Januárban tovább csökkent a különbség a magyarországi és az európai lakossági végfelhasználói áram- és gázárak között, amit az magyaráz, hogy míg a hazai tarifák fixek, a földrész más országaiban többé-kevésbé követik a piaci ármozgásokat, amelyek most nekik kedveztek. A helyzet azonban hosszabb ideje változatlan: az EU-n belül most is a hazai áram- és gáztarifák voltak a legalacsonyabbak – írja a Világgazdaság.
A 27 uniós országban a bruttó lakossági áramárak 30,72 eurócentet tettek ki januárban kilowattóránként – mutatta ki a finnországi VaasaETT. A társaság a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Contor Austria megbízásából készíti el a felmérését havonta a vizsgálatba bevont országok energiahatóságaitól és elosztótársaságaitól kapott adatok felhasználásával. Az uniós átlagár decemberben még 31,74 eurócent, a 33 fővárosra számolt összeurópai átlag pedig 29,38 volt. Az elemzés a fővárosokra fókuszál, de a helyi szabályozás függvényében a kapott értékek nagyjából azonosak is lehetnek az országos adattal, illetve attól kisebb mértékben el is térhetnek.
Az egyes országok (pontosabban a fővárosaik) tarifái között így is hatalmas a különbség: az uniós összehasonlításban a legkedvezőbb helyen álló Budapest 9 eurócentes áránál csak a nem uniós Kijevé volt alacsonyabb, 4 eurócent. Az uniós és az európai átlag a hazainak több mint a háromszorosa, de már az uniós lista negyedik legjobb helyén álló Zágrábban is a budapesti tarifa másfélszeresét számlázzák ki a háztartásoknak, a legdrágábban vásárló rómaiaknak pedig több mint a hétszeresét, kilowattóránként 63,73 eurócentet. Kijev és Budapest után Belgrádban, Podgoricában, Vallettában és az említett Zágrábban a legalacsonyabb a vizsgált egységár, míg a rómaiak után a berlinieknek, a koppenhágaiaknak és a dubliniaknak kell a legjobban odafigyelniük arra, mennyi áramot használnak.
A Világgazdaság kiemeli, hogy Magyarországon évek óta változatlanok a lakossági villamosenergia-tarifák (más közmű- és egyéb díjakkal együtt), de több más ország kormánya is beavatkozott a lakossága védelmében a 2021 őszétől felfelé tartó, tavaly pedig már elszabadult áramárak hatásainak mérséklése érdekében.
Szeptember óta csökken a gáz ára
A földgáz bruttó lakossági átlagára 14,34 eurócent volt januárban, a teljes európai átlag pedig 13,61 eurócentet tett ki. Az EU-n belül ismét a budapesti érték volt a legalacsonyabb, kilowattóránként 2,47 eurócent, teljes Európát nézve pedig a kijevi, 2,10. Az elemzés kiemeli, hogy a 30,30 eurócentes stockholmi egységár a budapestinek a 12-szerese. A magas svéd ár kapcsán felhívja a figyelmet, hogy Svédországban e szolgáltatás fajlagosan is drága, hiszen az ország viszonylag kis számú, 92 ezer háztartásából 58 ezer a szigetszerűen ellátott Stockholmban van. Ahogyan a villamos energia, úgy a földgáz is jellemzően alacsonyabb a kelet-közép-európai fővárosokban, mint a többi európai országban.
Nem minden főváros járt jól a gázszámlával
Ebben a szegmensben is kimutatott drágulást a VaasaETT, a legnagyobbat, 28 százalékost Varsóban. Ott – ahogyan a villamos energia esetén is – ugyanis megszűnt a kedvezményes áfa. Kilenc országban került januárban többe a gáz a lakosság számára, mint decemberben és nyolcban lett olcsóbb. Az áresést jellemzően a gáz árcsökkenése okozta, de volt, ahol jutott szerep az energiaadóra és az elosztási díjra is. Az európai piaci gázárak már tavaly szeptember óta gyengülnek – idézi fel az elemzés, amely magyarázatként az enyhe időjárást, valamint a kormányok beavatkozásait is említi. E termék esetén a luxembourgi tarifán belül a legmagasabb (86 százalék) az úgynevezett molekulaár, amely a stockholmin belül (40 százalék) a legalacsonyabb. Budapest itt a középmezőnybe került: a gázra 52 százalék jutott, az elosztásra 27, energiadíj nincs, az áfa pedig 21 százalék.
Forrás: Világgazdaság
Facebook
Twitter
YouTube
RSS