A miniszterelnök is beszédet mondott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományos gazdasági évnyitó rendezvényén. A gazdasági fórumon előadást tart még Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, a kamara elnöke. Az elmúlt években már hagyomány, hogy a miniszterelnök és a kormány gazdasági ügyekben illetékes miniszterei részt vesznek a rendezvényen. A miniszterelnök geopolitikai kitekintést is adott a gazdasági összefoglalás mellé.
A miniszterelnök beszédének egyik fontos részében hangsúlyozta, a munkahelyek elsősorban a magyarokéi és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia, “csak utána jöhet mindenki más”, a kormányfő azt is kiemelte, hogy Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra és e tekintetben a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt.
Van földrajzi tartalék, nem véletlen, hogy a nagy iparfejlesztési beruházásokat illetően Kelet-Magyarországra összpontosítanak. Másrészt a mostani együttműködésre épülő európai uniós politikai hangulatot kihasználva, amely előnyben részesíti a regionális együttműködést és segít a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásban, mozgósíthatják az ottani munkaerő-tartalékokat – tette még hozzá ehhez.
Orbán Viktor hangsúlyozta: nem adhatnak a külföldieknek előnyt a magyarokkal szemben, és csak ha ezeket a tartalékokat mind kimerítették, akkor beszélhetnek a vendégmunkásokról.
Orbán Viktor szerint, áttekintve a kormány szerkezetét, hogy milyen portfóliók vannak benne és kiket hívtak meg a kormányba, látszik, hogy ez egy gazdasági fókuszú kabinet. Hozzátette: bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, de a 2022-es májusi kormányalakítás után mégis nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez. Erre azért volt szükség – hangsúlyozta –, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt, az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált. Ilyen körülmények között szükség volt egy önálló energiaminisztériumra – mondta, hozzátéve: jól látható az azóta meghozott kormányzati döntések minőségének javulásában az, hogy Lantos Csaba miniszter ezt a tárcát nemcsak, hogy megkapta, hanem kézben is tartja.
A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántulajdon iránti elkötelezettségén
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Orbán Viktor beszéde elején felhívta a figyelmet arra, hogy a választás évében, amikor Európában mindenhol nőni szokott a költségvetési hiány és az államadósság is, Magyarországon az államadósság és a költségvetési hiány is csökkent.
Politikai rosszindulat azt állítani, hogy a kormány választási szempontok alá rendelte 2022-t
– jelentette ki. A választások után megalakult kormánynak a fókusza a gazdaságon van – folytatta –, ami jól mutatja: a kormány már az elején tudta, a 2026-ig tartó évek legfőbb kérdése a gazdaság lesz. Időközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, ezért kellett létrehozni egy önálló energetikai tárcát, Lantos Csaba miniszter pedig jól kézben tartja a minisztériumot.
Piaci finanszírozás nélkül nem fogjuk tudni elérni a kitűzött céljainkat. Szeretném Önöket megnyugtatni, hogy a kormány nem lett szocialista, és pláne nem kommunista. A kormány nem kíván változtatni az erőteljes piaci és magántulajdon iránti elkötelezettségén
– mondta.
A makrogazdasági célkitűzéseket nem lehet elérni piaci finanszírozás nélkül. Csak addig avatkozunk be, amíg a piaci finanszírozás nem áll helyre
– tette hozzá.
Európa hatalmi, gazdasági, biztonsági átszerkesztése zajlik
A miniszterelnök hosszan szólt arról is, hogy szerinte jelenleg Európa hatalmi gépezetének újraszerkesztése zajlik. Először leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, így most máshogyan és máshonnan jön a nyersanyag, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik függést felváltja egy másik irányú. Ráadásul – folytatta –, ami abszurdnak hangzott egy évvel ezelőtt, miszerint Ukrajna EU-s tag lesz, azt ma már sokan tényként kezelik. Ugyanígy természetesnek veszik, hogy “Ukrajna (vagy ami marad) a háború után NATO-tag lesz” – mondta, úgy értékelve: Lengyelország és Ukrajna a háború után egy gazdasági térséget fog alkotni, az ott élő 60–70 millió emberrel pedig Németország után ez lesz a második legnagyobb területe Európának. Sőt, ha az is összejön, hogy Kínáról is levágják Európát, akkor az Németország számára egy akkora megpróbáltatás lesz, amelynek eredményeként az új észak-közép-európai térség gazdasági potenciálja meg fogja közelíteni Németországét. Az szerinte csak a magyar fülnek vicc, hogy az angolok szerint tíz év múlva Lengyelország meg fogja előzni Angliát. A valóságban, ha nézik a számokat, ezt láthatják – értékelt.
