülői fórumon és internetes bejegyzésben a pedagógussztrájkot hibáztatják a diákok nem megfelelő felkészítése miatt.
Mint ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk: egy hétig tartó, országos sztrájknapokat hirdetett meg január 23-tól hét napon át a PDSZ, akikhez a PSZ is csatlakozott. A hetedik nap pedig január 31-re esik, a pedagógus sztrájk kezdetének évfordulójára, amire meghívtak civil szervezeteket és állampolgárokat is. A legnagyobb megmozdulás várhatóan ezen a napon lesz, mivel ekkor a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak a reggel 8 órakor kezdődő, kétórás figyelmeztető sztrájkjukkal. Az eddigi követelésekhez a szakszervezetek most két újabbat is fűztek: azt kérik a kormánytól, hogy vonják vissza a tanárok kirúgásának szabályain változtató kormányrendeletet, valamint, hogy helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt. Január 26-ra pedig Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár összehívta a sztrájkbizottság következő ülését.
Jogos vagy nem jogos a sztrájk?
A kormánnyal való tárgyalások még 2021-re nyúlnak vissza, de mivel ezek nem vezettek eredményhez, 2022. január 31-én sztrájkot hirdettek a pedagógusok. Először csak egy kétórás munkabeszüntetéssel fenyegetőztek, majd március 16-tól határozatlan időre szólt a tiltakozásuk. A Fővárosi Törvényszék szerint az első munkabeszüntetés jogszerű volt, de fellebbezés miatt a Fővárosi Ítélőtáblához került az ügy, amely megállapította, hogy mégsem volt az. A Kúria szerint viszont szintén jogszerű volt. A kormány ugyanakkor a veszélyhelyzetre való tekintettel rendeletben módosította a sztrájkjogra vonatkozó szabályokat. Ezzel pedig megint tovább bőszítették a tanárokat, akik már ez ellen is tiltakoztak, mivel ez ellehetetleníti a sztrájkjukat.
2022. februárjától már polgári engedetlenség formájában tiltakoztak a pedagógusok, márciusban pedig már a kockás inges megmozdulásokat is láthattuk, amihez több baloldali politikus is csatlakozott. Áprilisban azonban a kedélyek kicsit csillapodtak, na nem azért, mert elégedettek lettek a tanárok, hanem mert a 2022-es országgyűlési választások következtek és a voksolás utáni ügyvivő kormány úgysem hozhat döntést az ügyükben.
Márki-Zay Péter kék szalagjának viselésére buzdítottak a szakszervezetek
Nos, nézzük, mennyire politikamentes a sztrájk… Talán sokan emlékeznek rá, hogy a kockás ingen felül sokan kék szalagot is viseltek a tüntetéseken, ami nem véletlen, hiszen erre buzdították őket. A Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott dokumentum ugyanis bizonyítékul szolgál arra, hogy a PDSZ és a PSZ arra buzdította a tüntetőket, hogy viseljék a Márki-Zay Péter-féle kék szalagot. Bár korábban a két szakszervezet azt mondta, hogy ők nem politizálnak, a tények mást mutattak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma álláspontja pedig azt volt, hogy a pedagógus szakszervezetek nem megállapodást szeretnének elérni, hanem a választásokra készülve politikai hangulatot akarnak kelteni.
Több száz diák tüntetett a tanárok mellett a Kossuth téren 2022.03.16. Fotó: Horváth Péter Gyula
Azonban nem a baloldal nyerte a választást, így kénytelenek voltak tovább tárgyalni a negyedjére is kétharmados többséggel megválasztott Orbán-kormánnyal. Persze ezek sem vezettek eredményre, így a PDSZ felhívta a tagságának a figyelmét, hogy szeptemberben folytatódhatnak a munkabeszüntetések. A tanév kezdete tehát polgári engedetlenséggel és munkabeszüntetéssel kezdődött, a tankerületek pedig figyelmeztették a tanárokat, ha megtagadják a munkavégzést, annak következménye lesz. Lett is, ugyanis több tanárt elbocsátottak, mert nem vették fel a munkát. A sztrájkhelyzet kihirdetésének első évfordulóján, október 14-én újabb sztrájkot hirdettek, két héttel később pedig újabb munkabeszüntetés volt és élőlánc. December 16-án a belügyminisztérium vezetése és a pedagógusok újabb konzultációt tartottak, eredménytelenül, mától pedig újabb egyhetes sztrájkot hirdettek. A politikamentesség margójára még annyit, hogy 2010 óta rendszeresen ugyanazok a civilnek álcázott, az MSZP és az azóta kimúlt SZDSZ holdudvarához tartozó hálózatok, szervezetek mozgatják a háttérből a kormányellenes tüntetéseket, és ez a Tanítanék Mozgalom pedagógustüntetéseinek eseteiben sem volt másként. Erről itt olvashatnak bővebben.
Kiakadtak a szülők, mert lemaradtak a tananyaggal a felvételiző diákok
Mindeközben szombaton tartották a központi felvételi vizsgát, mellyel kapcsolatban több szülői fórumon és internetes bejegyzésben a pedagógussztrájkot hibáztatják a diákok nem megfelelő felkészítése miatt.
Forrás: Facebook
Leginkább arról írnak, hogy volt olyan feladat, amit még nem tanultak a diákok, egészen egyszerűen azért, mert a pedagógussztrájk miatt több órájuk is elmaradt, így nem sikerült a tananyagban megfelelően haladniuk.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS