Rendkívüli életút áll Orbán Viktor mögött, a magyar miniszterelnök a történelem lapjaira is bevéste magát egyfajta “rekorderként”, hiszen 2020 novemberében, a kormányzat élén eltöltött 14 év után Orbán Viktor megelőzte Tisza Kálmánt, mint a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök.
Több mint 30 éve a politikai élet meghatározó szereplője Orbán Viktor, megkérdőjelezhetetlen elszántsággal végezve munkáját a magyar nemzet érdekének védelmében. Még ellenfelei is kiváló stratégaként jellemzik, aki a konzervatív értékek képviseletével erős támogatói bázisra tett szert. A bizalom nem a véletlen műve., Orbán Viktor álláspontja ugyanis egyértelmű: “a jóisten minden felett, a haza mindenek előtt.” 1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben családja Székesfehérvárra költözött, ahol 1981-ben a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán érettségizett. 1981-1982-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen. 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja. 1984-ben több társával megalakította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője volt.
Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, innen járt Budapestre, első munkahelyére, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetébe, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa, majd 1989-90 között az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta.
Orbán Viktor a független, demokratikus és kiváltságoktól mentes Magyarország elkötelezett híveként vált ismertté a kommunizmus utolsó éveiben, politikai pályafutása során az egész nyugati világban az euro-atlanti értékek mellett elkötelezett politikusként szerzett hírnevet magának és az általa vezetett szövetségnek.
A Szövetség Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb politikai erejévé vált, hatalmas fölénnyel nyerte meg a 2009-es európai parlamenti választásokat, majd 2010 áprilisában, az országgyűlési választásokon kétharmados többséget szerzett. Az Országgyűlés 2010. május 29-én Magyarország miniszterelnökévé választotta, és az eltelt 13 év alatt sem volt ez másként. Orbán Viktor számos nemzetközi elismerés birtokosa.
2000 februárjában a brüsszeli székhelyű Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorává választotta. 2001 májusában az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díjával tüntették ki Washingtonban. 2001 augusztusától a Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award birtokosa. 2001 novemberében átvette a Hanns Seidel Stiftung Franz-Josef Strauß-díját. 2002 szeptemberében elsőként vehette át a Szent István-díjat Esztergomban. 2004 március 16-án a Mérite Européen díj arany fokozatát adományozták neki. 2004. április 6-án Julius Janus pápai nunciustól a Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztjét vehette át. 2006-ban Esztergom város képviselőtestületétől díszpolgári címet kapott. 2008-ban Csíkszereda polgármestere Pro Urbe kitüntetésben részesítette. 2010. júniusában Magyarország miniszterelnöke a bálványosi szabadegyetem Tusnádfürdőn való megszervezéséért kapta meg a kisváros legrangosabb elismerését, a Pro Urbe Díjat. 2012. október 3-án Orbán Viktor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által alapított Bocskai István Díjban részesült, az oktatási intézmény szenátusa a miniszterelnöknek az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepét ismerte el a kitüntetéssel. 2013. május 31-én Orbán Viktor WHO-díjat kapott, a miniszterelnököt az Egészségügyi Világszervezet a dohányzás visszaszorításáért tett erőfeszítéseiért tüntette ki.
Nős, felesége Lévai Anikó, jogász, öt gyermekük van. Orbán Viktor gyermekkorától kezdve sportol, több labdarúgó egyesületben játszott. Jelenleg az FC Felcsút igazolt játékosa, és a 2007 áprilisában megnyílt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója.
1988. Alapító tagja az 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz).
1988 márciusától 1989 októberéig a Fidesz egyik szóvivője. 1988 októberében a szervezet I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, e tisztét 1989 októberéig látta el.
Harccal kezdődött minden, a szabadságunkért folytatott harccal. Azt, amit a kommunisták elvettek a magyaroktól, a fiataloknak kellett visszaszerezni. Az első feladat a szabadság kis köreinek a megszervezése volt, ami a Bibó István Szakkollégiumban kezdődött meg
– olvasható Orbán Viktor életrajzában a miniszterelnök hivatalos oldalán.
