Vlagyimir Putyin orosz elnök meglátogatta a Dnyipro csapatparancsnokságot Herszon régióban és a Vosztok Nemzeti Gárda székhelyét a Luganszki Népköztársaságban – közölte az elnöki sajtószolgálat. „Vlagyimir Putyin a Dnyepr csapatcsoport Herszon területen lévő főhadiszállásán meghallgatta a légi csapatok parancsnokának, Mihail Teplinszkij ezredesnek, a Dnyepr csapatcsoport parancsnokának, Oleg Makarevics ezredesnek és más katonai parancsnokoknak a beszámolóit” – közölte a Kreml.
Ez a látogatás jelzésértékű volt, hogy a területet Vlagyimir Putyin az Orosz Föderáció részének tekinti, és fontos volt abból a szempontból is, hogy első kézből kapjon információkat a fronton szolgáló katonáktól, parancsnokoktól, hiszen ezek a leghitelesebbek. Régebben felmerültek olyan, meg nem erősített hírek, hogy a vezérkar szépíti az elnökhöz eljutó információkat – ezért is lényeges, hogy a hadsereg főparancsnoka személyesen tájékozódjon a fronton uralkodó helyzetről.
Egyre brutálisabbak a harcok Kartúm utcáin. A szudáni fővárosban és más településeken a reguláris hadsereg és az RSF (Rapid Support Forces) milícia harcosai csapnak össze. Abdel Fattah al-Burhan tábornok, aki a hadsereg főparancsnoka és egy másfél évvel ezelőtt lezajlott puccs résztvevője, most egykori fegyvertársa, Mohamed Hamdan Daglo tábornok ellen harcol. A két tábornok egykor etnikai tisztogatást végzett Szudán Darfúr régiójában a nem arab lakosság ellen. 2019-ben egy forradalom tört ki Szudánban és elkergették Omar al-Basír elnököt, aki 20 éven át volt az észak-afrikai ország elnöke. Daglo és al-Burhan másfél éve megpuccsolták az átmeneti kormányt és Abdallah Hamdok miniszterelnököt. Utóbbit később újra pozícióba helyezték, ám a valós hatalom a két tábornok kezében volt. Hamdok végül le is mondott hivataláról. A két katonai vezető pedig hatalmi harcba kezdett egymással. Az országban már most 40 fokos hőség van, az üzletek zárva tartanak a harcok miatt és a lakosság nem jut ivóvízhez.
A tavalyi évben 966 ezer migráns érkezett illegálisan az Európai Unióba a Frontex adatai szerint. Már a Magyarországot bevándorlást ellenző politikája miatt rendszeresen támadó Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke is kijelentette, hogy véget kell vetni az újabb migrációs hullámnak, ha másként nem, akkor kerítések építésével. Weber hangsúlyozta, hogy az idén januártól márciusig 300 százalékkal több migráns érkezett, mint 2022-ben. „Az Unió alvajáróként bolyong egy új migrációs krízisben, miközben a nyomás egyre nő rajtunk” – mondta Weber. A pártvezető szerint az Európai Uniónak egy paktumot kellene kötnie Tunéziával, mivel csak a két ország közös fellépésével lehet megfékezni az embercsempész bandákat.
A szövetségi belügyminiszter Nancy Faeser meghosszabbítja a határellenőrzést a német–osztrák határon további hat hónappal. „Az időszakos határellenőrzés új szakasza május 12-től lép érvénybe és hat hónapig fog tartani” – nyilatkozta a belügyminisztérium egyik szóvivője az elmúlt hét szombatján. Ennek oka az illegális bevándorlás csökkentése, a rendfenntartás és a menekültek ellátása, amely egyre komolyabb gondot okoz a településeknek. A szóvivő kihangsúlyozta, hogy 2016 óta tavaly érkezett a legtöbb illegális migráns az Európai Unió külső határaihoz. Ez leginkább az olasz partokra érkező migránsoknak köszönhető, de hasonló a helyzet Törökországban is. Ehhez jön még a tranzitmigráció a balkáni útvonalon, ez pedig komoly hatással van Közép- és Nyugat-Európára, és jórészt a német–osztrák határon okoz gondokat. Németország 2015-ben, a migrációs hullám csúcsán vezette be a határellenőrzést Ausztria felől. Ezt azóta is folyamatosan meghosszabbítják. A jelenlegi rendelet május 11-ig tart, ám november 11-ig meg lesz hosszabbítva.
Az olasz kormány országos migrációs vészhelyzetet hirdetett, mivel napi szinten migránsok százai érkeznek a Földközi-tengeren. Az olasz partiőrség is rengeteg illegális bevándorlót ment ki az afrikai partok közelében, mivel a lélekvesztők alkalmatlanok a tengeri átkelésre. Óvatos becslések szerint az idén már 2500 migráns veszett a tengerbe.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS