Egyhangúlag megszavazta az orosz parlament alsóháza kedden az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés felmondásáról rendelkező törvényt. A vonatkozó törvénytervezetet Vlagyimir Putyin orosz elnök május 10-én terjesztette be. A felmondást a felsőháznak is jóvá kell hagynia.
Oroszország 2007 júliusában függesztette fel részvételét a CFE-szerződésben, miután a NATO megtagadta az aktualizált változat ratifikálását. Andrej Kartapolov, a ház védelmi bizottságának elnöke szerint
a CFE-szerződés felmondása jelzés a Nyugatnak, hogy sem az Egyesült Államok, sem a NATO-országok nem olyan szerződéses partnerek többé, akiknek az álláspontját figyelembe vesszük.
Hozzátette, hogy a NATO infrastruktúrája az orosz határok közvetlen közelébe ért, és a nyugati országok megnövelték harckocsijaik és páncélozott harcjárműveik számát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, a felmondási folyamat elnöki megbízottja az alsóházi vita során elmondta, hogy Oroszország kilépése a CFE-szerződésből körülbelül hat hónapig fog tartani. Közölte, hogy Moszkvának legalább 150 nappal a tervezett kilépés időpontja előtt értesítenie kell szándékáról a többi részes államot, és nyilatkoznia kell azokról a kivételes körülményekről is, amelyek ezt a lépést szükségessé tették. A diplomata elmondta, hogy legkésőbb három héttel az értesítést követően össze kell hívni a szerződés tagállamainak konferenciáját, hogy megvizsgálják az Oroszország kilépésével kapcsolatos kérdéseket.
Ezen szövetségi törvény alapján ki fogjuk fejteni határozott álláspontunkat (…), nyilvánosan meg fogjuk ismételni a NATO-országok és a világközösség előtt, hogy éppen a kollektív Nyugat az, amely destruktív cselekedeteivel lehetetlenné tette számunkra, hogy a CFE-szerződésben maradjunk
– mondta Rjabkov. A helyettes tárcavezető leszögezte, hogy a szerződéshez való visszatérés “lehetetlen”, a pótlásáról pedig csak azt követően lehet majd tárgyalni, hogy a Nyugat felhagy az Oroszországgal szemben ellenséges politikájával, és új koncepcionális megközelítésre vált át.
A haditechnikai intézkedésekre, beleértve az amerikai csapatok esetleges megjelenését Finnország területén, gyakorlati haditechnikai választ fogunk találni. Szavatolni fogjuk a biztonságunkat
– mondta a miniszterhelyettes. A felmondás Oroszországban múlt szerdán nyilvánosságra hozott hivatalos indoklása szerint a CFE-szerződés “az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében “sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát valósággal”. A dokumentum értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze.
A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott
– olvasható a szövegben. A dokumentum szerint “az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.
A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak
– hangzik az indoklás.
Putyin 2007. július 13-án írta alá azt a rendeletet, amely felfüggesztette Moszkva részességét az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben és a kapcsolódó nemzetközi egyezményekben, 2007. november 29-én pedig elfogadták az erről rendelkező orosz törvényt. Oroszország 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Moszkva ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt. A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállamának (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba. Aktualizált változatát az 1999-es isztambuli EBESZ-csúcstalálkozón írták alá. A módosított szerződést csak négy ország – Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán – ratifikálta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Host Photo Agency/Szergej Pjatakov
Logikus
2023-05-17 at 10:37
A NYUGAT MIATT EGYRE KÖZELEBB KERÜLÜNK EGY ÚJ VILÁGHÁBORÚHAOZ!
Kinek az érdeke ez?
Miért kellett folyamatosan provokálni az oroszokat?
Enteriőr
2023-05-17 at 05:52
Ok. Cső.
amintazvagyon
2023-05-16 at 19:27
Az egyesült államok 1945 óta európa mind nagyobb részét foglalja el,szállja meg és erőszakolja rá természet és emberellenes gazdasági-pénzügyi és fogyasztási rendszerét
és ezekben a pillanatokban is további európai-azaz orosz-területek elfoglalásán dolgozik
Teljesen értelmetlen bármilyen szerződést kötni vele-azokat úgysem tartja be,mert a magát felsőbbrendűnek és mindenhatónak képzelő amerikai elit nem érzi magára kötelezőnek amit
inkompetens bábjai aláírnak!Az oroszok csak kezdik helyén kezelni a zusát-miután már jó
párszor átverték őket.
egon samu
2023-05-16 at 19:20
Én naponta csodálom Putyin türelmét és az orosz nép béketürését.
Egy jól irányzott rakéta Brüsszelre, amikor a sok bünözö mind együtt van.
Királytigris
2023-05-16 at 19:19
Teljesen logikus, érthető döntés, amit az USA és csicskája az EU provokált ki.
Torockó
2023-05-16 at 19:08
Igazuk van. Európa, brüsszel miatt, az usa zsoldosaként veszélyben van.
Az usa fenyegeti, nem a(z európai) ruszkik.
Orientál
2023-05-16 at 18:32
Van oka rá ,de leginkább az hogy a NATO tagállamok rajtunk kívül azzal hogy ukrán Zelenszkijéknek egyre erősebb hatású fegyvereket szállítanak ez által figyelmen kívül hagyják hog az oroszoknak is van joguk a más ország elleni háborút kezdeményezni ,sajnos viszont az USA még sol olyan országok ellen indított gyilkos háborúkat amelyek nem cselekedtek ellenük , ilyen az USA Vietnámban véghezvitt gyilkos hadjárata , Irakban …… is.