Arról is beszélt, hogy a nyugati világ jelenleg évi mintegy 50–55 milliárd eurót tesz bele Ukrajna életben tartásába. “De mi lesz jövőre?” – kérdezte, jelezve: még az is előfordulhat, “ha nem vagyunk észnél”, hogy az uniós kohéziós források egy része is Ukrajnában landol, nem nálunk.
A magyar egyetemek kuratóriumai elleni támadás a magyar gazdaság versenyképessége elleni támadás
Elvették azt a versenyelőnyt a magyar egyetemektől, hogy az alapítványi egyetemek közvetlenül be legyenek kötve a kormányzati döntéshozatalba – így kommentálta Orbán Viktor azt az uniós források folyósításához előfeltételül támasztott brüsszeli elvárást, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumából összeférhetetlenség miatt távozniuk kellett a kormányzati tisztviselőknek. Azt is mondta: ha nem tudnának megállapodni az EU-val, Erasmus-program akkor is lesz, legfeljebb magyar költségvetési forrásból.
Gázerőművek épülnek, mert a magyar gazdaság energiaigényes beruházásokkal bővül
A következő két év legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésének azt nevezte, hogy a szükséges energiakapacitásokat létrehozzák.
Gázerőműveket fogunk építeni, kettőt-hármat, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat
– jelentette ki, megjegyezve, hogy míg a közelmúltban “teljes ellenség” volt Európában a gáz, most éppen “nem ellenség”, és ez szerinte akár 8–10 évig is így maradhat. Hogy az állam építi-e majd ezeket az erőműveket vagy a magántőke, azt majd Lantos Csaba energetikai miniszter eldönti, de erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők – fogalmazott azzal kapcsolatban, ha esetleg az EU nem adna rá pénzt.
Nagy az államadósság kamatterhe, de jól sikerült struktúrálni a későbbi lejáratokat
Az államadósság kamatterhéről szólva a kormányfő kifejtette: a korábbi olcsó hiteleket most magasabb kamatterhűekkel kell megújítani, ami nagyon nagy kihívás a magyar pénzügypolitika számára. Közvetlen veszély ugyanakkor egyelőre nincs ebből a problémából, de 2025 után jelentősebb törlesztési terhek jelentkeztek, ám a kormányzat reményei szerint akkor már ismét alacsonyabbak lesznek a kamatok.
“Matolcsy György egy színes egyéniség”
Matolcsy György jegybankelnök kritikus nyilatkozataira utalva úgy fogalmazott: nem kell felcsattanni azon, hogy a jegybakelnök, aki egyébként is egy színes egyéniség, felajzza a hallgatóságot és mond mindenfélét. Kifejtette: a jegybank szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdasági pénzmennyiséget szűkíteni kell, de ha az a helyzet, hogy ennek az inflációnak a jó része az energiaárak növekedéséből és a szankciókból származik, akkor nem biztos, hogy ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság számára rendelkezésre álló pénzmennyiséget. A miniszterelnök szerint ugyanakkor zajlik az összehangolása a monetáris és a fiskális politikának, ez ugyanis egy kötelezettség, mert ha ellentétes irányba húznak a lovak, akkor a kocsi előbb-utóbb az árokban köt ki. Ha pedig az inflációval szembeni kormányzati politikai sikeres lesz, és lassul, megáll a pénzromlás emelkedésének üteme – aminek az első jelei már látszódnak –, akkor nyilvánvalóan könnyebb lesz összehangolni a kormányzati és a jegybanki eszközöket – jelentette ki.
