Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Facebook hozzászólás
Királytigris
2023-02-11 at 21:53
A harcban nagyobb esélye volt a katonának, mint a szovjet hadifogságot túlélni.
A kitörés alkalmával a kitörésben résztvevők szám 16500, az átjutottak száma 700. Tehát 4,2%-a jutott ki a szovjet gyűrűből. Akik viszont nem törtek ki, és megadták magukat, azok mind odavesztek a szovjet hadigogságban.
A sztálingrádi csata során 300 ezer embert kerítettek be a szovjetek. A kapitulációnál 93 ezer katona esett hadifogságba, a többi a katlanharcban elesett. A hadifogságból 1955-ben 6 ezer hadifogoly jutott haza az NSZK-ba. Itt a harcban 31% a túlélés. A hadifogságba esettek és a hazatérők között pedig kb. 6,5%!!!!
Ebből azt a következtetést lehet így utólag levonni, hogy minden esetben érdemes volt harcolni, mintsem szovjet hadifogságba esni.
polizza
2023-02-11 at 20:14
Naprózsa2023-02-11 at 14:29
Nem is ,,csak” úgy, ,,egy benzinkútnál”!
Budapesten, a Gazdagréti lakótelepen, a Gazdagréti téren, a buszvégállomás mellett, a Posta és CBA között, a CBA bejáratánál levő tető alatt, az ott levő bankautomata előtt. A helyszínt részben megírták, részben rá is ismerni. ÉS! Fényes nappal.
Ilyen jelenetek pedig sokszor lehettek a háború utáni komm. uralom legintenzívebb tombolásakor is.
Ők sem bántak kesztyűs kézzel a másik oldaliakkal,
ahogy a német nácik és az olasz fasiszták sem.
(mert ugye fasiszta párt az Olaszországban volt. Ha egy németet ,,lefasisztáztak”, az kikérte magának, hogy ő nem egy ….. olasz. Csak a kommunistáknak mindenki fasiszta, aki nem tetszik nekik.)
Józsué
2023-02-11 at 18:33
Az utcán bàrmi is megtörténhet,ennek kell elejèt venni.Olyan törvénnyel,büntetéssel hogy mégegyszer ne merje megpróbálni.A törvényeinkkel,ezen ketesztűl az igazságszolgáltatásunkkal is baj van. Mernek,mert csekély a büntetés.
Box Hill
2023-02-11 at 15:13
Gyerekkori barátom már felnőtt bátyja 1944 telén alakulatával a Várban állomásozott. Karácsonyra lejött a Várból a VIII. kerületi lakásukba az ünnepre. Itt aztán mindenki kérlelte, hogy ne menjen vissza. Átöltöztetik és bújtatják, ahogy kell. A fiú azonban hajthatatlan volt. Azzal érvelt, hogy vissza kell mennie mert a bajtársai várják.
A vége az lett, hogy eltűnt a harcokban.
A neve legyen a nemzet hősei között áldott: Falvai Vilmos
Őrnagy
2023-02-11 at 14:44
Naprózsa
2006 októberében már azért is megvertek embereket Budapesten, mert magyar zászló volt nála (mindegy miért). Arra azonnal kimondta a Gyurcsótányi stáb kiképzett náci osztaga, hogy náci-fasiszta, le kell verni a derekát!
Naprózsa
2023-02-11 at 14:29
Hogyan történhet ma Magyarországon, hogy magyar embert ideszállított német Soros fasiszta SS osztagok verik hátulról, egy férfit 8 “antifa talpig álarcban egy benzinkút döbbent közönsége előtt????
Ilyen jelenetekre a náci zsidóüldözések idejéről emlékezünk. Folyik Magyarország polgárainak megfélemlítése? Holnap már mindenkit nyugati rohamosztagosok megvernek, ha mondjuk nagy-magyarországos sálat vagy mi nők kalocsai mintás ruhát hordunk????
A saját hazánkban megverhetnek saját nemzeti viseletünkért?
Őrnagy
2023-02-11 at 14:26
“Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék”
Ezt minden normális magyar ember eddig is tudta, csak a legmocskosabb kommunisták és ÁVÓS ivadék SZDSZ-esek terjesztették ezt a hazugságot, hogy bemocskolják a magyarság és a magyar katonaság becsületét, és bűntudatra neveljék a magyarságot igaztalanul!
Béla
2023-02-11 at 14:24
KEISZ ÁGOSTON2014.02.11 Origo írta.
1945. február 11-én, este 8 órakor kezdődött a német–magyar csapatok kitörése a Budapestet körülzáró szovjet gyűrűből. Az eredmény katasztrofális volt: 43 ezer emberből 700 ért célba.
“Pfeffer-Wildenbruch tábornok (a harcoló csapatok főparancsnoka) utolsó távirata:
„1. Élelmiszerünket felhasználtuk, az utolsó töltény csőre töltve. Budapest védői választhatnak a kapituláció vagy a harc nélküli lemészárlás között. Az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel együtt offenzív módon új harci és ellátási bázist keresek.
2. Február 11-én sötétedés beálltával kitörök. Kérek felvételt Szomor–Máriahalom térségében.
3. Fényjelzés: kétszer zöld = saját csapat.
4. Erők: németek 23 900, ebből 9600 sebesült; magyarok 20 000, ebből 2000 sebesült; civilek 80-100 000.”
1945. február 11., 17.50”
A hatalmas szovjet túlerő miatt az elcsigázott, munícióból is kifogyó német–magyar védősereg szinte leküzdhetetlen nehézségekkel találta szembe magát a kitörés során. Az első hullám végül átverekedte magát a Széll Kálmán téri első védőgyűrűn, és elképesztő veszteségek árán kijutott a Budagyöngyéig.
A késő éjjel induló második hullám sok katonája számára olyannyira ijesztő volt az előttük haladó katonák lemészárlása, hogy sokan inkább el sem indultak.
A hatalmas vesztésegek ellenére végül – a szemtanúk feltornyozott holttesteket láttak a Széll Kálmán téren – Ungváry Krisztián történész adatai szerint február 12-én reggelre nagyjából 16 ezer katona jutott ki a város környéki hegyekbe.
A nyíl terepen a szovjet alakulatok végeztek velük, valóságos hajtóvadászatot rendezve.