„Mindenki erkölcsileg kényszerítve érezte magát arra, hogy le kell győznie a félelmét.”
1989. Az Oxfordi Egyetemen töltött idő alatt szoros barátság alakult ki Roger Scrutonnal, az angolszász konzervativizmus meghatározó alakjával, akinek a nemzetek szükségességéről szóló gondolatai a miniszterelnökre a mai napig nagy hatással vannak.
Szeretett professzorunktól megtanulhattuk: a konzervativizmus minden, csak nem ideológia, sőt valójában az ideológia ellentettje.
– fogalmaz Orbán Viktor az életrajzában.
1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte ismert politikussá. 1989 nyarán tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának.
A bolsevikok el akarták venni Magyarország történelmét, de hiába: a magyarok kiírták őket belőle. Ennek egyik első mérföldköve Nagy Imre és társainak újratemetése volt, ahol nagy nyilvánosság előtt Orbán Viktor mondta ki elsőként, hogy a szovjet katonáknak ki kell vonulniuk Magyarország területéről.
Ha a nemzet nem szabad, annak egyik tagja sem szabad. Az utcákon folytatódott a küzdelem a magyar emberekért, egy szabad országért.
Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak.
Ha nem tévesztjük szem elől ´56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.
1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője. 1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetője.
Magyarország visszatért a saját, önálló, nemzeti útjára: a szabad és demokratikus, parlamentáris Magyarország útjára. Megküzdve a szabadságunkért a Nemzeti Kerekasztal-Tárgyalásokon a magyarok pontot tettek a szocialista diktatúra végére.
“A fiatal magyar demokráciának szüksége van fiatal demokratákra.”
1991. Frontvonalban: az első csörték a parlamenti patkóban. Az új, demokratikusan választott Országgyűlésben a Fidesz képviselői egy szabad és megbecsült ország létrehozásáért küzdöttek.
Pontosan tudjuk azt is, hogy milyen világban szeretnénk élni, és ennek a felépítésében ott kívánunk lenni.
1992. A pulóvert egyre inkább felváltotta az öltöny: megkezdődött a politikai erőviszonyok átrendeződése a Fidesz támogatottságának folyamatos emelkedésével. Ezek voltak a politikai rutin megszerzésének évei.
A Fidesz-sztori arról szól, hogy jön tíz-húsz-harminc srác valahonnan, fellázadnak, elegük van a világból, amely körülveszi őket, felhajtják a gallérjukat, és megcsinálják a saját történetüket.
„Ha a szíved a helyén van, az eszed könnyen követi.”
1993. A Fidesz megtartotta éves kongresszusát, ahol a tagok a párt elnökének egyetlen ellenszavazat nélkül Orbán Viktort választották meg.
1993 májusában a Fidesz elnökévé választották, tisztségében az 1994. július 9-i és az 1995. április 30-i (a párt nevét a Magyar Polgári Párt elnevezéssel kiegészítő) kongresszusokon megerősítették. Irányítása alatt a Fidesz radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt, polgári néppárttá vált. 1992 szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké, 1993 januárjában a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották.
Az 1994. évi országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnöke. A kommunisták visszatérésével kezdődött meg a második parlamenti ciklus: a posztkommunista utódpárt, az MSZP kiszabadult a politikai karanténból, és kormányt alakított a liberálisokkal. A Fidesz képviselőiben a progresszív kormány kemény ellenfélre lelt.
A kommunisták mind szavaznak, legyünk ott mi is!
– vélekedett Orbán Viktor.
1995. Ellenzékben a Fidesz feladata az volt, hogy ellensúlyt képezzen a balliberális tömbbel szemben. De nemcsak a pártépítés vett nagyobb ívet, hanem megszületett az a felismerés is, hogy a széttöredezettséget meg kell szüntetni, és Orbán Viktor vezetésével újjá kell szervezni a jobboldalt.
„Visszajöttek a kommunisták, illetve a szocialisták és az oldalkocsis liberálisaik.”
1996. Megkezdődött a szellemi építkezés, a polgári Magyarország alapvetéseinek lerakása. Létrejött egy új alternatíva, ami a polgári jövőről, a polgári Magyarországról szól. Az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának az elnöke.
