Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet, a több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.
A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, “hajtja (a kiadásokat) az ukrajnai háború, amely az európai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek”, egyrészt Kína részéről, másrészt az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek miatt.
A jelentés szerint az európai kontinens, az infláció levonása után, 13 százalékkal többet költött hadseregére egy olyan évben, amelyet az ukrajnai orosz támadás jellemzett. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére. Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian. Egyedül Ukrajna hétszeresére, 44 milliárd dollárra – GDP-jének egyharmadára – növelte kiadásait. Ebbe még nem is számolják bele a külföldről érkező több tízmilliárdos fegyveradományokat – állította a SIPRI. Az intézet becslései szerint az orosz kiadások 9,2 százalékkal nőttek.
Az európai kiadások, amelyek 2022-ben elérik a 480 milliárd dollárt, tíz év alatt már több mint harmadával nőttek, és a tendencia a következő évtizedben tovább gyorsulhat. Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották. Tavaly a globális kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott. A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint felét adják.
Forrás/fotó: MTI
Hollywood
2023-04-24 at 13:58
Igen, hát valójában emiatt égett a sok kuka a szemünk előtt Párizs utcáin. Több országban tiltakozó hullám lobbant fel mert az emberek nem akarnak évekkel tovább dolgozni a fegyverbiznisz miatt. Ez a fegyverkezés minden országot megterhel anyagilag. És, TELJESEN FELESLEGESEN. Láthatjuk, hogy semmit nem érnek már az új tankok, a fegyver és lőszerraktárak, hiszen az oroszok kilövik őket több száz méter távolságból.
Megy tovàbb a hollywood-i színjàték, holott a rakéta sebessége, hatósugara, és főként a hatástalaníthatósága ma màr mindent eldönt , vagyis hiába az összes többi drága fegyver.
Elavult már minden más fegyver, ez csak a fegyver gyártók üzleti húzása, kb mint a covid elkeni oltások voltak: semmit nem érnek, de gazdagítják a gyártókat! És, ráadásul , mindkét esetben ugyanazt a szélhámos milliárdos csoportot: DS
Orientál
2023-04-24 at 12:44
USA még a francia hadiipart is keakarja szorítani a fegyverkezési üzletből ,Macronnak ez nem tetszik.
2 ÉNAKI
2023-04-24 at 12:32
A katonai kiadasok az Usa es Ukrajna miatt van. Mindenki igyekszik fegyverkezni.
István Kopasz
2023-04-24 at 12:05
A mai technikai eszközökkel vívott háború értelmetlen, mert a “győztes fél” is akkora anyagi és emberi veszteségeket szenved, ami pótólhatatlan! A mai katonai eszközökkel a tankok, repülők, helikopterek, páncélozott harci szállító járművek, csatahajók, stb. könnyen megsemmisíthetők a személyzetükkel együtt. A mai hadsereg csak a háború nélküli időszak ijesztgetésére való! Az atomfegyverek az más kategória, – az ijesztgetésen kívül senki sem meri bevetni, de elrettentő ereje azért van, mert mindig lehet egy őrült vezető az őrült tanácsadóival, aki képes lenne rá. Most csak egy vezetőt látok magam előtt, aki bevetné az atomot ha módja lenne rá… Még szerencse, hogy 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával Ukrajnának át kellett adnia Oroszországnak a területén lévő atomfegyvereket!
ViAM
2023-04-24 at 11:31
Csak föl ne robbanjatok a nagy kapkodásban, mert annak az a vége.
A biznisz az biznisz
2023-04-24 at 10:24
E cikk szerzője kb. egy bevásárolni járó háziasszony szintjén értékeli a helyzetet.
Amúgy mégis mire elég az a pénz, amit elköltöttek? Mekkora harcértéke van most az európai haderőknek? Melyik ellenség ellen mire mennének? Kell-e nekünk egyáltalán akkora és annyi ellenség, amennyit az amerikai-európai idióta vezetők szerezni tudnak? Ki jár jól ezzel az üzlettel, és egyébkén mi másra, hasznosabbra tudnánk még fordítani ezeket az erőforrásokat?
Bàstya elvtàrs
2023-04-24 at 09:53
Tévedés! Nem Kina és Oroszorszàg az aki “hajtja” a katonai kiadàsokat,hanem a soros birodalom!
Amugy nem is tudtam, hogy ukrajnànak még mindig van 44 milliàrd dollàrja csak hadseregre!! Eddig ugy volt, hogy màr csak a nyugati dollàrinjekciok tartjàk életben a fegyverkezést!