Meg kell tartanunk a magyar járműipart
A miniszterelnök előadásában kitért a hazai akkumulátorgyár-vitára is, amellyel kapcsolatban világossá tette: természetesen mindenkinek joga van a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartását és betartatását követelni. Megismételte: Magyarország még szigorúbb biztonsági szabályokat követel, mint Németország a hasonló beruházások esetében.
Hogyan gondolkodjunk a járműipar jövőjéről?
Kifejtette: hazánkban 300 ezer család él a járműiparból, amely ágazatban jelenleg egy technológiaváltás zajlik, hiszen az EU döntése szerint 2035 után nem lehet benzines és dízel autókat gyártani majd. Persze lehet, hogy ez a szabály megváltozik majd időközben, de nekünk most arra kell felkészülni, hogy 2035 után már csak elektromos autót lehet gyártani, és ha nem itt gyártják le az ezekhez szükséges akkukat, akkor máshol fogják ezt megtenni, a mi hagyományos autógyáraink pedig bezárnak, és akkor elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy néz ki Győr az Audi nélkül, Kecskemét a Mercedes nélkül, Szentgotthárd az Opel nélkül vagy Debrecen a leendő BMW-gyár nélkül.
Nekünk mindenképpen meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, akkor is, ha az ágazat időközben átáll fosszilisról elektromosra
– mondta, jelezve, hogy jelenleg a magyar gazdaságtörténet négy legnagyobb beruházása zajlik egyszerre az országban. 12 ezer milliárd forintos a magyar autóipar termelési értéke, hasonlóan az elektronikai szektor is 10 ezer milliárd forint fölé került. A beruházásokat alacsonyabb támogatási érték mellett szereztük meg. A magyar cégek támogatásintenzitása majdnem a másfélszerese a külföldieknek.
A miniszterelnök szerint így foglalható össze a helyzetértékelése és az elindított programok
A háborúból ki fogunk maradni, mert bár nagy nyomás lesz, “préselni fognak bennünket”, de elég erősek vagyunk ahhoz, hogy kimaradjunk. A szankciókat, ha Magyarország érdekei úgy kívánják, továbbra is sikeresen megvétózzuk. Az orosz energiaellátást fenntartjuk, a rezsicsökkentett árakat képesek leszünk finanszírozni. Megvédjük a 4,7 millió munkahelyet. Támogatjuk a kis- és középvállalkozásokat. A beruházásokat ösztönözni fogjuk. Az exportorientált növekedést fent fogjuk tartani, és közben le fogjuk törni az inflációt – sorolta a miniszterelnök.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban – mondta a gazdasági miniszter
Nagy Márton a miniszterelnök előtt felszólalva elmondta, hogy a következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges a gazdaságfejlesztési miniszter szerint, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idei, Gazdasági Évnyitó elnevezésű rendezvényén csütörtökön reálisnak nevezte, hogy Magyarország 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27–28 százalékra nőtt.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitó gazdaságpolitikai fórumán Budapesten 2023. március 9-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A miniszterelnökhöz hasonlóan Varga Mihály is a területfejlesztés fontosságáról beszélt
Kisebb adósságállomány és államháztartási hiány melletti gazdasági növekedést vár a kormány a következő egy-másfél évre, a növekedés mértéke a 4 százalékot is meghaladhatja 2024-ben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter felszólalásában. A miniszter kiemelte, hogy komoly források, illetve fejlesztések várhatók az energiahatékonyság területén; ezekben a programokban a vállalkozások beszállítóként is részt tudnak venni. Varga Mihály a következő egy-másfél év gazdaságpolitikájának legfontosabb elemei között említette a családtámogatásokat, valamint a folytató adminisztrációs tehercsökkentést. A gazdaságfejlesztés új, hangsúlyos elemeként beszélt emellett a területfejlesztési szempontok érvényesítéséről.
Forrás: MTI, Mandiner
Facebook
Twitter
YouTube
RSS