1997. “Ahol egység van, ott erő van.” Új jobboldali alternatíva jött létre a Fidesz, a Kereszténydemokraták és az egykori kormánypárt, az MDF részvételével.
1998. Bebizonyosodott, hogy a jobboldali, polgári gondolkodás vonzóbb alternatíva a posztkommunistáknál. Győzött a jobboldal! Eljött az ideje annak, hogy Magyarország saját kezébe vegye a sorsát és rendbe tegye, amit a posztkommunisták tönkretettek. A feladat a középosztály megerősítése és a vidék becsületének helyreállítása volt.
Vita Horn Gyula miniszterelnökkel a választási küzdelem hajrájában.
Mindenkinek lehessen három gyermeke, három szobája és négy kereke.
Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz-Magyar Polgári Párt-FKGP-MDF koalíciós kormány vezetője, miniszterelnök. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökken a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euróövezet része legyen.
1999. A rendszerváltoztatás alapvető célkitűzése volt a transzatlanti integráció. Ennek egyik fontos állomása, hogy Magyarország 1999-ben a NATO teljes jogú tagjává vált. 1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz.
2000. A keresztény alapokra helyezett magyar kormányzást látva, még az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt Helmut Kohl volt német kancellár meghívta a Fideszt az Európai Parlament keresztény-konzervatív képviselőcsoportjába, az Európai Néppártba.
Ha a jövő Magyarországának fundamentumai között nem lenne ott nagyon jelentős örökségként a keresztyénség, akkor ez a Magyarország nagyon szegény és kiszolgáltatott ország lenne.
2001. 15 millió magyar. A Fidesz az összmagyarság érdekeit szem előtt tartva szervezte meg kormányát. A szétszakított nemzet összetartása érdekében nemcsak jelképes, hanem tényleges hidak épültek: ilyen volt az újjáépült Mária Valéria híd is, összekötve Szlovákiát és Magyarországot.
„Minden korszaknak megvannak a maga szimbólumai. A Mária Valéria híd is szimbólum maradt. Azt üzeni: Európa jövője mi vagyunk, és ne hagyjuk, hogy a bennünket összekötő hidakat valaha is újra lerombolják.”
2002. októberében az Európai Néppárt alelnökévé választják. A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt miniszterelnök-jelöltje. 2009 decemberében az Európai Néppárt bonni kongresszusán megerősítik alelnöki tisztségében.
“Akkor még nem tudtuk, hogy nem elég sikeresnek lenni, annak is kell látszani. Így tért vissza a hatalomba a szocialista utódpárt. De a jobboldal munkája nem veszett kárba: az EU-csatlakozás továbbra is nemzeti cél maradt.”
2003. májusában a Fidesz Magyar Polgári Párt a jelentősen kibővült tagságával szövetséggé alakul, melynek elnökévé választják. A nemzet nem maradhat ellenzékben és nem maradhat képviselet nélkül sem: egy a tábor, egy a zászló. A Fidesz új szövetséget kötött a magyarokkal: a helyi kulturális és közélet élénkítése céljából létrehoztuk a polgári köröket. Így mindenki készenlétben állt, amikor eljött az idő a mozdulásra.
Most a jelszó: Egy a tábor, egy a zászló.
2004. Döntöttek a magyarok: hazánknak az Európai Unióban a helye, a Fidesznek pedig minden európai parlamenti választás élén. A csatlakozás óta minden európai választást a polgári oldal, a Fidesz nyert.
Népszavazáson akartunk dönteni arról, hogy a határon túli magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Azonban a baloldal a szíveket és a nemzetet szétszakítva megakadályozta ezt. De mi továbbra is kitartottunk amellett, hogy a nemzet egysége a magyarok igazi erőssége. Összetartozunk!
2005. “Számunkra nem csak négyévente számít az emberek véleménye. A nemzeti konzultáció a magyar politikai élet egyik legfontosabb hagyománya, amellyel a jobboldali kormány rendszeresen él. Kevesen emlékeznek, de az első nemzeti konzultációt még 2005-ben tartottuk, hogy igaz tükröt tartsunk a baloldal elé”- összegez a miniszterelnök.
