Nagy Márton: Amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is tűnhet az infláció

Az év második felére egy számjegyű lehet az infláció, az élelmiszerárak gyorsuló drágulásának tetőzésére pedig február–március környékén számíthatunk – derült ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mandinernek adott interjújából. A tárcavezető kiemelte, hogy kettős háttere van a súlyos pénzromlásnak: az elmúlt fél évben gyengélkedő forint, valamint a brüsszeli szankciók energiaárakra gyakorolt hatása pörgeti az inflációt. A miniszter értékelése szerint azonban mindkét téren visszarendeződés várható.

Az áremelkedés mértékét jelenleg döntően globális faktorok, vagyis leginkább az energiaárak mozgása befolyásolja. Ami a hazai okokat illeti: elsősorban a forintárfolyamot kell megemlíteni, a maradék rész pedig a jövedéki és népegészségügyi adó emelése, továbbá a bérnövekedés hatására jelenik meg. Talán meglepő lesz, amit mondok, de amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is tűnhet az infláció

– fogalmazott a Mandinernek nyilatkozva Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető szerint az üzemanyag-ársapka kivezetése még idén is emeli fél százalékkal az inflációt, így az valamivel meghaladhatja a 25 százalékot, de ez lesz a tetőpont.

Februárban már fordulat jöhet, onnan meg drasztikus csökkenés. Jelenleg az európai TTF-gázár 60 euró, az áramár 100 euró körül mozog, a Brent-olaj árfolyama 87 dollár, nem is beszélve az uráli olaj 40 dollár alatti áráról. Eközben az áruszállítási költségek gyorsan esnek

– húzta alá. Hozzátette: szintén segíthet, különösen az élelmiszerárak drágulásának lassulásában, hogy a kínálati sokk enyhül, vagyis az árukínálat növekszik, míg a kereslet apad a piacokon.

Ebből könnyen alakulhat ki túlkínálat, így az év végére egy számjegyű lehet az infláció. Ezt tűzte ki feladatnak maga elé a kormány, és e szint elérését ma már a piac is reálisnak tartja

– jósolta a tárcavezető. A hazai élelmiszerárak kapcsán a miniszter kifejtette: túltermelési válsággal számolnak, vagyis a kínálat a kereslethez képest jelentős túlsúlyban lesz, ami inflációs szempontból pozitív.

Ráadásul olyan aszály aligha lesz 2023-ban, mint a tavalyi. Vagyis a kínálati oldal itt is megerősödött, miközben a kereslet csökken. Optimista vagyok, a túlkínálat kialakulása miatt erős lefelé mutató „kockázatot” látok

– jelezte Nagy. Az ársapkák kapcsán a miniszter kifejtette: hibás feltételezés, hogy azok hajtanák az inflációt. Szerinte mindez abból indul ki, hogy az élelmiszereknél a kiskereskedők elkezdték teljes mértékben kompenzálni a bevételkiesést más, helyettesítő termékek áremelésével.

Ez azt jelentené, hogy a profitját mindenki szinten tartotta, csakhogy ezzel szemben az érintettek örülnek, ha nullán vannak; inkább masszív veszteségeik vannak. Számításaink szerint az üzletek legfeljebb 60–70 százalékban tudják áthárítani a kieső részt, vagyis az árstopoknak igenis inflációleszorító hatásuk van. A jegybank elemzésében 100 százalékos áthárítás szerepel, ezzel azonban – az elemzéseinkre és a felméréseinkre alapozva – nem értünk egyet

– húzta alá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha áprilisig gyorsan apad az infláció, minden esély megvan arra, hogy nem lesz már szükség az élelmiszerárstopra.

A teljes interjú ITT olvasható.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd