Következetesen elutasította a határkerítések építését az elmúlt években az Európai Néppárt, amelynek politikusai rendre támadták Magyarországot a határvédelmi lépései miatt. Brüsszel a mai napig nem járul hozzá a költségekhez, holott a határzár egész Európát védi a tömeges migrációtól. Az utóbbi napokban viszont a néppárti elnök, Manfred Weber – cáfolva korábbi álláspontját – már a kerítések építésének szükségességéről beszélt. A Magyar Nemzet összeállításában felidézte, miként bírálták Magyarországot a határvédelem miatt a néppárti politikusok.
A 2015-ben Európára zúduló migrációs hullám kezdetétől a brüsszeli uniós vezetés álláspontjával egybehangzóan és következetesen ellenezte az Európai Néppárt a fizikai határvédelmet szolgáló kerítések építését. Sőt, akkor sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy többek között a kerítésépítések és a külső határok lezárása következtében a bevándorlóknak nem marad más lehetőségük, mint hogy bűnöző embercsempészek segítségét vegyék igénybe, és veszélyes útvonalakon jussanak Európába.
A határkerítések ellen szólalt fel több alkalommal is Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi néppárti elnöke, aki a 2015-ös évértékelő beszédében úgy fogalmazott az Európai Parlamentben, hogy „a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések.”
Dimitrisz Avramopulosz, a bizottság egykori néppárti migrációügyi biztosa 2015 augusztusában arról beszélt, hogy Magyarország az Európai Unióba irányuló migráció egyik kapuja lett, az elmúlt hónapban 35 ezer menekült érkezett az országba. A néppárti politikus ugyanakkor megerősítette, hogy a bizottság nem támogatja a magyar–szerb határon akkor épülő – a menekültáradat megállítását célzó – kerítést. Mint mondta, általában sem hívei a kerítések használatának, inkább „alternatív intézkedésekre” biztatja az uniós tagállamokat.
Az Európai Néppárt éveken át tartotta magát az egyetlen hatékony fizikai határvédelmet elutasító álláspontjához. Manfred Weber, a néppárt elnöke és európai parlamenti frakcióvezetője Donald Trump határkerítése kapcsán egy 2017 januári Twitter-bejegyzésében azt írta: „mi nem építünk falakat, mi hidakat akarunk építeni.”
Ekkor már állt a kerítés Magyarország déli határainál és a technikai eszközökkel, illetve a határvédelmi szervekkel együtt sikeresen vetett gátat a tömeges illegális bevándorlásnak. Hazánk ezzel teljesítette a schengeni szerződésből fakadó uniós határvédelmi kötelezettségét, és óvta az egész kontinenst a szárazföldi balkáni útvonalon nyugat felé áramló migránstömegektől. De nem csak a magyar határkerítést utasította el Brüsszel és vele az Európai Néppárt is. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019-ben a fehérorosz–lengyel feszült határhelyzet kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az Európai Bizottság régóta fennálló meggyőződése, hogy az EU nem fog pénzügyi támogatásban részesíteni egyetlenegy szögesdrótot vagy határkerítést sem.”
A lengyel kormány a Fehéroroszország felől egyre nagyobb tömegben érkező illegális bevándorlók miatt döntött a határkerítés megépítéséről. A görögök sem jártak jobban, hiszen nekik is saját erejükből kellett finanszírozni a Balkán bejáratánál a kulcsfontosságú védelmi vonal kiépítését. Az építkezést nemzeti forrásból finanszírozták, mivel az Európai Bizottság többször is elutasította Athén uniós pénzek felhasználására irányuló felhívásait. Az Európai Parlament szavazásán március 30-án a szocialisták, a baloldal, a Renew Europe és a Zöldek képviselőinek sikerült elfogadniuk azt a módosító indítványt, amely elutasítja a kerítések építésére szánt uniós támogatást az egész EU-közösségben.
Az eddigi fejlemények tükrében most váratlan fordulat tapasztalható a néppárti vezetésben, hiszen Manfred Weber a napokban azzal az ötlettel állt elő, hogy határkerítésre van szükség az Európát sújtó migrációs válság enyhítése érdekében. A bajor Keresztényszociális Unió politikusa már egyenesen azt is kijelentette, hogy a határkerítés építése is szükséges lehet.
Ha az illegális bevándorlást más módon nem lehet megállítani, akkor fel kell készülnünk a kerítések építésére is
– hangsúlyozta Weber.
A teljes írás ITT olvasható.
Fotó: MTI/EPA/BELTA/Leanyid Scseglov
Facebook
Twitter
YouTube
RSS