2006. Hazudtak reggel, délben, meg este. Napvilágra került Gyurcsány Ferenc őszödi hazugságbeszéde, amiben az akkori miniszterelnök bevallotta, hogy a baloldal hazugsággal nyert a választásokon. Az utcára vonuló tömeget politikai utasításra erőszakkal, lovasrohammal és vízágyúval oszlatták fel.
Lovasrohammal oszlatták a tömeget. “Ez a kommunista rendszer öröksége. A kommunisták ugyanis hazudnak. A maiak is.” Fotó: Horváth Péter Gyula
2006 márciusában az Európai Néppárt római kongresszusán újra alelnöknek választják.
2007. A balliberális kormány kordonokkal bástyázta körbe magát a nemzet főterén. De a posztkommunisták hiába próbáltak elődeik nyomdokaiba lépni, a magyar szabadságot nem lehet hazugsággal és jogtiprással gúzsba kötni.
2008. Az emberek ellenében nem lehet kormányozni. Amit a posztkommunisták felülről ránk akartak erőltetni, arra a magyar emberek népszavazáson mondtak nemet: eltöröltük a fizetős egészségügyet és a fizetős oktatást. A szocialisták a végsőket rúgták, és hamarosan ütött is az órájuk.
Amíg egymást marjuk, addig nincs időnk és erőnk kimondani, hogy a király meztelen. De most, március 9-én kimondtuk. És ezzel megtettük az első és legfontosabb lépést, most már csak ki kell tartanunk a saját utunk mellett.
“A szocialista kormányok eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél, és amikor jött a pénzügyi válság első hulláma, nem volt mihez nyúlni.”
A szocialista-liberális tandem felelőtlen gazdaságpolitikája és a globális pénzügyi válság a szakadék szélére lökte az országot. A szocialisták eladósították és kiszolgáltatottá tették Magyarországot, a válság alatt az út szélén hagyták az embereket, és velük fizettették meg saját hibáik árát.
2009. A politikai, szociális és morális válság megrengette az államrend és a közbiztonság alapjait: szélsőséges, paramilitáris csoportok masíroztak az utcákon és tartották terrorban a roma közösséget.
2010. “A nemzeti együttműködés rendszerében a győztesnek nem igaza van, hanem feladata.” A magyarok a kommunisták után a posztkommunistákat is békés eszközökkel, „fülkeforradalommal” űzték el a hatalomból. A Fidesz-KDNP kétharmados, alkotmányozó többséget szerzett a parlamenti választásokon. A baloldali kormány felelőtlen kormányzása nemcsak az ország eladósodásához vezetett, hanem a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesetéhez is. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa felbecsülhetetlen emberi, gazdasági és környezeti károkat okozott. A hatóságok, önkéntesek, civil szervezetek és az új, nemzeti kormány egy emberként mozdult meg az azonnali segítségnyújtásban. A térség újjáépítése nemzeti ügyünkké és feladatunkká vált.
2011. Erős Európát csak erős nemzetekre lehet építeni – ezzel a célkitűzéssel vette át első alkalommal Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ezt képviseljük azóta is.
2012. Az Országgyűlés lezárta a rendszerváltoztatás utáni zavaros éveket azzal, hogy elfogadta az új Alaptörvényt. Ezzel olyan szövetséget köttetett a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, amely a magyarok ezeréves akaratát juttatja kifejezésre.
2013. A határok nem elválasztanak, hanem összekötnek. Lehetővé vált, hogy a külhoni magyarok is kettős állampolgárságot szerezhessenek, így véget ért a magyarság majd’ százéves trianoni magánya.
2010 után meg kellett szüntetni az elszegényedés és a függőség csapdáit. Mentőövet kellett dobni a szocialisták által devizaadósságba taszított embereknek, és le kellett törni a rezsiárakat.
2014. A tavaszi parlamenti választáson a határon túli magyarok először szavazhattak, ahol újabb kétharmados győzelmet aratott a Fidesz-KDNP.
2015. Magyarország volt is, van is. A kérdés most az, hogy lesz-e. A modernkori népvándorlás első hullámai rázúdultak Magyarországra. Miközben Európát terrormerényletek rázták meg, addig hazánk kerítést épített és megálljt parancsolt a tömeges migrációnak. Magyarország azóta is erején felül védi egész Európa határait.
„A kerítés megépítésével, a jogi és fizikai határvédelemmel, rendőreink példamutató helytállásával sikeresen védtük meg a déli határainkat, megakadályoztuk, hogy az iszlám világ délről elárasszon bennünket.”
2016. A sport a magyarok számára nemzeti ügy, ezért a nemzeti kormány kiemelten támogatja a sportberuházásokat. Ez már az eredményeken is látszik: 2016-ban 44 év után először jutott ki Magyarország a foci EB-re, majd 2021-ben ismét. Sőt, azóta oda-vissza elvertük az angolokat. Hajrá, magyarok!
2017. Európában egyedüliként a Fidesz-KDNP kormánya kérdezte meg az embereket arról, milyen Európában szeretnének élni. A népszavazás eredményeképp az Alaptörvénybe is bekerült a választók akarata: az Országgyűlés hozzájárulása nélkül Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
2018. A Fidesz-KDNP harmadjára is kétharmadot szerzett a választásokon. A Soros-féle NGO-k, fizetett ügynökhadak és Brüsszel politikai nyomásgyakorlása ellenére a magyar emberek a kormány migrációs álláspontját támogatták. Arra szavaztak, hogy Magyarország ne bevándorlóország, hanem magyar ország legyen.
2019. Szűk tíz év alatt gazdasági sereghajtóból az unió éllovasává léptünk elő: Magyarország a legjobbak között szerepel a foglalkoztatottság növelésében, a munkanélküliség csökkentésében és a gazdasági növekedésben. A közös sikereket a magyarok is támogatták, az európai parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott a Fidesz.
Isten, haza, család – ez a magyar konzervatív gondolkodás jelszava.
Magyar családok nélkül nincs magyar jövő. Ezért a demográfiai kihívásokat nem migránsok betelepítésével, hanem a gyermekvállalás és a családalapítás ösztönzésével kell megoldani. Ezért a világon mi fordítunk a legtöbbet a költségvetésből a családok védelmére. Amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig a magyaroknak családbarát kormánya lesz.
2020 novemberében, a kormányzat élén eltöltött 14 év után Orbán Viktor megelőzte Tisza Kálmánt mint a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök. Ez ugyan gombócból is sok, de a kormányzás valódi mércéje, hogy az emberektől kapott bizalmat az ország és a nemzet javára kell fordítani.
“A bezárások és az ország leállítása helyett Magyarország más stratégiát választott: adócsökkentés, beruházás-ösztönzés és a munkahelyek megvédése. Ez az út bevált. Hiszen a magyar olyan, hogy ütésre keményedik, így a válságból is erősebben jöttünk ki.”
Emberáldozatok, kijárási tilalom, karantén. A koronavírus-járvány kitörése elhozta a pandémiák korát. Már nemcsak migrációs, de egymást követő járványhullámokkal is meg kellett birkózniuk a magyaroknak. Ráadásul a pandémia az egész világon gazdasági válságot okozott.
2021. Magyarországon a migrációról és a gyermekvédelemről is az emberek döntenek. A magyar emberek pedig kimondták a végső szót: nem engedünk teret a gyermekekre irányuló szexuális propagandának. A gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők feladata.
2022. A Fidesz-KDNP az országgyűlési választásokon negyedik kétharmados győzelmét aratta. Az már csak a sors fintora, hogy pont akkor nyert a legjobban, amikor mindenki összeállt a jobboldal ellen.
Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fegyverropogás és ágyúdörgés. Alighogy véget ért a járvány, a szomszédban kitört az orosz-ukrán háború. A háború és a válaszként hozott brüsszeli szankciók energiaválságot és szankciós inflációt gerjesztettek Európában. Az eluralkodó háborúpártisággal szemben Magyarország a béke és az azonnali fegyverszünet oldalán áll.
Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk fel soha!
Isten éltesse, miniszterelnök úr!
Forrás: miniszterelnök.hu, Kiemelt fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS